Európai szinten is példaértékű autonómiával rendelkezik a Belgiumban élő német közösség. A flamand–vallon megosztottságról ismert Belgiumról kevésbé tudott, hogy ma már teljes önállósággal rendelkező német nemzeti közössége,  a tótok kifejezésével éleve "kisebbsége" is van. A több mint 70 ezer fős német nemzetrész , melyet etnikumnak mondanának a tótok, de a hivatalos belga szemlélet szerint nem "kisebbségnek", hanem alkotmányos jogokkal bíró, országalkotó közösségnek tekintenek – 1919-ben, az első világháború utáni békeszerződések nyomán került át a vesztes Németországtól Belgiumhoz.

A belgiumi németek parlamentje közösségi jogszabályokat alkot kulturális kérdésekben, szociális ügyekben, közoktatásban. A parlament választja meg és ellenőrzi a közösség háromtagú kormányát. A német közösség az önálló parlament, kormány, közigazgatás mellett saját bírósággal, szenátusi és európai parlamenti választókörzettel rendelkezik. A belga állam központi parlamentjének felsőházába a németek egy képviselőt küldhetnek.

Az úgynevezett "kisebbségvédelmi" intézkedések felsorolása és értékelése mellett a bírálat sem maradt el bizonyos körök részéről ( ahelyett, hogy példaként emlegetnék az EP-ben a tótok és oláhok számára): a belga kormány kudarcot vallott abban a törekvésében, hogy a nyelvi csoportok közötti kölcsönös megértést előmozdítsa. Magyarán a belgák, legyenek francia, holland vagy német anyanyelvűek, nem igazán beszélik egymás nyelvét. Közép-európai szemmel fontos sajátossága ennek a rendszernek, hogy a nemzetiségek, kisebbségek közti feszültségeket jogi eszközökkel, az autonómiák rendszerének kiépítésével sikerült rendezni.

Felvidék Ma, mno.hu, ND

Felvidék jelenlegi magyarlakta része súlyos emberjogi sérelmeknek van kitéve. Az újbenesi nemzeti-szocialista rablóállam a magyarság  teljes asszimilációjára rendezkedett be törvénykezésével, olyan helyzetben, hogy a Párzsi békeszerződés már 1993-ban érvényét veszítette, az úgynevezett Szlovákia kiikiáltásakor. A tót megszállás fogalmát meríti ki a jelenlegi helyzet Felvidéken elnyomó politikájával áés törvénykezésével együtt.

Az újbenesi tót terrorállam már nem minősülhet trianoni utódállamnak, mert rá nem vonatkoznak a Párizsi békeszerződés határozatai. Felvidék jogutódja Csehszlovákia szétesése után a nemzetközi jog szerint Magyaország még ma is. Arról lehet tárgyalni vagy népszavaztatni, hogy mennyit tarthat meg ebből a területből egy új jogszerűen létrejövő tót állam.

A bagoly mondja a verébnek, hogy nagyfejű vagy egy másik egyértelműbb magyar mondásra hívnám fel a figyelmet: "adj a tótnak szállást és kiver a házadból!"

A tótok nem ismerik el Koszovót új államnak, pedig a magyar állam vonatkozásában az ő rabolt államuk is hasonlóan jött létre ,mint Koszovó a szerbek által immáron halódó , szintén rabolt trianoni állam viszonyában. Koszovót és az úgynevezett Szlovákiát is kikiáltották és nemzetközi elismertetésre törekedtek. Bár jegyezzük meg , hogy a jelenlegi tót -magyar trianoni ( jogszerint már régen illegitim) határt semmilyen nemzetközi szerződés nem rögzíti, csupán egy szerencsételen , egyoldalúan is felmondható magyar-tót államközi szerződésben fektették le. A határkérdés ma is nyitott és még nyitottabbá kell tennünk, főleg úgy, hogy a tótok az autonómiáról nemhogy tárgyalni nem akarnak, hanem hallani sem akarnak róla. Semmilyen formában. A tótok rovásán már nagyon sok van. Egy út van előttünk a felvidéki magyarság megmentése vonatkozásában, ez pedig nem más, mint a Felvidék 1938-as határainak visszakövetelése jogi úton! A terület visszaszerzése után a betelepült tótoknak meg kell adni az autonómiát Magyarország kebelén belül.

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.