Hírek : A tót-magyar bizottságosdi és a naiv Gémesi |
A tót-magyar bizottságosdi és a naiv Gémesi
2009.07.17. 20:18
Gémesi nem feltételezi azt, hogy a tót társadalom akadályozni akarja a felvidéki magyarok anyanyelvhasználatát... Csupán azt nem veszi észre, hogy Ficó az első számú és Szlota a második legnépszerűbb tót politikus a közvéleménykutatások szerint. Ha ilyen nagy lakossági támogatást élveznek, akkor csak a naiv ember gondolhatja azt, hogy a Szlota és Ficó szimpatizánsok azt szeretnék, hogy a magyar nyelv anyanyelvként törtébnő hasznélata természetes kell legyen Felvidéken. Ellenkezőleg, azért népszerű Szlota is és Ficó is mert magyargyűlölő melldöngető tótok. ND
kuruc.info, 2009.07.17. Nem közeledtek az álláspontok a tót nyelvtörvény ügyében a két ország kisebbségi vegyes bizottságának budapesti ülésén pénteken. A szlovák fél azt hazudja, a törvény módosítása nem csorbítja a felvidéki magyarok jogait, míg a "magyar" fél mindössze a törvény ellentmondásosságára hívta fel a figyelmet. A június 30-án módosított felvidéki nyelvtörvényről Gémesi Ferenc, a bizottság magyar társelnöke, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára elmondta az ülést követő sajtótájékoztatón, hogy a törvény több részét különböző módon lehet magyarázni és értelmezni. A felvidéki magyarok azonban jogkorlátozásnak "élik meg" az új szabályozást.
Azt mondta továbbá, "nem feltételezi, hogy a szlovák társadalom akadályozni akarja a szlovákiai magyarok anyanyelvhasználatát" (sőt, a tótok kifejezetten magyarbarátok, tehette volna hozzá), de "ha ez így van, akkor nem kell olyan jogszabályt alkotni, amiből ezt a következtetést lehet levonni." Hozzátette: a magyar fél "akkor is élni fog az EBESZ kisebbségi főbiztosa által felajánlott konzultációs lehetőséggel, ha csak a magyar delegáció fog ezen részt venni". Miroslav Mojzita, a bizottság tót társelnöke szerint az ülésen a szlovák fél "őszinte igyekezete volt" eloszlatni a törvény szövegének értelmezése körüli kételyeket, és "próbálták elmagyarázni, hogy a törvény módosításával nem csorbultak a szlovákiai magyarok jogai".
Példákat említett arra, hogy az eredetileg 1995-ben megalkotott törvényből kikerültek olyan elemek, amelyek szerinte eddig hátrányosan érintették a felvidéki magyarokat. "Megpróbáltuk meggyőzni a magyar felet arról, hogy a nemzetközi szabványoknak nem mond ellent a törvény, és egyúttal nem korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát" - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a törvény "csak az államnyelv használatával foglalkozik, nem avatkozik be az emberek magánéletébe, és nem akarja büntetni a magánembereket".Szerinte a törvény amellett, hogy a szlovák államnyelvvel foglalkozik, "rendezi és elősegíti a kisebbségi nyelvek használatát". Az EBESZ-konzultációval kapcsolatban megjegyezte, hogy "semmi sem pótolhatja a kétoldalú megállapodást", a szlovák fél pedig maximálisan eleget tett az EBESZ kisebbségi főbiztosa kérésének, és angolul átadta neki a törvény szövegét.
A szlovák fél "nem zárkózik el semmilyen kommunikációtól ebben a kérdésben" - tette hozzá Miroslav Mojzita. Gémesi Ferenc a bizottság ülésének többi napirendi pontjáról elmondta, hogy számos témát áttekintettek, tárgyaltak például a pilisszentkereszti Szlovák Ház építéséről, a szlovákiai magyar kulturális szervezet, a Csemadok programjainak támogatásáról és a kisebbségi újságok kiadásával kapcsolatos kérdésekről is.
(MTI nyomán)
|