"Ha más szabályszegés nem valósul meg, önmagában a Magyar Gárda egyenruháját viselő személy sétája nem jogellenes" - válaszolta az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtóirodája az Index kérdésére, hogy törvénysértő-e, ha valaki az utcán egyedül járva a bíróság által feloszlatott Magyar Gárda egyenruháját hordja.
Feltették azt a kérdést is, hogy jogsértő-e a jelenlegi helyzetben, ha nagyobb csoport viseli az egyenruhát egy bejelentett demonstráción. Az igazságügyi tárca válasza szerint "a gyülekezési jog hatálya alá tartozó, jogszerűen megtartott rendezvényen való részvétel - ha más jogellenes cselekmény nem valósul meg - önmagában nem jogellenes". Az Index megkereste az ügyben az Országos Rendőrfőkapitányságot is az egyenruha viselésére vonatkozó kérdésekkel, de az ORFK azt közölte: később adnak ki közleményt ebben a kérdésben.
"A Magyar Gárdában tevékenykedő természetes személyek jogosultságait nem érinti"
A kérdéseket azért tették fel, mert a Magyar Gárda Egyesület jogerős feloszlatása után bonyolult jogi helyzet alakult ki. Július 2-án a Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület megszüntetését mondta ki. A formaruhát viselő gárdisták végig azt hangoztatták, hogy ők a Magyar Gárda Mozgalom tagjai, amelynek nincs köze az egyesülethez, a mozgalom pedig nem jogi személy, így azt megszüntetni sem lehet.
A bírósági ítélet indoklása ugyanakkor azt is tartalmazta, hogy az egyesület megszüntetésével a mozgalom sem működhet tovább, a döntés szükségképpen a mozgalomra is kiterjed. A bíróság ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a Magyar Gárdában tevékenykedő természetes személyek jogosultságait nem érinti, nem is érintheti az ítélet, ők továbbra is élhetnek demokratikus jogaikkal.
Ismét jogszerűtlenül terrorizáltak Gyurcsány-Bajnai kutyái
Az ÁVH ennek ellenére az ítélet elleni tiltakozásul több városban megtartott július 4-i demonstrációkon a gárdista egyenruhában lévők ellen lépett fel azzal az nevetséges indokkal, hogy ruházatuk másokban félelmet, megbotránkozást, valamint riadalmat kelt - ahogy ezt a rendőrség honlapján július 4-i keltezéssel kiadott közlemény is tartalmazza. A rendőrség akkori közleménye szerint a bíróság döntése értelmében a Magyar Gárda Egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom csak formailag különül el, egységes képződményként kell kezelni, ezért a rendőrség intézkedik a gárdista egyenruhát viselők ellen.
Mint utólag kiderült, ez téves jogértelmezés volt, így ezen az alapon nem volt jogszerű az emberek előállítása az Erzsébet téren. Bencze József országos rendőrfőkapitány július 10-én ezért már azt hazudta: a gárdistákat nem a formaruha miatt állították elő az Erzsébet térről, hanem azért, mert olyan rendezvényen vettek részt, amelyet a rendőrség nem vett tudomásul, és a rendőrök többszöri felszólítása ellenére sem hagyták el a teret.
A rendőrfőkapitány egyúttal visszavonta Házi Istvánnak, az ORFK bűnügyi főigazgatójának a Magyar Gárdával kapcsolatban kiadott - pontosabban nem kifejtett - "segítő jellegű értelmezését" arról, hogy "a rendőrség mit tehet, mit nem tehet, milyen jogalapja van különböző intézkedésekre". Bencze a visszavonást azzal indokolta, hogy az félreértelmezhető volt, mivel "polgári bírósági véleményeket hozott be a rendszerbe". A főkapitány azt mondta: amennyiben "a formaruha egyéb kellékekkel, egyéb tényállási elemekkel" alkalmas arra, hogy másokat megbotránkoztasson, riadalmat keltsen, akkor a rendőröknek intézkedniük kell.
Újabb koncepciós perek következhetnek
Ez a zavaros helyzet láthatólag a Jobbikot is elbizonytalanította. A július 11-én a Szabadság téren tartott, bejelentett demonstrációra a biztonság kedvéért fekete nadrágban és fehér ingben ment el több ezer szimpatizáns. Itt látványos keretek között, közfelkiáltással újjáalakult a Magyar Gárda Mozgalom. A rendezvényen rendbontás nem történt.
A demonstráció előtti napon azonban a kormány egy rendelettel új szabálysértési tényállást alkotott. A büntető törvénykönyv alapján eddig is bűncselekménynek számított az, aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében részt vesz. Az új tényállás szerint azonban már szabálysértésnek minősül és pénzbírsággal büntethető a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való nem vezetői, hanem minden más jellegű részvétel is.
Ez feltehetően újabb perekre adhat okot. Valószínűleg a bíróságnak kell eldöntenie azt, hogy egy közfelkiáltással létrehozott mozgalom társadalmi szervezetnek, jogi személynek tekinthető-e, illetve az így létrehozott mozgalom ugyanaz-e, amire a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének indoklása is vonatkozott, nevezetesen, hogy az egyesület megszüntetése a mozgalmat is érinti.
A BRFK mindenesetre a Jobbik szombati demonstrációja után törvény vagy más hatósági rendelkezés elleni izgatás és egyesülési joggal való visszaélés vétségének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást.
(Index nyomán)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum