Mi motiválta önöket, hogy megszervezzék ezt a rendezvényt, amikor már létezik Erdélyben egy nemzeti jellegű tábor?
Erdély elég nagy ahhoz, hogy ne csak egy néhány nemzeti rendezvény legyen, és igenis szükség van politikamentes nemzeti táborokra, hiszen tudjuk, hogy az RDMSZ tartja kézben az erdélyi kulturális életet. Valamint csonkaországban is egymást érik a nemzeti rendezvények, tehát Erdélyben is fontos ennek kiegyensúlyozása.
Az év elején a HVIM-tagok létszáma megduplázott Erdélyben ebből arra a következtetésre jutottunk, eljött az idő, hogy egy önálló erdélyi rendezvényt szervezzen a mozgalom, ahol az évi nehézségeket, fáradalmakat kipihenhetik, hisz itt is elég üldöztetésen megyünk keresztül.
Mióta tervezik e tábor megszervezését és mennyi időbe telt létrehozni?
Még mielőtt a HVIM-hez csatlakoztam volna, már akkor szerettünk volna egy nemzeti rendezvényt, tehát már évek óta tervezzük, de folyó év elején vált biztossá, hogy idén rajtolunk egy rendezvénnyel, ha nem jön semmi közbe.
Akadályozta-e a hatóság a szervezőmunkájukat?
Majd a Sziget után elmesélem a nehézségeket, de természetesen volt néhány akadály, amit sikeresen hárítottunk.
Milyen célokat próbálnak elérni a táborral?
A hagyományőrzésre való figyelemfelhívás, kézműves foglalkozások bemutatása, oktatása illetve az a legfőbb célunk, hogy ezt a rendezvényt sikeresen a saját elvárásainknak megfelelően tudjuk megrendezni. A Sziget célja az összmagyarság érdekeinek szolgálata, illetve megadni a kezdő lökést azoknak, akiket már birka módjára nem lehet terelgetni.
Mire fektetik a legnagyobb hangsúlyt?
Ahogy csonkaországban a verőcei Magyar Szigeten, úgy itt is a nemzeti oldal kapcsolatainak építésére, erősítésére fektetjük a hangsúlyt, hiszen a visszajelzések szerint egész Erdélyből, s az egész Kárpát-medencéből is jönnek látogatók és ezért a Trianonban szétszakított szálak újrakötését szeretnénk ezzel a rendezvénnyel és erősíteni.
Az előadásokon olyan gondolatok hangzanak el, ami máshol nem igazán, tehát érdemes végighallgatni az előadásokat, figyelni az előadókra. Előadást tart Barabási László Csíkszeredából a székelység történetéről, Kiss Dénes a magyar nyelvről, ifj. Tompó László az eltitkolt magyar költőkről, és Bíró János Marosvásárhelyről a székely fafaragás motívumairól, valamint bemutatják Homonnay Ottó János: „Rideg valóság” című könyvét. Nagy hangsúlyt fektettünk az esti koncertekre, ahol fellépnek a P. Mobil, a Titán és a Zöld kereszt zenekarok.
Tervezünk egy gyereksarkot, ahol a gyerekek különböző foglalkozásokat sajátíthatnak el, a nagyobbak a rovásírás rejtelmeivel is megismerkedhetnek. Amit még kiemelnék, hogy 12 éven aluli gyereknek belépőt nem kell fizetni, tehát a családosokat is szeretettel várjuk A teljes program
itt érhető el.
Miért nem sikerült több naposra rendezni?
Elsőre nem is akartuk több naposra rendezni, a hangsúlyt inkább arra fektettük, hogy ez az egy nap kitűnően sikerüljön, és ugródeszka legyen az elkövetkező Szigetekhez.
Ezek szerint jövőre is tervezik megrendezését?
Igen, tervezzük 2010-re is a Székely Sziget megrendezését! Jövőre már három napos lesz a rendezvény, vannak már az ideiről elmaradt ötleteink. De előbb járjon le az első, és akkor ezzel kapcsolatban is többet tudok majd mondani.
(Kuruc.info, Friessner József)
A Székely Szigetről:
„Nyolcvannyolc éve szigetként él a székelység egy hatalmas, idegnyelvű tenger közepén.
Mivel a magunk urai vagyunk, semmi állami támogatásra nem számíthatunk, és képesek vagyunk egy tiszta nemzeti rendezvényt szervezni, ahol nem szólnak bele a programba olyan emberek, kiknek a székely-magyar nemzet maradékának az elpusztítása a célja. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom növekvő erdélyi szervezeteinek igénye egy önálló erdélyi rendezvény, ezért egy olyan Székely Sziget szervezése a célunk, melyen reményeink szerint olyan barátságok, kapcsolatok alakulnak, erősödnek meg melyek hosszú távon a székely-magyar nemzet újraépítését segítik elő.
Sziget vagyunk, dacolva a környezetünk világpusztító hullámaival, amely hullámok ma már nemcsak partjainkat mardossák, hanem beszivárogtak, betörtek házaink közé, földjeinkre, hegyeinkbe, belvizeinkbe, rothasztják hajdan dicső nemzetünk lelkét, szellemét. Köztünk is akadnak szép számmal, akik ezen az ingoványon akarnak egyensúlyozni. Erősödő nemzeti ifjaink nem egyensúlyozni akar, hanem megfogni a lapátot, vedret, és ha kevesen is, de százszoros erővel emelni gátakat, erősségeket, homokzsákot homokzsákra rakni, hogy a Székely Sziget örökké megmaradjon. Az év minden napján rakjuk a homokzsákokat. Az év néhány napján a hegyeket mozdítjuk meg. A júliusban életre hívandó első Székely Sziget erős szikla lesz a tengerben.” (Waum Péter)
A Székely Szigetet az önszerveződés, kultúrahordozás és hagyományőrzés jogos igénye hívja életre, hiszen lassan már Erdély magyar örökén is ugyanúgy kell szembesülnünk a globalizáció ártalmaival, mint Európa egyes részein. Nekünk márpedig nem áll szándékunkban elvándorolni, hiszen Partium és Erdély az otthonunk, sem pedig a devalválódás és az egymást váltó pártpolitikai színjátékok kénye-kedve szerint ugrálni. Az importált szabadosság, a közöny és a céltalanság hatalmas károkat okoz a magyar ifjúság lelki és szellemi kibontakozásában. Ezért tartjuk fontosnak, hogy az egész Kárpát-hazát átölelő nemzeti szervezetként egyre több helyen építsünk ki olyan közösségi bázisokat, mint a Remény Házai vagy Mozgalmunk alapítója, Toroczkai László által létesített Magyar Sziget fesztivál hagyományának megfelelő rendezvények.” (Lokodi Ferenc Attila, a HVIM országos alelnöke)
(Sz. Sz.)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum