| Hírek : A tótok parlamentje megszavazta a magyarellenes nyelvtörvényt - intézményesített magyarüldözés |
A tótok parlamentje megszavazta a magyarellenes nyelvtörvényt - intézményesített magyarüldözés
2009.06.30. 13:16
A csonka-országi kormányzati és ellenzéki gyáva, simulékony, harmatgyenge külpolitika és a liberálbolsevik-polgáriliberális típusú haszontalan nemzetvédelem eredménye a megalázó tót intézményesített magyarüldözés. Nagyban hozzájárult a fejleményekhez a meglakuvó, tótokkal kollaboráló évekig Bugár által vezetett MKP-is. Az állami szintre emelt magyarüldözés asszimilációs politika egyik kiemelendő része a magyar szó üldözése, a magyar anyanyelv használatának horribilis összegű pénzbírsággal történő megbüntetése, a magyarság meggyalázása, a tudatos és erőszakos asszimiláció meggyorsítása. A nemzetközi porondon, az EU-ban végzett súlytalan magyar érdekképviselet eredménye ez a szégyen és gyalázat,de az EU szégyene is. Európa legsovinisztább országában, Szlotániában, ahol parlamenti határozattal fasiszta elveket erősítettek meg az EU égisze alatt csak a kezdet volt. Egy alap, amire lehet építeni a magyar nemzet Felvidéken élő részének eltüntetését. A szemtelen és cinikus magyarüldözés folytatódik tovább a benesi szellemben. Megolás csak egy van: vissza kell perelni az 1938-as határokat, követelni kell a Párizsi békeszerződésnek nevezett szabadkőműves diktátum revízióját. Addig, amíg az autonómia csak belügy,melyet a tót soviniszta gazemberekből álló parlamenti többség úgysem fog megadni és egyébként is csak egy részleges megoldás lenne, nincs más választás, csak egy út van előttünk: vissza kell követelni Felvidék 1938-as határait ! Nemzetközi pert kell indítani! A Párizsi békeszerződés Csehszlovákia megszűnésével érvényét veszítette! Előtte az 1938-as határmegállapítás volt érvényben. A betelepült tótok kapjanak autonómiát Magyarországon belül. A jelenlegi csonka-országi kormányzati és ellenzéki erőlködés is csak falra hányt borsó a tót újtiszófasiszta, újbenesi rabolt állam berendezkedésével, hozzáállásával, szellemiségével szemben. Felvidék területén egy Gazemberisztánnak nevevezhető államot hoztak létre,melynek célja az 1945-ös benesi elképzelések és a magyarüldöző Kassai Kormányprogram végrehajtása.
Beneą szelleme szabadult ki a palackból a Felvidéken
|
|
2009.06.30. |
|
A pozsonyi parlament elfogadta a sokat vitatott, kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvényt - jelentette az Új Szó. A törvény értelmében a szlovák nyelv használatát az egyesületi és civil szférára is rákényszerítenék. A hivatalos magyar nyelvhasználatot olyan településen, ahol a kisebbség aránya 20 százalék alatt van, a jogszabály kifejezetten büntethetővé teszi, a szabálysértőket akár ötezer euróra is meg lehet majd büntetni. A törvény értelmében szlovák nyelvi vizsgát kell tenniük az államigazgatásban dolgozóknak, a tanároknak, vagy az újságíróknak is. A jogszabály elfogadása ellen számos magyar politikai erő tiltakozott (hunhír.hu)
|
Megszavazták a nyelvtörvényt
2009.6.30. felvidek.ma, commora.hu nyomán. A tót törvényhozás folytatta a másodrendű állampolgári nemezeti kisebbségi sorsba kényszerült magyarság anyanyelve elleni hadjáratot. Ma megszavazták a nyelvtörvényt. A 136 képviselőből 79-en igennel szavaztak, 30-an nem, 26-an tartózkodtak, egy pedig nem szavazott. A parlament nem csak elfogadta a nyelvtörvényt, hanem előtte még a Szlovák Nemzeti Párt frakcióvezetője, Rafael Rafaj módosító javaslatainak többségét is elfogadta. Az MKP részéről - Biró Ágnes és Berényi József - által beterjesztett módosító javaslatokat mind elutasította.
A szlovák törvényhozásban ezzel a magyarellenesség minden korábbi időszakot felülmúlt.
Felvidék Ma http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=15406&Itemid=1
Fidesz: Intézményes magyarüldözés az új szlovák államnyelvtörvény 2009, június 29 - 16:39 Az intézményes magyarüldözés bevezetésének nevezte az elfogadás előtt álló szlovák államnyelvtörvényt Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese napirend előtti felszólalásában hétfőn a parlamentben. A fideszes politikus közölte: a II. világháború óta nem született a kisebbségi nyelvhasználatot büntető törvény Európában, sem Nyugaton, sem Keleten. A várhatóan kedden elfogadásra kerülő szlovák államnyelvtörvény a "nyelvi bűn" szankcionálására akár 5 ezer eurós pénzbüntetést határozna meg - mondta.
Kifejtette: a hátrányos megkülönböztetés példája, hogy az egyesületi és civil szférára is rákényszerítenék a szlovák nyelv használatát. Így a helyi bélyeggyűjtő egyesület ülését két nyelven kellene tartani, ugyanúgy, mint a Csemadokét. A hivatalos kisebbségi nyelvhasználatot olyan településen, ahol a kisebbség aránya 20 százalék alatt van, kifejezetten büntethetővé teszi. A helységnévhasználatot a tömegkommunikációban újra szlovák változatban tenné kötelezővé.
Németh Zsolt összegzése szerint a jogszabálytervezet súlyosan diszkriminatív a felvidéki magyarok anyanyelvhasználatára nézve. Ez nem más, mint az intézményes magyarüldözés bevezetése Szlovákiában - fogalmazott.
Mint mondta, a Fico-kormány az elmúlt három évben bővelkedett a magyarellenes lépésekben, de ez a törvény "mindennek a teteje". Hozzátette: Szlovákia Magyarország jelenlegi helyzetét, gyengeségét kihasználva fel akarja borítani a kisebbségi státus quo-t. Elfogadhatatlan az anyanyelv használatának bármiféle korlátozása - szögezte le.
Mint mondta, bízik benne, kialakítható és fenntartható az egyetértés a parlamentben e kérdésben a magyarországi pártok között. A Bajnai-kormánynál ugyanakkor az elbizonytalanodás és gyengeség jelei tapasztalhatóak, ami nem megengedhető - jegyezte meg. Elmondta: az államnyelvtörvény ügyében nem ismeretes számára a magyar álláspont, illetve azok a kezdeményezések, amelyeket Magyarország tesz.
A Fidesz készen áll az egyeztetésre a jelenlegi helyzetben is - hangsúlyozta a fideszes politikus. Mint mondta, elvárják, hogy a Bajnai-kormány erélyesen lépjen fel a két és többoldalú fórumokon a szlovák államnyelvtörvény elfogadása ellen. Ebben a helyzetben megkülönböztetett figyelem jár a felvidéki magyarságnak.
Szabó Vilmos külügyi államtitkár válaszában azt mondta, a kormány felelősen, a jószomszédi kapcsolatokat szem előtt tartva törődik a magyar kisebbség sorsával, helyzetével. A tárca illetékese konkrét lépéseket említetett e téren: Balázs Péter külügyminiszter május 13-án jelezte szlovák partnerének, hogy Magyarország problémásnak tartja az államnyelvtörvényt, amely közvetlen hatással lehet az anyanyelv használatára.
A külügyi tárca vezetője május 26-án levelet küldött szlovák partnerének a törvénytervezettel kapcsolatos nemzetközi jogi aggályokról, s a meglátásokról az EBESZ kisebbségi főbiztosát is tájékoztatták. Számos telefonbeszélgetésen jelezték, hogy a törvénymódosítással kapcsolatban fenntartásaik, aggályaik vannak. Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke sürgős tárgyalást javasolt a szlovák társbizottság elnökének.
Semmiféle elbizonytalanodás nincs kormány szándékaiban - hangoztatta Szabó Vilmos. Hozzátette: a szlovák fél eddig kitért az együttműködés elől. Mint mondta, fontos gesztus lenne, ha a végszavazást elhalasztanák őszre, s így lehetőség lenne a további tárgyalásokra.
A külügyi államtitkár leszögezte: készek a további egyeztetésre az ellenzékkel is.
mti/para http://www.parameter.sk/rovat/kulfold/2009/06/29/fidesz-intezmenyes-magyaruldozes-az-uj-szlovak-allamnyelvtorveny
Szili Katalin a nyelvtörvény végszavazásának elhalasztását kérte Paąkától Nyelvtörvény 2009. 06. 30
A szlovák államnyelvtörvény végszavazásának elhalasztását kérte Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szlovák kollégájától; a hétfőn Pavol Paąkához intézett levélről az Országgyűlés külügyi hivatala tájékoztatta az MTI-t. A magyar házelnök a Külügyminisztérium államtitkárával és az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökével egyetértésében hétfőn levelet intézett szlovák partneréhez a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos aggályairól - olvasható a magyar parlamenti külügyi hivatalának tájékoztatójában.
A jogszabály-módosításról előreláthatólag kedden lesz végszavazás a pozsonyi parlamentben.
A közlés szerint Szili Katalin levelében kiemeli, hogy a magyar fél, és az Országgyűlés elnökeként ő maga is többször jelezte kifogását a készülő módosítás szellemisége és szövegtervezete miatt. Mint írja, a törvény megszavazásával Európában olyan példa nélkül álló helyzet keletkezik, amelyben kisebbségi állampolgárokat azért büntetnek, mert anyanyelvüket használják.
Levelének végén a házelnök asszony felkérte szlovák kollégáját, hogy a két parlament külügyi bizottságainak találkozójáig, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa által kezdeményezett egyeztetésig és a két külügyminisztérium konzultációjáig ne tartsanak végszavazást a tervezett törvénymódosításról.
Az elfogadás előtt álló szlovák államnyelvtörvényt Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a külügyi bizottság elnöke az intézményes magyarüldözés bevezetésének nevezte hétfőn a parlamenti napirend előtti felszólalásában
A fideszes politikus közölte: a második világháború óta nem született a kisebbségi nyelvhasználatot büntető törvény Európában, sem Nyugaton, sem Keleten. A szlovák államnyelvtörvény, amelyet várhatóan kedden fogadnak el, a "nyelvi bűn" szankcionálására akár 5 ezer eurós pénzbüntetést határozna meg - mondta.
A szlovák nyelv használatát az egyesületi és civil szférára is rákényszerítenék. A hivatalos kisebbségi nyelvhasználatot olyan településen, ahol a kisebbség aránya 20 százalék alatt van, a jogszabály kifejezetten büntethetővé teszi. A helységnévhasználatot a tömegkommunikációban újra szlovák változatban tenné kötelezővé - mutatott rá. Mint mondta, elvárják, hogy a Bajnai-kormány erélyesen lépjen fel a két és többoldalú fórumokon a szlovák államnyelvtörvény elfogadása ellen.
Szabó Vilmos külügyi államtitkár válaszában azt mondta, a kormány felelősen, a jószomszédi kapcsolatokat szem előtt tartva törődik a magyar kisebbség sorsával, helyzetével. A tárca illetékese konkrét lépéseket említett: Balázs Péter külügyminiszter május 13-án jelezte szlovák partnerének, hogy Magyarország problémásnak tartja az államnyelvtörvényt, amely közvetlen hatással lehet az anyanyelv használatára. A külügyi tárca vezetője május 26-án levelet küldött szlovák partnerének a törvénytervezettel kapcsolatos nemzetközi jogi aggályokról, s a meglátásokról az EBESZ kisebbségi főbiztosát is tájékoztatták. Több telefonbeszélgetésben jelezték, hogy a törvénymódosítással kapcsolatban fenntartásaik, aggályaik vannak. Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke sürgős tárgyalást javasolt a szlovák társbizottság elnökének.
Hozzátette: a szlovák fél eddig kitért az együttműködés elől. Mint mondta, fontos gesztus lenne, ha a végszavazást elhalasztanák őszre, s így lehetőség lenne a további tárgyalásokra.
MTI
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum