Megköszönte a magyarországi helyi és központi hatóságoknak, hogy gondozzák az ott elesett román katonák sírjait.
Az ünnepségen nem képviseltette magát a városi önkormányzat vezetése, amit az államelnök nem hagyott észrevétlenül. Újságírók előtt kijelentette: tévednek a magyar politikusok: ő államelnökként példát mutat abban, hogy hogyan kell a mások ünnepeit megtisztelni. Ráduly Róbert Kálmán polgármester távolmaradását azzal indokolta, hogy a nemzeti lobogó napja nem hivatalos állami ünnep, a Városházán pedig munkanap volt. Ugyanakkor nem titkolta sértettségét Traian Basescu székelységgel szembeni gesztusai miatt. Tudathasadásos az államelnök szabadságról tett nyilatkozata, miközben azt katonai bakancs csattogtatásával bizonyítja - mondta Csíkszereda polgármestere.
A román kegyetlenkedésekről az elsö világháború után és a fegyvereszünet alatt:
A románok 1918-19-ben ellenállás nélkül rabolták fosztogatták Erdélyt a fegyverszünet idején és magyarországi bevonulásuk után Magyarországot, kitartani valamelyik szövetséges mellett a háború során nem tudtak. Mégis megkapták Erdélyt teljesen homogén magyar területekkel 1,7 millió fölötti magyar emberrel ( több magyar élt ott mint szlovák Felvidéken). Néhány példa a teljesség igénye nélkül:
Budapestre 1919.augusztus 2-án értek a románok felhatalmazás nélkül megkezdett területrablás végeredményeként. Mindent raboltak:magánlakásokat,képtárakat,raktárakat, gépgyárakat,élelmiszervonatokat: leszerelték az élelmiszeripar- és ruhagyárak gépeit, elvitték a vasúti kocsikat, mozdonyokat,gyermekórház berendezéseit, késztermékeket és nyersanyagokat, szenet, tüzelőt.Leszerelték és elvitték a csavargyárakat és malmokat.Ezek a gépek Romániában ócskavasként mentek tönkre mert nem értettek a kezelésükhöz.Boros -Sebesnél 250 lemeztelenített magyar hadifoglyot !!! bajonettel szurkáltak halálra. Rengeteg ilyen eset volt a polgári lakossággal szemben is. Például Köröstarkányban a falu népét összehívta a békés szándékot színlelő román katonaság a falusi hivatal előtti térre közérdekű hirdetés meghallgatására.Amikor együtt voltak, a román jegyző az elrejtett géppuskákkal halomra lövette a fegyvertelen embereket.Másnap kihirdették, hogy a falu népe temesse el a halottakat., még a szomszédos négerfalviakat is odaterelték,amikor a szerencsétlen lakosság újra együtt volt, ismét géppuskatüzet zúdítottak rájuk.
A rémségeket betetőzte,hogy az 55 éves Izsák Mihálynak élve levágták a kezeit-lábait,Szatmár Sándornak a nyakát vágták el hiteles dokumentumok szerint.Ezt követően afalut kirabolták és felgyújtották, 204 gyermek jutott árvaságra. Hasonló kegyetlenkedések voltak Apátfalván is ,ahol még az ágyban fekvő betegeket, gyerekeket is agyonlőtték, sőt még a fogatost is aki a halottakat a temetőbe szállíttotta.A vérfürdő és szabadrablás után a román parancsnokság katonáinak szabad nőhasználatot engedélyezett és szabadrablást. Azt a száz embert akit börtönbe hurcoltak éheztették és kínozták, a fele belehalt ebbe. MIndez a fegyverszünet alatt történt.
A románok a fegyverszünet 2,5 hónapja alatt megszállták Erdélyt, a kezdeti rablások,verések után, aki nem tett hűségesküt a román királyra, azt lakásától megfosztották, elbocsátották, kitoloncolták ( Benes analógiájára! ), ezzel nyugdíj-jogosultságuktól is megfosztották, a bankok és adóhivatalok pénzkészletét a román hatóságk elkobozták, a románul nem tudó és emiatt elbocsájtott magyar tisztviselőknek a magyar állam előre 2-3 havi fizetést adott,de ezt a román elöljárók számára büntetés terhe mellett be kellett szolgáltatniuk. Egy-egy helység elfoglalásakor a román katonáknak 24 órás szabadrablást és szabad nőhasználatot engedélyeztek.Több helyen több embert nyilvánosan megbotoztak, kivégeztek különösebb indoklás nélkül. Déva polgármesteréthalálra botozták nyilvánosan,de az egyetemi tanárt és tanyítónőt is véresre botozták tanítványai előtt. A megszállt területen a magyar fiatalokata román hadseregbe erőszakolták és halálosan megfenyegették azokat akik a magyar hadseregbe kapott behívóparancsnak eleget akartak tenni.
Az erdélyi románság vezető szerve a Központi Román Nemzeti Tanács Károlyi Mihálynak köszönhette létrejöttét. A liberális naiv, mondhatni hazaáruló kormány Linder Béla hadügyminiszterrel az élen egyik napról a másikra szétzüllesztette,feloszlatta a magyar hadsereget, naivan hittek az antant igazságteremtő szerepében és komoly anyagi erőkkel támogatták a román hadsereg fölfegyverzését .1919-ben a román katonák kegyetlenkedései miatt Erdélyből 200 ezer magyar menekült el Budapestre, ahol évekig vagonvárosokban laktak. A botbüntetés Erdély-szerte tömegjelenséggé vált. Kolozsváron pl.napi átlagban 30-35 embert botoztak meg a nagy nyilvánosság előtt megszégyenítve, a megszállók mindenki ellen feléptek.Ez az ostromállapot tíz (!!!) évig maradt érvényben a világ nagyhatalmai által oly nagy becsben tartott román kultúra dícséretére ( a botozókra jellemző,hogy Erdélyen túli Román Királyságban 60% volt az írástudatlanok száma!).
A békekonferencia utasításait a románok semmibe vették. A Magyar Nemzeti Múzeum kincseinek elrablására odavonult teherautók román tábornok parancsnokát csak a helyszínre siető Bandholtz amerikai tábornok lovagló ostorával és az antantnak a románok elleni háborús fenyegetésével tuta jobb belátásra bírni. Sok román tábornok és politikus mesés vagyont gyűjtött össze néhány nap alatt.Nemzetközi felmérés szerint Magyarország román megszállásából eredő kár 5,8 milliárd ( !!! ) svájci frank volt.Ez nemcsak Magyarországnak jelentett kárt ,hanem valamennyi antant hatalomnak. Ez a román tobzódás és bevonulás Magyarországra részben a franciák engedékenységének is volt köszönhető, ugyanis 1919.március 20-án a franciák az ú.n. "Vix-jegyzékben", mely minden korábbi egyezményt,szerződést és ígéretet felrúgva végül engedélyezte a románok bevonulását Budapestre. Ez a Vix nevű francia alezredes engedélye volt, bár az antant egymásnak ellentmondó utasításokat adott és Vix közvetítő lévén próbálta uralni a helyzetet időnként saját feje szerint,melyre utólag adták meg az antant engedélyt. Mindez a gyalázatos kommunista Kun Béla féle hatalomátvételre válaszul történt.
Azért volt valaki aki ellenállt és nem bírta nézni a kegyetlenkedéseket, a magyar kormánynak a hadsereget feloszlató parancsa ellenére: ez az önkéntes Székely Hadosztály volt, aki ellenállt, de két tűz közé került. A román főparancsnokság mézes-mázos ajánlata teljes büntetlenséget ígért a harcoló Székely Hadosztály katonáinak, ha leteszik a fegyvert,mintegy5000 katona ezt el is hitte,mivel családjukat túszként tartották odahaza és letették a fegyvert. Őket az első perctől kezdve durva bánásmóddal hadifogolyként kezelték és Brassóba majd Craiovaba szállították. Ezzel megnyílt az út a románok számára Budapest és Észak Dunántúl megszállására.
Franchet d'Espérey francia tábornok ezt írta a miniszterelnöknek Párizsba: "Románia és mondjuk ki nyíltan ,Szerbia sem érdemelte meg,hogy melléjük álljunk és kielégítsük túlzott ambíciójukat. El vagyok keseredve,mert nem vagyok elég erős ahhoz,hogy kivonuljak Aradról és megtoroljak minden fosztogatást. Ezek a banditák azzal vannak elfoglalva,hogy tönkretegyenek egy országot,mely bőkezűen megfizette volna nekünk háborús költségeink egy részét." Pillanatkép a jelenlegi helyzetről:
Egy dokumentumgyűjtemény is létezik az atrocitásokról,mely megjelent a Szenci Molnár Társaság kiadásában 2000-ben: "Kosztin Árpád: Az Erdélyben elkövetett magyarellenes román kegyetlenkedések időrendje és leltára " címmel.Itt megtalálhatók név szerint a károsultak és családok.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum