Csaba testvért, az erdélyi ferencest, a nehéz helyzetben élő gyermekek megmentőjét, 1500 szociális árva nevelőapját ma már senkinek nem kell bemutatni. Minden egyes szavának súlyt és hitelt ad élete, nem csupán beszél Isten országáról, hanem mindent meg is tesz, hogy ez az ország itt a földön kibontakozzon.

Karikó Éva az apostoli hitvallás, az ún. Hiszekegy állításaira fűzte fel a kérdéseit. A válaszok minden egyes gondolata az életből merít, az életről szól végtelen bölcsességgel és egyszerűséggel, nemcsak a hitigazságokat mutatja be, hanem azok megvalósítását a több évtizedes lelkipásztori és nevelői munka tapasztalatából merítve. Szavaival összecsengnek nagy költőink, gondolkodóink, szentjeink sorai, amelyek alátámasztják Csaba testvér gondolatait.

Megrendelheti ide kattintva!

Ennek a könyvnek a levelei között virágok vannak, melyek Krisztus dicsőséges Szegénykéjének, az assisibeli Szent Ferencnek járta nyomán nyílottak ki a földön, és hétszáz esztendő óta sohase hervadtak el. Hétszáz év előtt, odalenn az ájtatos Umbriában, az Úr 1226-ik esztendejében, október 4-én, szakadt meg az ő útja e világban. És e világ a századok fordulóját most ünnepli. Nem véletlen ez. Az ember és az emberiség életének láthatatlan törvénykönyveiben nincsenek véletlenek. Az évfordulóknak titokzatos jelentése van. Emlékeztetésre küldetnek, és visszaintenek a föld egykori jövevényeire, akikre nemcsak a maguk mulandó órájának volt szüksége. Az idők megismétlődnek, a kimagasló emberek nem ismétlődnek meg. De azért a megismétlődő időkben mégis jelen vannak, azok számára, akik a rejtélyes összefüggések szemhatárát látják, azok számára, akik tudják, hogy az évfordulók titokzatos eljövetelek. Isten küldi azokat, mindig akkor, mikor a tévelygő embernek, avagy az emberiségnek szüksége van, hogy emlékezzék és megmentse önmagát. Mióta az 1182-ik esztendőben az assisibeli posztókereskedőnek, messere Pietro Bernardonénak házában megszületett Ferenc, és az ő anyja, monna Pica, keresztelésre küldte San Ruffino öreg templomába, az önzését, aranyát, hatalomvágyát és teste mámorát oltárra emelő embernek soha nagyobb szüksége nem volt reá, mint most. (Tormay Cécile, 1926, Napkelet Könyvtára)
1926-ban, Szent Ferenc halálának 700. évfordulóján fordította le Tormay Cécile a ferences tanítványok által összegyűjtött és Fioretti néven ismertté vált tanításait. Mielőtt megtalálta önmagát, Szent Ferenc könnyelmű, gazdag, tetszetős és kényes ifjú ember volt, kora harcaiban tüsténkedett, kóborolt. De kalandos élete egyszer csak véget ért. Útközben beteg lett. Háborúskodni nem ment többé víg cimboráival, és Spoleto völgyében, későbbi szent földjén, egy éjszakán titokzatos hang kérdezte tőle: Úr avagy a szolga?... Ekkor dőlt el lelkében, hogy Istent fogja szolgálni és nem az embert; az Urat és nem a szolgát… A bujdosó írónő egyik legszebb műve, melyet a bevezetője alapján számosan Jeltelen írás címen ismernek, először jelenik meg újra!

Megrendelheti ide kattintva!

 

A nemes székely nemzet képe - Rugonfalvi Kiss István

Egy emberöltő után jelenik meg ismét az eddigi egyetlen, legteljesebb székely nemzettörténet kötet, mely a szakma szerint kánonikus alapműnek tekinthető. Az új kiadás az eredeti képanyaggal jelenik meg. Előszót írt Barcsa Dániel történész, író.

„Jól tudom azt, hogy munkámat csak a legkiválóbban képzett szakemberek tudják méltányolni, de egy igen fontos méltánylási szempontra fel kell hívnom a művelt közönség figyelmét is.Egyetlen kor sem érthette meg és méltányolhatta a székely nép küzdelmeit és szörnyű szenvedéseit népi jogaiért annyira, mint a népiség jegyében kialakuló korszakunk, és ha a székelyekkel szemben elkövetett mulasztások és bűnök beismeréséről lehet szó, egyetlen korszak magyarja sem mondta volna ki oly készségesen és fájdalommal a mea culpát, mint a népi gondolattól áthatott mai ifjú generációnk. A mi munkánk nagy magyar értékeket, valóságos, hamisítatlan ősi kincseket tár a magyar nemzet elé. Kérem magyar testvéreimet, fogadják szeretettel, megértéssel: értsék meg, tanulják megbecsülni és szeretni a sokszor félreértett, értéke szerint soha nem méltányolt testvért, aki a történelem viharait mindig úgy állta, mint földjének égbe meredő sziklái.” (Debrecen, 1939. február 1-én) Egy emberöltő után jelenik meg ismét az eddigi egyetlen, legteljesebb székely nemzettörténet kötet, mely a szakma szerint kánonikus alapműnek tekinthető. Rugonfalvi Kiss István (1881–1957), a debreceni egyetem egykori rektora igen sokoldalú tudós volt. Stúdiumai átölelték a jog- és alkotmánytörténetet, a hivataltörténetet, foglalkozott heraldikával és geneológiával, valamint a magyar, és azon belül a székely társadalom történeti változásaival is. A szűken vett történettudományi problémák mellett érdekelték irodalomtörténeti kérdések, de olyan történettudományi határvidékek is, mint a politológia. Rugonfalvi Kiss István a nemzeti szempontú történetírás eltökélt képviselője volt. Műveiben kiemelt szerepet kaptak a nemzeti függetlenség kérdései, munkáit áthatotta az erős Habsburg-ellenesség, szívesen, nagy empátiával mutatta be a rendi ellenállás formáit, protestáns fejedelmeink szabadságküzdelmeit, és a kuruc korszakot. A magyar történész feladatát abban látta, hogy múlt feltárásával és bemutatásával védje és szolgálja a nemzeti érdekeket, és az ellenséges propagandával szemben segítse a nemzeti önvédelmet. Szenvedélyesen lépett föl a nemzetünkre és a nemzeti múltunkra szórt rágalmak, hazugságok, hamisítások, valamint a deheroizálási kísérletek ellen. Ez szolgáltatott aztán alapot életművének későbbi megítélésének és elítélésének. Történészi attitűdjét korszerűtlennek, egyoldalúnak, nacionalistának bélyegezték, sőt megvádolták a fasiszta eszmékkel való kollaborálással is. Ámde volt, amit ellenfelei és ellenségei sem vitattak el tőle: szakmai hozzáértését, azt, hogy sehol mások által nem ismert, nagy mennyiségű új forrást tárt, és használt fel műveinek megírásához. Ámde arra a történész mégsem szolgált rá, hogy a hálátlan utókor személyét és életművét feledésre ítélje. Reményeink szerint A nemes székely nemzet képe újbóli kiadása teszi meg az első lépést, hogy egy fajsúlyos életmű kiléphessen a feledés homályából.

Megrendelhet ide kattintva!

 

Válság és valóság - Bogár László, Drábik János, Varga István

A három szerző – Bogár László, Drábik János és Varga István – alapvető kérdésekre keresi a választ: mi vezetett a válsághoz? Hogyan tovább Magyarország? Hogyan tovább globális pénzdiktatúra? Mit tehetünk, mit kell tennünk ezen világ méretű összeomlás elkerüléséért vagy az összeomlás mértékének csökkentéséért? Magyarország 3 kitűnő géniusza segít nekünk a válaszban.

„... nincs ideje a fölös beszédnek, hiszen Magyarország, mint annyiszor történelme során, ismét létéért küzd. Külső és belső hatalmak egyaránt fenyegetik. Nem csupán területét, testét és lelkét egyaránt akarják. A nemzet romlásában azonban az önsorsrontás éppúgy szerepet játszik, mint a világ végletessé válása és hitének megroppanása. Ugyanakkor senki előtt nem lehet kétséges: a nehezülő korban több és másféle erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a nemzet, a magyarság újra magára találjon, és éltetővé váljék. Hosszú estéken át a szavakkal és gyakorta önmagunkkal vívódva, azért született e könyv, hogy a valóságot mutassa a válságban” – olvasható az Éghajlat Kiadó gondozásában megjelent, Válság és valóság című kötet előszavában.