Nyolc hónappal azt követően, hogy Sólyom László magyar államfővel együtt részt vett az ’56-os forradalom csíkszeredai megemlékezésén, a hét végén várhatóan újra a megyeszékhelyre érkezik Traian Basescu. A román államfő látogatásának hírét Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi elnöki tanácsos sem megerősíteni, sem pedig cáfolni nem kívánta. Ennél határozottabbak voltak a csíkszeredai hegyivadász-alakulatnál, ahol a vizitre készülnek ugyan, de pontos választ a Cotroceni-palotából ők sem kaptak. „Még nem biztos, hogy lesz elnöki látogatás – válaszolta Laurentiu Andriesei őrnagy, a 61. hegyivadász dandár közkapcsolatokért felelős tisztje. – Ha azonban a magas rangú vendég részt vesz az ünnepségünkön, azt is a katonai szabályok szerint tartjuk.” Június 26. a román trikolór ünnepe, és amint azt Andriesei magyarázta, ekkor kapja meg az alakulat a bátorságot jelképező harci zászlót is. „Katonai szempontból két hasonló esemény, jelentőségük azonban különbözik” – tette hozzá az őrnagy, vázolva az ünnepi programot is, melyen többek között felvonulás, a román katona szobra előtti tisztelgés és zászlófelvonás lesz.
Megalázott magyarok
Basescu esetleges látogatását, katonai parádén való részvételét nem fogadják kitörő örömmel az elöljárók. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere például a sajtótól értesült a várható vizitről, de – amint fogalmazott – nem is érdekli az. „Tőlem fel is út, le is út. Basescu október 23-án számomra megmutatta, hogy nincs mit kezdenünk vele. Ősszel más jelöltet keresek magamnak, elég volt belőle az öt év” – fogalmazott a városvezető.
Korodi Attila RMDSZ-es képviselőt némiképp megdöbbentette az államfő tervezett látogatása. „Ha eljön Csíkba, és katonai parádén vesz részt, túlzott jelentőséget tulajdonít a katonaságnak. Főleg olyan körülmények között, amikor a Székelyföld folyamatos militarizálási folyamaton megy keresztül, a hadsereg és csendőrség létszáma növekszik, és ez tudatos betelepítést jelent, akkor ezt a látogatást csak a székelyföldi magyarság megalázásaként és megszégyenítéseként tudom értékelni” – fogalmazott a Hargita Népének Korodi. Szerinte a tavasszal tett látogatása óta, „melyen az államfő fűt-fát megígért”, semmi sem teljesült. Korodi meglátásában a látogatás, főleg az elnökválasztás évében „egyértelmű jelzés a román társadalom egy rétegéhez, mellyel akár a nagy-romániás szavazókat akarja megszólítani”.
Basescu és az autonómia
Traian Basescu az utóbbi négy év alatt több alkalommal megfordult Székelyföldön, egy-egy látogatásán több merész kijelentést is tett a székelyföldi autonómiával kapcsolatban. Tavaly ősszel például Csíkszeredában még meglehetősen árnyaltan fogalmazott, mondván: „A közös jövőről is beszélnünk kell, ennek érdekében pedig jóvá kell tenni a múlt hibáit. Mindenki szabadságvágyát tiszteletben kell tartani, mindnyájunknak jogunk van megőrizni kultúránkat, nyelvünket, szokásainkat.” Az államfő hozzáfűzte, hogy itt is olyan autonómiára van szükség, mint az ország más térségeiben, e téren pedig adós maradt a jelenlegi kormány.
Néhány hónappal később, idén februárban hivatalos látogatást tett magyar partnerénél, Sólyom Lászlónál. Akkor röviden, de annál egyértelműbben fogalmazott: Soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön, Románia egységes nemzetállam. Majdnem két hétre rá Basescu Kovásznára indult, de Predeálon még megállt egy kicsit autonómiázni, és kijelentette: az alkotmány első cikkelye szerint lehetetlen a területi autonómia. Az elnök szerint egyes politikusok ebben a témában félrevezetik a Székelyföldön élőket. „Kötelességemnek érzem az embereknek elmagyarázni, hogy nem kezdeményezhetnek alkotmányellenes cselekedeteket” – mondta az államfő. Kovásznára megérkezve ama meggyőződésének adott hangot, miszerint az RMDSZ keveset tett Székelyföld fejlesztéséért, amíg hatalmon volt, de ő megígérte, támogatni fogja a székelyföldi infrastruktúrafejlesztéseket. Az alkotmánymódosítás kapcsán visszafogottabban fogalmazott, ezúttal nem azt mondta, hogy kizárt dolog az egységes nemzetállam fogalmának megváltoztatása, hanem hogy kevés ennek a valószínűsége.
(Honline)