Szent Györgyről elnevezett helyi iskola másodikosai a templomhajó közepén elhelyezett korona körül sürgölődtek. A kicsik leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy aranyból készült-e, illetve igazi kristályok ékesítik, vagy csak valami egyéb csillogó kövek? Volt, aki az értéke felől érdeklődött, Baricz Lajos plébános azonban kérdéssel válaszolt: „Neked ugye van testvéred? Ő mennyit érne neked?”

A bátortalan vállvonogatásra a pap elmagyarázta, hogy mind az Országházában őrzött eredeti, mind a most kiállított másolat eszmei értékkel bír, megfizetni nem lehet. „Akkor dubával szállították ide?” – következtetett egy másik fiúcska. „Nem, én hoztam el a kisautómmal Gyergyószentmiklósról.

De ha valami baja esne, vagy, ha Isten őrizz, ellopnák, nem is tudom mi történne: koldusbotra jutnék, vagy ki kellene menekülnöm a világból” – válaszolt tréfásan a kicsik körében gyermekversei révén is közkedvelt katolikus pap. „Amikor ismét beteszi az autójába, hogy visszavigye, vigyázzon, hogy vezet, ne menjen százzal!” – jött a tanács a gyerekek részéről.

A déli harangszó még fel sem csendült, és Baricz atya már tizennégy csoportot vezetett körbe, és a bejelentkezések alapján tudja, hogy még néhányra számíthat. A másodikosokat elkísérő tanítónő, Séra Tünde elmondta: minden alkalmat megragad, hogy a magyar nép múltját és értékeit ismertethesse a diákokkal. A fiatal pedagógus szerint azért is fontos, hogy a nyolc-kilenc éves gyermek megismerje a magyar koronát és annak legendáját, mert az iskolai tantervben sajnos vajmi kevés szerepel róla.

„A történelmi vonatkozású leckék esetében mindig a tananyag kiegészítésére törekszem. Úgy érzem, ez is jó alkalom, hogy a gyermek többet tudhasson meg saját népe történelméből” – állítja a tanítónő. Kisdiákjain meg is látszik, igencsak felkészülten érkeztek a plébániára. Kérdésünkre kapásból vágták rá, ki viselte először a koronát, miben különbözik az eredetitől, és az hol található.

„Én azt is láttam, amikor Pesten jártam” – dicsekedte el Jánosi Örs Attila, míg Tőkés Edina a nála jóval nagyobb testvérére, Szidóniára büszke, aki egy nappal korábban órákig őrizte az ereklyét. „Én is cserkész vagyok, mint a testvérem, de nem őrizhettem, mert még nincs se egyenruhám, se nyakkendőm” – mondta sajnálkozva. Füzesi Artúr ugyan nem látta az eredeti koronát, viszont a másolatról rögtön megállapítja, hogy nem lehet túl régi, hiszen még olyan élénkek a színei.

Alig távoznak a szentgyörgyi másodikosok, egy nagytata hozza el a Pókán élő négyéves unokáját. A kis Kristóf Gellért eddig csak képeskönyvekben látott királyokat koronával. Őket követik a csíkfalvi ötödikesek. Történelemtanáruk, Csorba István másodjára fordult, a délelőtt folyamán a hatodikosokat ültette buszba és hozta el. A pedagógus a padokba tereli diákjait, majd röviden magyarázni kezd. Elmondja mennyi gond volt a latin és görög részből álló magyar korona körül, azt hányszor meg hányszor lopták el, mikor és milyen alkalmakkor került Erdélybe, s onnan az Egyesült Államokba. Baricz Lajos a korona mellett lévő csontdarabról is beszél, mely az államalapító szent király jobbjából származik.

„Örülök, hogy a gyergyóiak Egerből kapott koronamásolata ennyire megmozgatta a környékbeli lakosságot. Jó érzés, amikor látod, hogy ennyien érdeklődnek néped történelme iránt” – nyugtázta a lelkész, aki úgy érzi: a marosszentgyörgyi katolikusok méltóan ünnepelték az erdélyi római katolikus érsekség ezeréves fennállását és a helyi plébánia hét évszázados múltját. Ennek tiszteletére vasárnap hét fát ültettek a templom udvarára, többek között egy, a zalaszentgyörgyi testvérgyülekezettől kapott, embermagasságú cédrusfacsemetét.

(Krónika)

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.