A kilencven év óta legyalult önismeret, öntudat és önbecsülés határozottsága nélkül és a fiatal nemzedék támogatása híján a Csemadok bekerül a térség szociográfiai érdekességeinek tárlójába, mivel jelenleg, a legutóbbi dunaszerdahelyi közgyűlés alapján, a "futottak még" kategóriába sorolta magát. Igazi gittegylet teljes vezérkarral, küldöttgyűléssel és a régi kommunista időszakban bevált, elavult alapszabályzattal.

Hrubík Béla maradt az elnök, Köteles László az elnökhelyettes, és maradt az eddigi alapszabályzat is, és a program sem vállal fel semmi újat, az ifjúságról pedig továbbra is csak a retorika szintjén esik szó, de a progresszív megújulni akarás hiányában megfiatalodásra sajnos nincs esély. A legközelebbi országos közgyűlés már talán a nyugdíjas klubok találkozója lesz, s akár az egykori kommunista párttagok pártcsoportját is össze lehet majd hívni.

Csak a keleti küldöttek (s elszórva egy-két kivétel) látják tisztán, hogy az egyetlen szlovákiai magyar napilap egy idegen szemléletű, tulajdonú és szellemiségű szennylap, amely céltudatos aknamunkával rombolja a magyar nemzeti értékeket, amelyek eddig, a kilenc évtizedes idegen megszállás alatt megtartottak bennünket. Csupán a keleti küldöttek támogatták azt is, hogy a nemzetközi jogrenddel és gyakorlattal összhangban kell támogatni a magyar nemzet felvidéki önrendelkezési óhaját. S a Csemadok-küldöttek többsége nem nagyon szeretne együttműködni a Magyarok Világszövetségével sem, mely az egyetlen, a teljes Kárpát-medencére és a világra kiterjedő magyar érdekvédelmi szövetség, s ráadásul nem áll nemzetközi titkos társaságok befolyása alatt.

A Csemadok a langyos középúton marad a felvidéki magyar közéleti palettán, elfogadja a megalázó alamizsnákat, mert néhány ember szeret tetszelegni, szervezetesdit játszani, éldegélni a pályázati garasokból. Miközben az állam milliókat pazarol el adónkból olyan dolgokra, amelyek elősegítik felszámolásunkat, s nekünk majd már egy lapunk sem marad arra, hogy legalább lejegyezzék, mint csuknak be sorra iskoláink az elkövetkező évtizedben.

Koncepció és jövőkép ill. határozott nemzetstratégia nélkül ez a szervezet is beleszürkül abba a falba, melyből népünk sírkövét faragják majd ki. Csak egy-két helyi csoport fogja folytatni szélmalomharcát az elemekkel és a szlovák nacionalizmus egyre megújuló támadásaival szemben. Ha már pusztulni kell, akkor legalább emelt fővel tegyük !

Mihályi Molnár LászlóMihályi Molnár László jegyzete: A felvidéki magyarok társadalmi és közművelődési szövetsége, a Csemadok mementóként még a 60 éve kitalált logójába rejtve viseli a Felvidéket bekebelező Csehszlovákia nevét, és sokan továbbra is kisebbségnek mondogatják magukat olyan településen is, ahol más nemzetiségű csak átutazóban jár...

A kilencven év óta legyalult önismeret, öntudat és önbecsülés határozottsága nélkül és a fiatal nemzedék támogatása híján a Csemadok bekerül a térség szociográfiai érdekességeinek tárlójába, mivel jelenleg, a legutóbbi dunaszerdahelyi közgyűlés alapján, a "futottak még" kategóriába sorolta magát. Igazi gittegylet teljes vezérkarral, küldöttgyűléssel és a régi kommunista időszakban bevált, elavult alapszabályzattal.

Hrubík Béla maradt az elnök, Köteles László az elnökhelyettes, és maradt az eddigi alapszabályzat is, és a program sem vállal fel semmi újat, az ifjúságról pedig továbbra is csak a retorika szintjén esik szó, de a progresszív megújulni akarás hiányában megfiatalodásra sajnos nincs esély. A legközelebbi országos közgyűlés már talán a nyugdíjas klubok találkozója lesz, s akár az egykori kommunista párttagok pártcsoportját is össze lehet majd hívni. Csak a keleti küldöttek (s elszórva egy-két kivétel) látják tisztán, hogy az egyetlen szlovákiai magyar napilap egy idegen szemléletű, tulajdonú és szellemiségű szennylap, amely céltudatos aknamunkával rombolja a magyar nemzeti értékeket, amelyek eddig, a kilenc évtizedes idegen megszállás alatt megtartottak bennünket. Csupán a keleti küldöttek támogatták azt is, hogy a nemzetközi jogrenddel és gyakorlattal összhangban kell támogatni a magyar nemzet felvidéki önrendelkezési óhaját. S a Csemadok-küldöttek többsége nem nagyon szeretne együttműködni a Magyarok Világszövetségével sem, mely az egyetlen, a teljes Kárpát-medencére és a világra kiterjedő magyar érdekvédelmi szövetség, s ráadásul nem áll nemzetközi titkos társaságok befolyása alatt. A Csemadok a langyos középúton marad a felvidéki magyar közéleti palettán, elfogadja a megalázó alamizsnákat, mert néhány ember szeret tetszelegni, szervezetesdit játszani, éldegélni a pályázati garasokból. Miközben az állam milliókat pazarol el adónkból olyan dolgokra, amelyek elősegítik felszámolásunkat, s nekünk majd már egy lapunk sem marad arra, hogy legalább lejegyezzék, mint csuknak be sorra iskoláink az elkövetkező évtizedben.

Koncepció és jövőkép ill. határozott nemzetstratégia nélkül ez a szervezet is beleszürkül abba a falba, melyből népünk sírkövét faragják majd ki. Csak egy-két helyi csoport fogja folytatni szélmalomharcát az elemekkel és a szlovák nacionalizmus egyre megújuló támadásaival szemben. Ha már pusztulni kell, akkor legalább emelt fővel tegyük !

Mihályi Molnár László

Kapcsolódó:

Bósza János, felvidéki autonómia-harcos véleménye a fenti jegyzet kapcsán:

Menni, tenni és megmaradni kell

Forrás: 2009.5.11 www.commora.hu  

"Az élet egy nagy utazás, bármikor megváltoztathatjuk. Mindössze egy döntés kérdése: Nem kell hozzá erőfeszítés, jó munkahely, megtakarított pénz." . Bill Hicks

Mottó:

Az igazságot ki kell mondani mindig, még akkor is, ha kedvezőtlen visszhangra talál, és az igazságot minden kínálkozó alkalommal annyiszor kell hangsúlyoznunk, amíg azt mindenki tudomásul veszi.

(Esterházy János)

Kedves Mihályi Molnár László ne emelt fővel pusztuljunk, hanem bátor kiállással maradjunk meg. A felvidéki magyarságnak joga a saját szülőföldjén autochton népként megmaradnia, nem szabad hagyni, hogy egyes politikusaink gerinctelensége (Bugár, Nagy, Gál és mások), mások tehetetlensége és az elnyomott nép csendes hunyászkodása, a végső pusztulás szélére sodorja a honföldi magyarságot. A szakadék széléről még el lehet rugaszkodni, ezt bátor kiállásnak, az emberi akarásnak, sorsnak, szenvedésnek, küzdelemnek és erkölcsös politizálásnak hívják.

Nem sirdogálni kell, hogy pusztulunk és a soviniszta szlovák politikusok a poklok poklába kívánják a felvidéki magyarságot, hanem egységre kell törekedni, közös akaratra és akkor a felvidéki magyarság túléli a jelenlegi politikusokat és túléli a jelenlegi rendszert.

Ehhez a közös akarathoz jelszavunk legyen :

Azonos jogokat, önrendelkezést és szlovák magyar megbékélést akarunk , ezért, ha kell vonuljunk az utcára is, követeljük hangosan azt amire jogunk van, csak azt és annyit, ami a szlováknak is megadatik születésétől fogva az igazi anyanyelv használatot, a jogegyenlőséget kérjük és az ENSZ alapokmányából kiindulva a felvidéki (honföldi) magyar nép önrendekzési jogát, jogát a megmaradásra, ami alapvető emberi jog.

Nem pusztulni kell, hanem a jogainkat határozott módon követelni és békésen kiharcolni. Ma erre van szükségünk!!!

Közjogi autonómiát a felvidéki (honföldi) magyar népnek. Ezt akarjuk, mert az autonómiát kérni nem alkotmányellenes cselekedet és jogunk van rá.

Új Magna charta libertatumra, a nemzetállami hatalomnak a korlátozására, a polgárok alkotmányadta jogainak az igazi gyakorlására és egy olyan egyezségre van szüksége a két népnek, ami elhozza a valódi kiegyezést, megbékélést, ... az azonos jogokat. Ne felejtsük:

"Senkit sem lehet jobban diszkriminálni, mint akivel elhitetik, hogy azonos jogai vannak."

Bósza János

Commora Aula

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.