A Societas névre keresztelt ifjúszocialista csapat – amely közvetlen leszármazottja az egykori BIT-nek, majd FIB-nek – megkezdte kampányát. Nem tudtam, mi hiányzott… A megnyitó rendezvényen vezetőjük arról beszélt, hogy most júniusban az EP-választáson a szélsőséges radikalizmust kell megverniük, aztán az országgyűlési voksoláson pedig a politikai populizmust. Nagyon bátor gondolat, csak az a baj vele, hogy az emberek egészen másképp gondolják. És Pécsen el is mondták, hogy miben.

A vasárnapi baranyai választás két szempontból volt lényeges. Egyrészt a Fidesz győzelme nem Páva Zsoltnak és pártjának a győzelme volt, hanem az MSZP történelmi veresége. A túlsztárolt, de rettenetesen szürke Szili Katalin még kozmetikázni sem volt képes a vereséget. Másrészt az egyik megüresedett képviselői helyre is szavazhattak a pécsiek a polgármester mellett, amelyen a Jobbik jelöltje 10,1%-ot kapott. (Komoly elhallgatással.) Vagyis a kormányzó baloldal megroppant, miközben a politika palettán üstökösként jelent meg egy nemzeti párt: az új erő. A jövőben minden bizonnyal három lehetőség áll majd Magyarország előtt. Lesz egy baloldali népfront, posztmodern antifasiszta programmal, amelyben a szocialisták köré gyűlhetnek az SZDSZ és az MDF megmaradó csoportocskái. Lesz egy polgári-liberális népfront, amelyben a Fidesz tartja maga körül továbbra is a szövetségeseit, amelyhez szintén odacsapódhatnak egykori MDF-es és SZDSZ-es morzsák. Végül lesz egy harmadik út, egy nemzeti szövetség, amelynek politikai szárnyát a Jobbik adja majd. Ez utóbbi sikere és ereje azon múlik, hogy mennyire lesz képes a párt felépíteni egy civil hálót, amelynek különféle talapzatai, csomópontjai – önvédelem, kultúra, gazdaság, szakszervezetek, média, stb. – kell, hogy legyenek. Amennyiben ez sikeres, a Jobbik 2010-ben már komoly frakcióval, a rá következő választásokon pedig győzelmi eséllyel szállhat harcba.

A júniusi választás ezért sorsdöntő hatással bír. Az elkövetkezendő évtizedekre – amely során eldől a magyar föld, a víz, az energia, a honvédelem, az egészségügy, a nemzetközi kapcsolataink stb. sorsa – kihat, hogy a Jobbik milyen eredményt ér el. A Jobbik elhallgatása ezért kulcsfontosságú a jelenlegi parlamenti garnitúra bal- és jobboldalán egyaránt. Félnek tőlünk. A kérdés, hogy ki miért?

A Fidesz azért fél, mert a Jobbik a tettek pártja, ő pedig csak a szavaké. Ha megkérdeznénk a Fideszt, hogy a 2002 óta eltelt 7 évben az erős ellenzéki frakciója és az ezért járó állami milliárdok segítségével mit tett a nemzetért, mit tud letenni az asztalra, kellemetlen helyzetbe hoznánk a polgári-liberális pártot. A lényegi kérdéseket (föld, privatizáció, számonkérés, stb.) kihagyó, egyfajta pótcselekvésként kitalált népszavazáson kívül semmit nem tudna mondani. A Jobbik pedig parlamenten kívül és pénz nélkül is ért el nagy sikereket: Magyar Gárda, Atilla Király Népfőiskola, nemzeti egyletek. Talán ebből fakad, hogy a Fidesz gyűléseiről kiürültek a fiatalok. A tegnapi babakocsis tüntetésen is nagyobbrészt nagyszülők hozták ki az unokáikat. Az idősek nehezebben váltanak, csak kevesek képesek felvállalni egy új pártot, könnyebb őket ezért néhány andalító szóval elkápráztatni. A fiatalok azonban tettekre várnak, így nem csoda, hogy a Jobbik ma a legifjabb szavazóbázissal rendelkező párt Magyarországon. (38 éves átlagéletkorral!)

Az MSZP a számonkéréstől fél. Egy olyan párttól, amely nincs benne a mutyiban, amit nem tud viszontzsarolni, így az bátran és tisztán vállalhatja fel a politikai maffia lefejezésének ügyét. A Jobbik az a párt, amely Gyurcsány Ferenc nevét Gyurcsány fegyencre szeretné módosítani. Tudva, hogy vannak még bűntársak bőven. Ezzel pedig az MSZP-re a választási vereségek okozta politikai után, olyan morális csapást lehetne mérni, amely a történelemkönyvek sötét lapjainak még sötétebb emlékévé száműzné ezt a pártot.

Az SZDSZ is tőlünk fél, hiszen az elmúlt 20 évben ők irányították az országot. A négy igenes népszavazással kezdték, és vezető pozíciójukat azóta sem engedik ki a kezükből. A kriptoszadeszosok ott vannak az összes pártban. Az SZDSZ célja Magyarország megszállásának előkészítése, és az ez idáig jól végrehajtott küldetést veszélyezteti, ha bekerül a fogaskerekek közé egy olyan nemzeti erő, amelyet nem tudnak a befolyásuk alá vonni. A „herényire zsugorodott” MDF-et inkább hagyjuk. „Megbokrosodott” elnökük Dávid Ibolya ahhoz csapódik, akitől éppen hasznot remél. Remélhetőleg néhány levitézlett társával olyannyira lejáratta már magát, hogy senki nem fog értük egy fabatkát sem adni.

Félnek hát a Jobbiktól nagyon, az első alulról szerveződő magyar nemzeti párttól. Milyen érdekes viszont, hogy ez a félelem csupán a pártoké, és nem az embereké. A társadalomban – dacára a soha sem látott aljas lejárató- és hazugságkampánynak – a Jobbik irányába inkább várakozás, remény és kíváncsiság tapasztalható, de egyáltalán nem félelem. A megérzése pedig mindenkinek helyes. A Jobbiktól valóban van okuk félni a pártoknak, mert azért készülünk az Országgyűlésbe, hogy azt a 20 éve poshadó langyos lábvizet, amelyben dagonyáznak a tisztelt honatyák – ha kell, velük együtt – kiöntsük a lefolyóba. A magyar emberek viszont csak nyerhetnek egy olyan párttal, amely végre kimondja az igazságot, és ami ennél is fontosabb, tesz is érte.

(A szerző a Jobbik és a Magyar Gárda Egyesület elnöke)

barikád.hu

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.