Hírek : Oláh etnikai tisztogatás Erdélyben |
Oláh etnikai tisztogatás Erdélyben
2009.05.06. 11:44
Tőkés László : "Tudunk róla, hogy milyen betelepítési technikákat alkalmaz a román hatalom ."
dunatv.hu, 2009.05.06. A székelyföldi etnikai arányok állami segédlettel történő megváltoztatására hívja fel a figyelmet Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A püspök állítja, létezik egy titkos kormányprogram, amely a moldáv állampolgárok magyar lakta területekre való betelepítését célozza meg. Politikusok és politikai elemzők viszont óvatosan kezelik a kérdést.
Moldávia Európa legszegényebb országa, lakosságának 80 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Az országban virágzik a korrupció, az emberkereskedelem, a lakosság jelentős része Romániát gazdag, kulturált nyugati szomszédnak tekinti, amely az egyetlen kulcs Moldávia európai integrációjához. Nem véletlen hát, hogy a 70 százalékban románok lakta országból egyre többen kérnek letelepedési engedélyt Romániában.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nemrég közleményben állította, hogy létezik egy titkos román kormányprogram, amely a moldávok Székelyföldre való telepítését tűzte ki célul. A püspök szerint így megváltozhat Székelyföld etnikai összetétele.
- Húsz éve többé-kevésbé tudunk róla, hogy milyen betelepítési technikákat alkalmaz a román hatalom. Hogyan áradnak ide a moldvai diákok Nagyváradra, hogy miképpen igyekeznek az erőszakszervek betelepítésével, a román ortodox egyház térhódítása révén hogyan nyernek teret Székelyföldön és más erdélyi magyar területeken. Mindazonáltal néha szükséges, hogy újból exponáljunk egy ilyen kérdést, hogy az emberek ne szokják meg. Ugyanígy voltunk a vértelen etnikai genocídium kérdésével – hangoztatta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Tőkés László hangsúlyozta, hogy Trianon óta tart ez a folyamat; a kisebbségi arányszám Erdélyben az 1920-as évi 45 százalékról 20 százalék alá csökkent napjainkra. A múlt hétvégi, Csíkszeredában tartott autonómia konferencián is szükségesnek tartotta a püspök az Európa-idegen folyamatra, vagyis a moldáviai betelepítési politikára ráirányítani a figyelmet. Példaként említette, hogy Tamás Sándor önkormányzati elnöktől közvetve tavaly ősszel egy levélben kért információkat és segítséget egy háromgyerekes moldovai tanár.
- Azt írja a román kormánynak és a belügyminisztériumnak, hogy ő úgy hallotta Moldáviából, hogy van egy Hargita-Kovászna megyét betelepítő program, és ő ebben szeretne részt venni, és erről kér információkat. Elolvastam a kormány programját - ilyen program nincsen benne, nem is volt, ezért visszaírtam a belügyminiszterhez és a miniszterelnökhöz, hogy tájékoztassanak, van-e ilyen elképzelés, program. (...) Azóta nem érkezett válasz a levelemre. Megítélésem szerint nincsen ilyen program – mondta Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke.
Ennek ellenére Tőkés László, Tamás Sándorhoz hasonlóan úgy gondolja, hogy érdemes odafigyelni erre a jelenségre. A Hargita megyei bevándorlási hivatal szerint, míg az országban jelentősen megnövekedett az utóbbi években letelepedési engedélyért folyamodó moldávai állampolgárok száma, addig Hargita megyében csupán enyhe növekedést mutat. A többségben magyarok lakta megyékben feltehetően kevésbé érzik magukat otthonosan a román ajkú moldáv állampolgárok.
- Az utóbbi három évben körülbelül 10 százalék a moldvai állampolgár az effektív 100 százalékos külföldi arányból. 2009-ben pontosan 44 moldáv állampolgárságú személy kért tartózkodási engedélyt a megye területén – nyilatkozta a Hargita megyei Bevándorlási Hivatal rendőrfelügyelője. Olti Csaba szerint a leggyakrabban családegyesítés és tanulmányok folytatása miatt kérnek engedélyt letelepedésre a moldáv állampolgárok.
Vincze Lóránt politikai elemző, főszerkesztő szerint az etnikai arányok megváltoztatásának felvetése kényes kérdés, amely a nemzetbiztonságot is érinti.
- Nem tudhatjuk, hogy ilyesmi belefér-e a nemzetbiztonsági kívánalmakba. Másrészt viszont a kommunizmusban voltak ilyen lakosságtelepítések a Székelyföldön. Székelyföldön nem is annyira hangsúlyosan, mint Maros megyében, ahol sikerült is jelentősen megváltoztatni az etnikai arányokat. (...)Kezdődik egy választási kampány, és a választási kampány arról is szól, hogy pragmatikus üzeneteken túl érzelmi hatásokkal kell valami módon hatni a választókra. Ez a kijelentés hasonlóan érzelmi húrokat pendítene meg – vélekedett Vincze Lóránt, az Új Magyar Szó főszerkesztője.
Tény, hogy miközben Románia élesen visszautasítja a határon túli magyarság kettős állampolgárságának kérdését és a székelyföldi autonómia-törekvéseket, nemrég, a kisinyovi politikai zavargásokat követően a moldávok számára a román állampolgárság megszerzésének könnyítését ígérte.
| |
|
ND megjegyzés: Az "Erdély magyar föld és az is marad" plakát fényképe Nagyváradon készült 2008-ban. Egy fára volt felszegezgve.
|