Románok vagyunk, románok vagyunk! – skandált a tömeg minap Moldovában, a chisinaui parlament előtt, miközben az épületre és az elnöki rezidenciára felhúzták a román zászlót. A tüntetés az után robbant ki, hogy az április 5-i törvényhozási választások első részeredményei nyilvánosságra kerültek. Az előrejelzések szerint a kommunisták a 101 tagú parlamentben 61 helyet szereztek, ami alkotmányozó többséget jelent, vagyis meg lehet változtatni az alaptörvényt. Ezzel Vladimir Voronin kommunista elnök, aki már lassan kitölti második ciklusát is, újból megszerezheti a legmagasabb közjogi méltóságot. A lakosság egy része azt gyanította, hogy a választások eredményét meghamisították, és a szavazatok újraszámolását követelte. Végül a kommunisták nem győztek ilyen arányban, de már ennek lehetősége is az utcára szólította a főleg fiatalokból álló tömegeket.

Vagy valaki más szólította meg az ifjabbik korosztályt. A gyanú szerint a háttérben, a feszült politikai helyzetet kihasználva, a román titkosszolgálat állt, mely tesztelni akarhatta a moldovai belső viszonyokat és a nemzetközi közvéleményt. Feltűnő például, hogy a tüntetők igen jól szervezettek voltak.

Szervezett tömeg

A szervezők a twitter nevű blogszolgáltatáson és a Facebook nevű közösségi oldalon keresztül szinte pillanatok alatt egyik helyről a másikra irányították a harmincezres tömeget, és pontosan tájékozódtak a rendőri erők mozgásáról. Vladimir Voronin elnök éles kirohanást intézett Románia ellen, azzal vádolva a szomszédos országot, hogy beavatkozik hazája belügyeibe, és cselszövést sző Románia és Moldova egyesülésére. A szavakat tett követte. Kiutasították Filip Teodorescut, Románia chisinaui nagykövetét, akit a kormányhoz hű sajtó azzal is megvádolt, hogy a bukaresti titkosszolgálat tábornoka. Feltűnő volt, hogy a diplomata – az ilyenkor szokásos 72 óra helyett – csak 24 órát kapott Moldova elhagyására. Ezenkívül vízumkényszert vezettek be a szomszédos országgal szemben. A határról vissza is fordítottak 19 román újságírót, másik hármat, akik már az intézkedés előtt érkeztek, távozásra szólítottak fel, és több száz román állampolgárt nem engedtek be az országba.

A román állampolgárok zaklatásának komoly jelzésértéke van Moldovában. A moldovai lakosság, melynek anyanyelve és kultúrája román, előszeretettel folyamodik román állampolgárságért. Tette ezt 2003 előtt is, amikor hazájuk törvényei ezt büntették. Moldovában már ekkor több tízezer kettős állampolgár élt illegálisan. A tilalmat Románia 2007-es EU-csatlakozása előtt feloldották, mert azt az európai közösségbe igyekvő Kisinyov nem tarthatta fenn. Jelenleg viszont már majdnem egymillió állampolgársági kérelem fekszik a román hatóságok előtt, és a közvéleménykutatások szerint a lakosság 46 százaléka szeretne román állampolgár lenni. Egy négymilliónál kevesebb lélekszámú ország esetében ez jelentős arány. Ha pedig az összlakosság létszámából levonjuk a több százezer Dnyeszteren túli orosz és ukrán polgárt, a 250 ezres török eredetű gagauz kisebbséget, akkor elmondhatjuk, hogy ma három moldovaiból kettő szívesen lenne román állampolgár, vagy már az is. Időközben Bukarest központjában is tüntetés zajlott, bár ez messze nem kapott akkora nemzetközi nyilvánosságot, mint a kisinyovi demonstráció.

Gyorsított eljárás

A román fővárosban az ott tanuló több ezer moldovai egyetemista követelte Románia és Moldova – román nevén Besszarábia – egyesülését. Traian Băsescu román állam fő az események után beszédet mondott a bukaresti törvényhozás két háza előtt. Bejelentette: azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy módosítsa a vonatkozó törvényt, hogy azok a moldovaiak, akik akaratuk ellenére veszítették el állampolgárságukat, "visszatérhessenek az európai népek családjába". A moldovaiak az 1940-es Molotov-Ribbentrop-paktum miatt veszítették el román állampolgárságukat, amikor a mai Moldávia nagy részét a Szovjetunióhoz csatolták. Miután a németek megtámadták a Szovjetuniót, a terület négy évre visszakerült Romániához, majd a második világháború után Moszkva követelésére ismét a Szovjetunió része lett.

Területszerzés

Az alkalom Koszovó függetlenségének tavaly februári kikiáltása után kínálkozott. Román szemszögből nézve a következő történt: atrocitás érte az albánokat, akiket a nemzetközi közösség megvédett, majd a helyi lakosság egyoldalúan kikiáltotta a függetlenségét. És mit mond Traian Băsescu államfő: az emberi jogok és a szólásszabadság megsértésének számos esetét jegyezték fel Moldovában, ezért Románia európai uniós vizsgálatot kér az ottani kommunista kormány ellenzékének elnyomása ügyében. Bukarestnek máris sikerült diplomáciai sikert elérnie. Franciaország, Csehország és Svédország, az EU volt, jelenlegi és a következő félévben leendő elnökének külügyminisztere levélben szólította fel Moldovát, hogy törölje el a két ország közti vízumkényszert. Brüsszel viszont nem kommentálta a román államfő kijelentéseit – ezzel azt a látszatot keltve, hogy Băsescunak igaza van. Vagyis egyetérteni látszik abban, hogy Moldovában nemzetközi felügyeletet kell biztosítani az emberi jogok védelmére, és meg kell teremteni a feltételeket, hogy a polgárok szabadon véleményt nyilvánítsanak, és gyakorolhassák önrendelkezési jogaikat. Románia ezzel megtette az első lépést a koszovói forgatókönyv megvalósítása felé.

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.