Mircea Geoană emlékeztetett, hogy a moldovaiak román állampolgárságának ügyében 42 honatya aláírásával külön jogszabály-kezdeményezés is született. „Véleményünk szerint a kormányrendeletet ezzel az indítvánnyal egy csomagban kell kezelnünk, hogy a parlamentben szögezzük le, melyik a követendő út. A téma fontossága miatt komolyan kell foglalkoznunk az üggyel.

Nem foszthatjuk meg Pruton túli testvéreinket a vér és a föld jogától. A jelenlegi állampolgársági törvény bürokratikus akadályokat gördített azon moldovai állampolgárok útjába, akik igazoltan románok, Románia területén születtek, román szülőktől. Komoly párbeszédet kell folytatnunk az állampolgársági törvényről, mivel érzékeny témáról van szó, amely Brüsszelben is hullámokat vetett” – fogalmazott Mircea Geoană.

Az állampolgárság kiterjesztésének ügyére valóban felfigyeltek az európai uniós illetékesek is: az EU Observer szerint a brüsszeli illetékeseket megijesztette az a bukaresti javaslat, amely mintegy egymillió moldovainak biztosítana román – és ezzel uniós – állampolgárságot.

Az egyik, név nélkül nyilatkozó uniós diplomata szerint amennyiben Románia tényleg „bekebelezné” a szomszédos ország állampolgárainak egynegyedét, az rémisztő hatásokkal járhat a regionális stabilitás tekintetében. A megkérdezett brüsszeli politikusok zöme ugyanakkor úgy vélekedik, a kezdeményezés az idei választások előtti kampány része, és a gyakorlatban nem valósul majd meg.

A bírált kormányrendelet, amelyet múlt kedden fogadott el a bukaresti kabinet, hat hónapról öt hónapra csökkentené az állampolgársági kérelmek elbírálásának időtartamát, és megszüntetné a kérelmezővel folytatott hatósági beszélgetést, amelyen az illető románnyelv-tudását mérnék föl.

Az állampolgárság könnyebb megszerzésének ügye azt követően merült fel ismét, hogy két héttel ezelőtt, az ötödikei parlamenti választások eredményének kihirdetését követően – amelyet a tegnap megerősített hivatalos adatok szerint fölényesen nyertek meg a jelenleg is kormányzó kommunisták – zavargások törtek ki Chişinăuban, ahol zömmel diákokból álló csoportok elfoglalták a parlament és az államfői hivatal épületét, és a szavazatok újraszámolását követelték.

Az események nyomán Vladimir Voronin kommunista államfő Romániát vádolta a zavargások szításával, és kiutasították az országból a chişinăui román nagykövetet, valamint a román külképviselet egy másik munkatársát.

Kitekintő / Krónika.ro 

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.