Nagy érdeklődés mellett és kellemes tavaszi időben tartották Dunaszerdahelyen az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra történő emlékezést. Az ünnepi szónok Duray Miklós volt. Az MKP stratégiai alelnökének szavait többször is tapssal szakította meg a tömeg.


Duray rámutatott: "Petőfi, a reformkor rakoncátlan gyermeke nem csak a modern magyar líra megteremtője és forradalmár költő volt, hanem a modern haza-fogalom megalkotója is. Nála tömörebben senki sem fogalmazta meg az alaptételt: Haza csak ott van, hol jog is van.

Ez üzenet is egyben a jövőnek, hogy lojalitást elvárni csak azoktól lehet, akik egyenragúak és olyan írott jogaik vannak, hogy általuk megőrizhetik sajátosságaikat. (...)

Új reformkorra van szükségünk, amelynek a legmeghatározóbb elemét a jövőképnek kell alkotnia. De ez csak akkor következhet be és valósulhat meg, ha nem csak arra vagyunk képesek, hogy elmondjuk, mit nem akarunk, hanem, hogy azt is tudjuk, mit akarunk.

A hazánkat 90 évvel ezelőtt elrabolták. A maradék haza, amelynek felelősséggel kellene viseltetnie az egész nemzet iránt, ma olyan állapotban van, hogy ettől az ebek harmincadja is jobb lenne. A maradék haza államigazgatása egy olyan helytartó kormány kezében van, amely 2004-ben, az állampolgárságról tartott népszavazás kapcsán az egész nemzetet elárulta. Azt a részét is, amelyik fölött nincs közjogi hatalma.

Ezt nem akarjuk. De ennek az akaratnak a megvalósulása kizárólag a maradék hazában élő nemzetrészünkön múlik. Nem akarjuk azt sem, hogy a Kárpát-medencében szétdarabolt nemzetrészeink erejüket és közösségi létük értelmét veszítsék. Meg akarjuk tartani szülőföldünket, mert csak szülőföldünkön boldogulva válhat értelmessé közösségi jövőnk. Nem akarjuk azt sem, hogy a magyar nemzetrész Szlovákiában élő részének közösségi élete csupán a védekezésben telljen. Jövőbeni kilátásaink, mind egyéni boldogulásunkra, mind közösségünk számára csak akkor javulhatnak, ha kimondjuk, hogy mit szeretnénk elérni, és ezért mit akarunk cselekedni.

Elég volt az évtizedek óta folyamatosan tartó követő magatartásból.

Nem akarjuk, hogy szülőföldönkön idegenként és ellenségként kezeljenek minket. Itt mi nem kisebbség vagyunk, hanem őshonosak, és magyarok.

Igaz, hogy nem vettünk részt ennek az államnak a létrehozásában, de az alakításában állampolgári jogon és a szülőföld jogán igenis részt akarunk venni. Ezért azt akarjuk, hogy anyelvünket ne nyomják el, kultúránk egyenrangúsága ne csak elméleti kérdés legyen, hanem az anyagi valóság szintjén is megvalósuljon, és érvényesüljön saját közösségi ügyeink és szülőföldünk vonatkozásában az önkormányzatiság elve.

Nem akarjuk, hogy verjenek bennünket az utcán, vagy a labdarúgó-pályák lelátóin. De ha már megtörtént, akkor büntessék meg a Malina Hedvigre támadókat és a Lengyel Krisztiánt rokkanttá verőket. Amíg ez nem történik meg, az államot tekintjük ebben bűnrészesnek!"

Az ünnepségen további szónoklatok is elhangzottak. Váradi Lajos, a Magyar Köztársaság Nagykövetségének képviseletében üdvözölte nemzeti ünnepünket. Hájos Zoltán, a Magyar Koalíció Pártja polgármesterjelöltje felhívta a figyelmet a Pátria Rádió elhallgattatásával ellenünk történt jogfosztásra, és emlékeztette a jelenlévőket, hogy az ezzel kapcsolatos petíció itt, a helyszínen is aláírható.

A szónoklatokat színvonalas kultúrműsorok követték. Az ünnepség a városi 1848/49-es emlékmű megkoszorúzásával ért véget.


Az ünnepség a kultúrház előtt kezdődött


Pázmány Péter és utódja, Hájos Zoltán (mint az MKP polgármester-jelöltje)


Duray Miklós szónoklata közben



















Felvidék Ma, on

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.