Gárdisták!

2007. augusztus 25-én tett esküt az első 56 Gárdista a Szent Koronára a Budai várban. Azóta Magyarországon a nemzeti reményt Magyar Gárdának nevezik. Napjainkra a Magyar Gárda létszámát ezrekben mérik. A Gárda erősödését senki és semmi nem képes többé megállítani, mert a nemzeti ébredés részévé vált a gárdához való csatlakozás. Vérzivataros történelmünk folyamán már többször kerültünk a nemzeti megsemmisülés közelében, hasonlóan napjainkhoz.

Ám a Jó Isten védő karjának segítségével és a tőle való vitézségünkkel, többszöri kivérzésünk árán, de megvédtük Hazánkat és Európát a tatártól, töröktől, orosztól. Szétdarabolva ugyan és megfogyva, nyolc országban élve, de itt vagyunk a Kárpát medencében. Nemzeti megmaradásunkért vívott harcunkban nem pihenhetünk. Mostani ellenségeink nem hasonlíthatóak az eddigiekhez. Fondorlataikkal és pénzükkel szinte a teljes civilizált világot uralják, ezért sok mindent, megengedhetnek maguknak, ami elfogadhatatlan és káros az egész keresztény világra a nemzetek Európájára.

Az érdekeikért folytatott harcukban, kitüntető figyelmükbe részesülünk, ezért ellenünk bármilyen eszközt megengedhetőnek tartanak, győzelmük érdekébe. A tőlük való pénzügyi válság is nálunk mélyebben szántó, mint más országokban. A soha nem látott agresszivitásúvá paraziták ránk uszítása az egyik csodafegyverük.

Gárdisták!

Hősi helytállásotok eseményeinek sorából ki emelek egyet. Egy tegnapit.
A Nógrádmegyeri Jobbik elnökét a két gyermekét munka és tanulás mellett nevelő Bacsa Szilviát mocskos és aljas parazitatámadás érte az elmúlt este. Miután gyermekeit biztonságos helyre menekítette Ö maga visszatért a támadás helyszínére, hogy papját és a falu népét jelenlétével is támogassa. Az időközben helyszínre kiérkező rendőrség intézkedésének következtében nem került tettlegességre sor ezért az időközben elindult Gyorsreagálású Gárda egységek, visszafordulhattak. Így Szilvia reggel nyugodtabban lélekben tovább erősödve most már sok ember csodálatát és tiszteletét bírva indulhatott Budapestre, ide közétek a Hősök terére. Azt gondolom, büszkén kijelenthetjük addig, amíg vannak ilyen asszonyok hazánkba és a Magyar Gárdába igazából nincs mitől tartanunk.

Gárdisták!

Ti a török idők végvári vitézeihez, vagytok leginkább hasonlóak, ahogy ők úgy ti sem féltek semmitől és senkitől az országot a nemzetet és a még állva maradt magyar végeket véditek. Ne feledjétek a ti ellenfeleitek, ha gyávábbak és jellemtelenebbek is, de mindenképpen elszántabbak a kontyos töröknél. Gonosz és sunyi ellenségünk végső diadalához csupán annyi kellene, hogy a nemzetünkért munkálkodók tétlenek maradjanak. De Ti már a puszta létetekkel is szertefoszlatjátok az ilyen fajta, reményeiket.

Számunkra biztató, ellenségeink számára fenyegető, hogy a törvénytelen akadályoztatások ellenére több mint hatszáz újonnan felavatott gárdista áll itt, szívében még az eskütétel izgalmának remegésével és meghatódottságával.
Biztosíthatlak mindannyitokat régi és új gárdistákat, hogy csonka országon belül és azon kívül a Csalóközben a Hargitán a Csíki havasokban az újból összetört Vereckei emlékműnél ti vagytok a hősök és a remény minden Magyar számára. Ti, akik ma itt álltok a Szent Korona előtt a Hősök terén.
Készüljetek, mert a rátok váró feladatok hatalmasak.

Figyelmeztetésként egy Bethlen Gábor idézettel szeretnék a figyelmetekbe ajánlani. Ö így fogalmazott:

"Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindég meg kell tenni, amit lehet."

Ez után már csak azt kérem tőletek Szilviára magatokra, mindannyiunkra az egész nemzetre a 16 milliónyi Magyarra gondolva tele torokból mondjuk...

Adjon az Isten, szebb jövőt!

Murányi Levente, a Jobbik alelnöke és a Magyar Gárda Egyesület egyik alapítótagja