A Gábor Áron téren ötezren gyűltek össze, hogy együtt tegyenek hitet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc nemes eszméi mellett a puskaporgyártás, ágyúöntés és önvédelmi harc kezdeményezésének városában. A megemlékezés délelőtt az eddigi hagyományok szerint a kegyhelyeken kezdődött: a Bod Péter Tanítóképző az iskoláskorúak gyermekotthona falán található Szacsvay-emlékplakettnél és a Kossuth-szobornál, a Turóczi Mózes Általános Iskola tanulói és tanárai, illetve a Turóczi család képviselői az ágyúöntő mellszobránál koszorúztak, s ezzel egy időben a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ tanulói az iskola előcsarnokában álló Gábor Áron-szobor előtt tisztelegtek, a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói a tanintézmény udvarán álló mellszobor talapzatára és a Petőfi-domborműnél helyezték el a kegyelet virágait. A Református Kollégium tanulói és tanárai a hősök emlékművénél, a Nagy Mózes Elméleti Líceum küldöttei az eresztevényi Gábor Áron síremléknél, az Apor Péter Iskolaközpont tanulói és pedagógusai a Bem-szobornál, a Molnár Józsiás Általános Iskola képviselői pénteken a névadó mauzóleumánál és az iskola falán levő domborműnél koszorúztak.

Az ünnepi díszbe öltöztetett Gábor Áron téren 11.30 órakor kezdődött a hagyományőrző csapatok, valamint a kézdiszéki falvak hagyományos lovas-szekeres felvonulása. A város hét iskolájának tanulói és pedagógusai testvériskoláik küldötteivel együtt vonultak fel. A 15. székely határőr gyalogezred I. és II. zászlóaljának gelencei és bélafalvi „katonái" mellett a szegedi III. Honvéd Zászlóalj Hagyományőrző Egyesület hagyományőrző csapata is jelen volt, hangulatosabbá és emlékezetesebbé téve az ünnepséget. A főtéri rendezvény a déli harangszókor kezdődött. A központi ünnepséget Rácz Károly polgármester nyitotta meg, köszöntötte a határon túli testvérvárosok küldöttségeit, a jelenlevőket. Beszéde előtt a városvezető szalagot tűzött a hagyományőrző csapatok lobogóira. A polgármester arra emlékeztetett, hogy Kézdivásárhely volt a forradalom központja, itt készítették a legtöbb ágyút és puskaport. 161 évvel ezelőtt Kézdivásárhely csodát művelt — mondotta, hangsúlyozva az összefogás, az önrendeltetés fontosságát. A díszszónok, Koltai Gergely, a Kormorán együttes vezetője testvérbátya, Koltai Gábor üzenetét olvasta fel. Koltai Gábor üzenetében kemény hangon ítélte el a trianoni diktátumot és annak szomorú következményeit, arra buzdítva a székelységet, hogy ne veszítsék el a reményt, és ne engedjék, hogy elvesszen a több mint ezeréves nemzet. Róth-Balázsi Hunor egyetemi hallgató Magyari Lajos Gábor Áron negyvenkilencben című versét szavalta el, majd átadta a szót Nagy Babos Rebekának, a Nagy Mózes Elméleti Líceum tizenegyedikes diákjának, az idei Zúg március szónokverseny győztesének. „Nagyszerű, hogy minden évben van egy napunk, amikor rádöbbenünk, hogy kik és miért vagyunk? Mikor ismét meghalljuk, tudatosodik bennünk valódi, igazi nevünk? ...Ez az ünnep a miénk. Csak a miénk. Emlékezünk és megőrizzük" — mondotta a diákszónok. A Kormorán együttes két női szólistája két közismert dalt adott elő ezután.

Főtisztelendő Vargha Béla kézdi-orbaiszéki római katolikus főesperes és t. Beder Imre kézdivásárhelyi református lelkipásztor mondott imát és osztott áldást, majd a Tanulók Klubja fúvószenekarának előadásában elhangzott a magyar és a székely himnusz. Elsőként a hagyományőrzők koszorúztak, majd a város és a környék településeinek, politikai és civil szervezeteinek képviselői, önkormányzatai, az iskolák igazgatói, Kézdivásárhely magyarországi testvérvárosainak — Mezőhegyes, Mezőkövesd, Paks, Hatvan, Gyöngyös és Szentendre — küldöttségei, a részvénytársaságok vezetői helyezték el a kegyelet koszorúit az ágyúöntő hős szobrának talapzatán. A főtéri ünnepség 13.30 órakor a Boldizsár Béla által szervezett csatajelenettel fejeződött be. A nagy érdeklődéssel követett csatajelenetre első alkalommal került sor Kézdivásárhelyen. A rendőrség nem engedélyezte, hogy a hagyományőrzők pukkanós fegyvereket használjanak, ezért szegényesebbre sikeredett a bemutató. Az idei kézdivásárhelyi rendezvény 18 órakor a Vigadóban a Kormorán együttes nagy sikerű előadásával zárult.

Iochom István, Háromszék