Hírek : Háttérbe szorul a magyar nyelv oktatása! |
Háttérbe szorul a magyar nyelv oktatása!
2009.03.08. 16:41
2009.03.08. Erdély.Ma - A határon túli magyarság ( helyesen: határon kívül rekedt magyarság ND) sorsát figyelők a „tankönyv-ügy”-ről azonnal a szlovákiai ( felvidéki ND) hibrid tankönyvekre asszociálnak – jogosan. De a tankönyvek állapota sajnos nem csak Szlovákiában ( Szlotániában ND megj), hanem Romániában is hagy némi kivetnivalót maga után, igaz a helyzet közel sem olyan súlyos. A romániai magyar oktatás másik aktuális kérdése a román nyelv oktatásának kérdése. A romániai magyar oktatás helyzete, és a tankönyvek kérdése most azért került előtérbe, mert múlt héten Székelyföldre utazott a Boc-kormány oktatásügyi minisztere, Ecaterina Andronescu.
Hibás tankönyvek
A magyar iskolák állami támogatásból kapják a tankönyveket Romániában, amelyek egy részét románból fordítják magyarra. Az eredmény: ékezethibák, elmaradt betűk, rossz szóelválasztások, magyar szövegben felejtett román szavak. A hemzsegő helyesírási, nyelvhelyességi és fordítási hibák mellett tárgyi tévedések is vannak például a IX. osztályos magyar nyelvű Biológia tankönyvben – mondta Pásztohy Enikő biológiatanár a Duna TV-nek.
Magyarul nincs alternatív tankönyv, csak ez az egy magyar nyelven. Románul van több is, amik között választhat a tanár – tette hozzá Pásztohy.
Ecaterina Andronescu a tanügyminiszter a tanfelügyelőkkel és iskolaigazgatókkal tartott csíkszeredai tanácskozáson ígéretet tett arra, hogy tárgyalni fognak a tankönyvekkel kapcsolatos gondokról, mert a hatékony közoktatás érdekében minden hibát ki kellene javítani, és helyre kell igazítani a minőséget is. A probléma mögött vélhetően az rejlik, hogy a tankönyvek kiadása inkább a kereskedelemről, mintsem a minőségi tanítás iránti elkötelezettségről szól; a kiadók elsősorban a nyereséget tartják szem előtt – tette hozzá Andronescu.
Román nyelv oktatásának kérdése
A hibás tankönyvek ügye mellett, a már évek óta látható másik megoldandó problémát a magyar diákok hibás román nyelvismerete jelenti.
„Ha a statisztikákat nézzük, a magyar nemzetiségű diákok 40-50 százaléka az egységes írásbeli dolgozatoknál megbukik románból. A pótvizsgára pedig már nagyon kevesen jelentkeznek. Így csak alacsony szintű iskolákba juthatnak tovább. A lemorzsolódásunk már itt elkezdődik, és a másod-, harmadrendű polgárrá válásunk pedig innen folytatódik” – mondta Balázs Lajos, a Sapientia egyetem docense.
Igaza volt a miniszter asszonynak, amikor Sepsiszentgyörgyön arról beszélt, hogy a magyar gyerekek számára pozitívum kell legyen az államnyelvet megtanulásának lehetősége, hiszen az jövőbeni érvényesülések záloga lehet. De ennek elérése érdekében – és ezt a miniszter asszonynak is be kell látnia – szükség van a román nyelv alternatív módon történő tanítására.
Tudniillik mikor Andronescut Sepsiszentgyörgyön arról kérdezték, lehetséges-e a román nyelv idegen nyelvként történő oktatása a magyar gyermekek számára, Andronescu kitérő választ adott: a román nyelvet “egész egyszerűen” meg kell tanulni.
Nem várható el egy magyar faluban, magyar közösségben felnőtt, románul nem beszélő gyermektől, hogy az iskolapadba beülve, románul tanulja a földrajz és a történelem tantárgyakat (mint ahogy azt a tanügyi törvény kötelező jelleggel előírja). Ilyen elvárások mellett nem meglepő, hogy a román érettségin nagy számban buknak meg a magyar diákok, amely csökkenti a továbbtanulásuk esélyeit. Szükség van tehát a román mint államnyelv idegen nyelvként történő tanítására és tanulására.
„A román nyelv oktatására vonatkozó új, alternatív tantervet már jó ideje kidolgozta Balázs Lajos, a Sapientia egyetem docense és munkatársai. Tehát senki sem háríthatná el ennek gyakorlatba ültetését – ha lenne rá politikai akarat –, arra hivatkozva, hogy a tanterv kidolgozására még legalább egy évet várni kell” – mondta Matekovits Mihály az oktatási szaktárca kisebbségi oktatásért felelős illetékese.
Az Új Magyar Szó összeállítása arra enged következtetni, hogy ismét politikai akarat falába ütköznek a változtatni vágyók, hiszen az alternatív tanterv bevezetéséhez törvénymódosítás szükséges, ami politikai akarat kérdése. Matekovits úgy tudja, hogy Andronescu a jelenlegi jogszabály megváltoztatása helyett új törvényi törvény kidolgozására készül.
A magyar és a román nyelv tisztelete
A román-magyar együttélés egyik fontos eszköze kéne legyen a másik nyelv iránti érzett tisztelet. A történelmi reflexek miatt kölcsönös utálat és lenézés van a másik nyelve iránt. Ezen változtatni kell. A kultúrák között párbeszéd évében a másik nyelvét népszerűsítő kampányra lett volna szükség Romániában. Sajnos ilyenről nem hallottunk. Továbbá hasznos lenne, ha a magyar közösségnek saját románnyelv-oktatási politikája lenne, hogy a magyarság hosszú távon ne váljon másod-harmadrendű állampolgára Romániában.
De persze az éremnek két oldal van! Nem csak a magyar közösségnek akadna tennivalója a békésebb „nyelvi-együttélés” érdekében, hanem a románnak is. Meg kell oldani a román nyelv tanításának kérdését, ez vitathatatlan, de hasonló nyitottság és befogadó készség kéne legyen a román félben is a magyar nyelv megtanulása iránt.
Azok a tények, hogy sok román szégyelli, ha ért magyarul, vagy hogy a román iskolákban nem tanácsolják a magyar nyelv, mint idegen nyelv tanulását, vagy hogy a román anyanyelvűek magyar nyelvtudását nem mindenhol ismerik el, mint egy második idegen nyelv ismerete, arra engednek következtetni, hogy a román fél sem elég toleráns, vagy éppen befogadó. Kölcsönösen, politikai akarattól függetlenül kéne tenni az két nyelv kölcsönös tisztelete érdekében.
|