„Minden magyar felelős minden magyarért” (Szabó Dezső)

Emberi méltóságunk és nemzeti önazonosságunk tudatában az európai demokrácia és jogállamiság, az emberi- és a kollektív kisebbségi jogok világában tűrhetetlennek és tarthatatlannak ítéljük, hogy egy európai uniós országban, Romániában a csángóknak még a puszta nemzeti hovatartozását is tagadják, és ezt a magyar népi közösséget erőltetett asszimilációnak vetik alá.

A nemzeti közösségek védelme európai ügy. „Európa különböző országaiban és régióiban a regionális vagy kisebbségi nyelvek védelme és fejlesztése fontos hozzájárulás egy olyan Európa felépítéséhez, amely a nemzeti szuverenitás és a területi integritás keretei között a demokrácia és a kulturális sokrétűség elvein alapul” – áll a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában. Ugyanezen aggodalomtól vezettetve például nemrégiben Alexandru Nazăre és Marian Jean-Marinescu EP-képviselők írásbeli nyilatkozatot terjesztettek elő a szerbiai, Timok-völgyi románok védelmében. Írásbeli nyilatkozataikban aggodalmukat fejezik amiatt, hogy a szerbiai Timok-völgyben élő román kisebbségtől megtagadják egyik alapvető jogát, vagyis azt, hogy saját anyanyelvén tanuljon, és kérik az Európa Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki konkrét cselekvési tervet a román tanítási nyelv védelme érdekében.

A román európai parlamenti képviselők sem kérnek kevesebbet, mint amit mi kérünk csángómagyarjaink számára! A nemzetiségi közösségeink iránti aggodalom és felelősség lehetne az a híd, amely összeköthet bennünket az egész Kárpát-medencében, a sorsközösség vállalása teheti érzékenyebbé a társnemzeteket egymás problémái iránt. Jó alkalom mutatkozik arra is, hogy felhívjuk a többségi nemzet figyelmét arra: ne alkalmazzunk kettős mércét!

A csángómagyarok védelme ugyanakkor nemzetstratégiai ügy is. A csángó-ügynek nemzetpolitikai szempontból éppen olyan fontosságot kell tulajdonítanunk, mint – példának okáért – az erdélyi magyar egyetem létrehozásának vagy Székelyföld területi autonómiájának – és érdekükben cselekvő módon kívánunk fellépni. Domokos Pál Péter írja: „Ha csak annyit gondolkoztok a csángókról, míg elég egy gyufaszál, már sokat tettetek.” A csángómagyarok gondjainak orvoslását nem várhatjuk csak és kizárólag az Anyaországtól – nekünk, erdélyi magyaroknak is mindent meg kell tennünk a csángómagyarok érdekében.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2008-as jubileumi ülésén a nemzeti önvédelem és a közösségi önrendelkezés szellemében határozatot fogadott el az identitásukban fenyegetett moldvai csángók védelmében. A „csángómentő mozgalom” azonban nem merülhet ki adományok gyűjtésében, és eseti segítségnyújtásban – az ezelőtt tíz évvel megfogalmazott Csángó Cselekvési terv alapján az EMNT, az érintettek bevonásával és az ő tapasztalataikon alapuló stratégiai tervet dolgoz ki. Mindehhez partnerként hívja a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét és a Szeret-Klézse Alapítványt.

Alapvető fontosságúnak tartjuk – a nemzet revitalizációja érdekében is –, hogy a csángómagyar közösség számára életbe léptetett és jó eredménnyel szolgáló anyanyelvi oktatási program tovább folytatódjon, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a most már mintegy 1500 magyarul tanuló csángómagyar gyermeklétszám a lehetséges mintegy 9.000-re emelkedjék.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége kérésére az EMNT közbenjár annak érdekében, hogy a csángómagyarok története és jelenlegi helyzete oktatási anyagként bekerüljön az erdélyi magyar iskolák falai közé. Ehhez az MCSMSZ előkészíti a megfelelő segédanyagot.

Külön felhívjuk a figyelmet az Erdélyben élő csángómagyarok helyzetére, és szorgalmazunk egy számukra készítendő oktatási és kulturális programot.

A nagyváradi konferencia résztvevői azzal a megkereséssel fordulnak a hazai és külföldi egyházakhoz, hogy az ökumenikus kapcsolatok keretében az evangéliumi szeretet és a bibliai jogosság szellemében tevékeny módon támogassák a csángómagyarok nemzeti kisebbségi, vallási- és anyanyelvi jogainak az elismertetését.

Közismert, hogy a vallás, a hit rendkívüli jelentőséggel bír a csángók életében – meggyőződésünk viszont, hogy ezzel a kinccsel nacionalista egyoldalúsággal nem szabad visszaélnie a római katolikus egyház jászvásári püspökségének.

Domokos Pál Péter előtt tisztelegve idézzük zárásként az ő, 1931. június 23-án, Csíksomlyón elhangzott hitvallását: „Ha egyetlen szívet, egyetlen gondolkozó főt, csángómagyar testvéreink iránt megindíthattam, ha 100.000 ma is élő magyar testvér sorsa legalább egyetlen embert tettekre késztet, úgy teljes célomat elértem.”

Nagyvárad, 2009. február 20.

A tanácskozás résztvevői 

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.