| Hírek : Nem elég a csángó bálon nagyokat mondani EP képviselőként - tenni is kell a csángómagyar megmaradásért |
Nem elég a csángó bálon nagyokat mondani EP képviselőként - tenni is kell a csángómagyar megmaradásért
2009.02.10. 09:10
Tettek helyett ismét frázisokat pufogtattak a Budapesten megrendezett Csángó Bálon a magyar politikusok, EP képiselők. A csángó magyar oktatást sújtó problémák megoldása helyett üres szavakkal nyugtatgatták a megjelenteket, amelyek egy évben egyszer elmondva nagyon hangzatosak és talán még megnyugtatónak is tűnhetnek, ha a következő Csángó Bálig történne is valami a csángómagyar megmaradás érdekében az érdemi politikai döntésekben, mely konkrét támogatások megvalósításában nyilvánulna meg. A csángók magyar oktatását önkéntesek végzik igen szerény és nehéz körülmények között , összekoldult alapítványi pénzekből , a helyi kiskirályok megfélemlítése közepette. Gördülékeny, szervezett formában történő magyar oktatásra lenne szükség akár azon az áron, hogy a magyar tanárok fizetését magyar állami forrásokból biztisítsák.
A továbbiakban olvasható a beszámoló az idei Csángó Bálról. (ND)
 Forrás: fntudosito.hu Az összefogás és a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta a csángó magyarok védelméért Gál Kinga európai parlamenti képviselő a XIII. Csángó Bálon szombaton Budapesten. A bál díszvendége Kallós Zoltán világhírű néprajzkutató volt.
Az EP néppárti képviselője megnyitó beszédében kiemelte: a civil összefogás, az embertől emberig tartó kapcsolat az, „ami átvinni látszik a csángókat a túlsó partra". Csak a szolidaritással lehet sikerre vinni a csángó magyar oktatás ügyét - mondta a fideszes politikus.
Gál Kinga szerint a Csángó Bál jó példa arra, hogy a civil kezdeményezések falakat törhetnek át, és szívósabbak, mint megannyi politikai kezdeményezés.
A rendezvényen felolvasták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nyilatkozatát. A csángó magyar oktatás mellett kiálló dokumentumban többek között azt írták: az európai demokrácia és jogállamiság az emberi és kollektív kisebbségi jogok világában tűrhetetlen és tarthatatlan, hogy egy európai uniós országban, Romániában, a csángóknak még a puszta nemzeti hovatartozását is tagadják, megkérdőjelezik, és ezt az ősi magyar népi közösséget erőltetett asszimilációnak vetik alá.
A tanács stratégiai programot hirdet a moldvai csángók védelmében - áll a dokumentumban, amelyben kitérnek arra, hogy az évek óta zajló moldvai csángó magyar oktatási programnak már kézzel fogható eredményei vannak, de a hivatalos állami szervek a mai napig akadályozzák az anyanyelv elsajátítását segítő programokat. Összefogással még több száz, esetleg több ezer csángó fiatal élhetne a magyar nyelvtanulás lehetőségével.
A a Petőfi Csarnokban megrendezett XIII. Csángó Bál színpadi műsora Kallós Zoltán világhírű néprajzkutató munkásságára épült, aki a magyar nyelvterületen a legnagyobb népzenei gyűjtést végezte, hosszú évtizedeket töltött a csángó kultúra tanulmányozásával, s e nehéz sorsú népcsoport ügyének egyik fő támogatójává vált - mondta el korábban a szervezők nevében Nagy Bercel az MTI-nek.
A Mezőségen született néprajztudós egymaga több balladát gyűjtött, mint az előtte eltelt egy évszázadban az összes néprajzkutató együtt. Gyűjtéseiből hanglemezes válogatások jelentek meg, énekesként ő maga is két lemezt adott ki. Az erdélyi és magyarországi táncházi mozgalom egyik életre hívója, népzenei és néptánctáborok szervezője. A Kossuth-díjjal és Corvin-lánccal kitüntetett folklorista hosszú évek során fiatalok tömegeivel ismertette és szerettette meg a magyar népművészetet.
 Forrás: fidesz.hu
A bálon mintegy tucatnyi moldvai és gyimesi településről – így Klézséből, Külsőrekecsinből, Somoskából, Pusztinából, Setétpatakáról, Lujzikalagorból, Gyimesközéplokról, Gyimesbükkről, Trunkról, Lészpedről, Bogdánfalvából – csaknem száz hagyományőrző zenész és táncos lépett a színpadra. Vendégek voltak Kallós Zoltán mellett Antal Tibor, Antal (Vak) Zoltán, Antim Ioan, Bogdan Toader, Dobos Teréz, Hodorog András, László Erzsébet, Legedi László István, Mandache Aurél.
Fellépett Navratil Andrea, Nyisztor Ilona, Petrás Katalin, Petrás Mária, Róka Mihály, csuvas és moldvai dalokat állított párhuzamba Berecz András, s itt volt Sára Ferenc és Tímár Viktor is. A programot színesítette a Zurgó Együttes, a Dresch Quartett, a Fanfara Complexa, a Mentés Másként Trió, a Tücsök Zenekar, a Somos, a Szigony, a Tatros muzsikája, valamint a Jászság Népi Együttes táncai.
A színpadi műsort követő, hajnalig tartó táncházban a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítettek a csángó magyar táncok lépéseit megtanulni.
A bálhoz kapcsolódva csángó népi építészeti emlékekből és Petrás Mária keramikus alkotásaiból, valamint hagyományos csángó használati tárgyakból és szőttesekből összeállított tárlat hívta a Kárpátokon túli utazásra a vendégeket. Az idei bálon először mutatták be a „csángó kultúra követeit": 2008-ban Nyisztor Ilona népdalénekes a Csángó Kultúráért díjat, Iancu Laura fiatal költő a Tokaji Írótábor nagydíját kapta meg. Ez alkalomból Tánczos Vilmos néprajzkutató és Pécsi Györgyi irodalomtörténész és kritikus mutatta be tevékenységét. Volt könyvbemutató is, Csoma Gergely fotóművész, szobrász Pataki János Csángók – Az elfelejtett magyarok című könyvét ismertette.
Jelenleg a csaknem 250 ezres csángó népességből mintegy 60 ezren beszélnek magyarul. E Kárpátokon túl élő népcsoportra egyfajta középkori eklézsiasztikus gondolkodásmód és mentalitás jellemző, akik falusi társadalomban élnek a mai napig. A felgyorsult fejlődéssel, az információs társadalom kihívásaival szemben azonban igen kiszolgáltatottak, s ez is oka az előrehaladott asszimilációjuknak.
hirextra.hu
Hallgassa meg a Kossuth Rádió munkatársának, Oláh Gál Elvirának a Csángó Bálon készült riportját:
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum