| Hírek : Bósza : Az értékrend nélküli fiatalok, a becsapott nép és a kóbor lovagok |
Bósza : Az értékrend nélküli fiatalok, a becsapott nép és a kóbor lovagok
2009.02.04. 21:34
2009.2.4. www.commora.hu
Eb ura fakó! A kutyának parancsoljon a kutya , de ne nekünk!
Hangzatos és súlyos szavak, valóban így is teszünk? Tényleg a magunk urai vagyunk, és nem a ruha vagy a bankkártya irányítja cselekedeteinket?
Lassan egy emberöltő telik el, hogy a felvidéki nemzetmentők felültek a nép nyakára és a hatalom bőségétől tikkadtan heverésznek, lustálkodnak. Létrehozták a pénz igazságát és egy értékrend nélküli világot. Néha el-el röffentenek egy-két népmentő mondatot. A népet, bennünket szolgálnak, értük küzdenek, majd következik a veszett fejsze nyele, csaknem semmi eredménnyel, hogy pontosabb legyek félpénz sem ért, amit a nemtörődömségüknek köszönthetnénk, alig kapott a becsapott nép valamit. Földhözragadtak, nem tudtak, vagy nem akartak felülemelkedni a hétköznapi gyarlóságaikon, ma is szőrösszívűen politizálnak. Létrehozták az erkölcstelen értékrendű életet, a pénz = hatalom = jólét, a minőség és a pénz bármi áron, öncélú értékvilágát, amit a mai fiatalok egy az egyben átvettek, jó tanáraik voltak. Ebben a meglehetősen zavaros élethelyzetekben szükségképpen összekuszálódott a fiatalok értékrendje. Csak a maguk egyéni és a pénz igazságát ismerik el.
Ácsi!
A felvidéki magyarság ne legyen, ágrólszakadt, szerencsétlen nemzetrész, kapja meg, ami jár neki, jussát a megmaradásra ezeréves szülőföldjén Honföldön (Dél-Felvidéken).
Alomars!
Nosza, gyerünk, menjünk, lóduljunk meg! Kertelés nélkül mondjuk ki, jogunk van az autonómiára, a görögök hajdan az önkormányzatot nevezték így. Jelentése máig megőrizte az önállóság, önrendelkezés, sőt, az öntörvényűség fogalmát. Az iskolákban az önállóságra nevelés elvét jelölték e szóval.
Álljunk meg egy pillanatra és a hangzatos szavak helyett térjünk vissza a kiinduló helyzetbe. Idén lesz 161 éve, hogy kirobbant Pesten az alkotmányos forradalom, a forradalmi fiatalok vezetésével. Nem azt kérdezték, ha megyünk mit kapunk cserébe, pénzt, vagy hatalmat, hanem mentek, és tették a dolgukat. Vállvetve küzdöttek a barikádokon és a jussukért, egy jogos jó ügyért adták életüket.
Az 1989-es rendszerváltás idejében és után született és a huszas, harmincas éveikben járó fiatalok számára már nem léteznek a hagyományos értékek, mint becsületesség, igazmondás, bátorság, együttérzés, elfogulatlanság és megbízhatóság. Mindezt felváltotta a csalódott generáció zavaros értékrendje, ami az ellentmondásos megnyilvánulásaikból kirajzolódik, hogy egyedüli álmuk a meggazdagodás. Napjainkban erősödik az a vélemény, hogy a meggazdagodás vágyát és az erkölcsöt el kell választani egymástól. Erkölcsös véleményformálás nem létezhet igazmondás nélkül. Azok az igazságra szomjazók a boldogok, akik egyetlen erkölcsi igazságot ismernek és fogadnak el. A meggazdagodás vágya, mint egyéni érdek nehezen kapcsolható össze a közjóval, a közösség érdekével!
Aschenbach kereken kimondotta, hogy szinte minden nagy dolog, ami van, úgy jött létre, bú, kín, szegénység, elhagyatottság, testi gyengeség, bűn, szenvedés és ezer akadály ellenére: csak azért is.
Ez a mai fiatalságban nincs meg! A karriervágy, a jólét és a kockázatmentes élet, hogyan párosítható a csakazértis virtussal. Aki pedig a bút, a kínt és a szenvedés ezer akadályát választja a közjó érdekében azt pedig kikiáltjuk bolondnak, a becsapott nép kóbor lovagjainak (mint ahogyan ezt Szilvássy József felvidéki posztkommunista megmondóember újságíró tette Bósza Jánossal - ND megjegyzés).
Mi magyarok (illetve a magyarok egy része) előszeretettel az igazságszeretünktől hajtva a szabályok ellen megyünk, a csakazértis virtusból. Vajon ezeket az embereket is a meggazdagodás vágya és a mellébeszélés hazugsága hajtja ? Szerintem nem, csak egyszerűen nem állnak a rosszat akaró és meggazdagodni vágyók mellé, nehogy elferdítsék az igazságot. Ha a felvidéki magyarság fiataljait a csakazértis magyar virtus igazságszeretete, nem a politikai karriervágy és a mindenáron történő meggazdagodás vágya fogja hajtani, akkor majd a hamis mavilági értérendjüket képesek lesznek igazmondásra becserélni.
Ha már kóbor lovagokról beszélünk, korunk legnagyobb lovagja Don Quijote és ő egy könyvbéli mondása nagyon visszatükrözi a honföldi-felvidéki valóságot:
Nem az a bolond, aki a világot olyannak látja, amilyennek kéne lennie, hanem az a bolond, aki olyannak látja amilyen.
Egy idézettel fejezném be:
Don Quijote kalandjai és hőstettei is az elmezavar szüleményének látszanak mindaddig, amig mélyebb értelmet nem nyernek, bár olyan értelmet, amely csak más dimenzióban értelem, csak ebben nyer teljesülést. Don Quijote Unamuno számára nem a régi lovagkor felbomlását jelenti, hanem egy új hőskor kezdetét, amely ugyan nevetséges az emberek előtt, de épen azzal tetőzi be önmagát, hogy magára veszi a nevetségesség súlyát is, dacol ezzel is és ezzel fogja végül legyőzni az eltompult világ ellenállását. (idézet a korunk.hu oldalról)
Aki a hatalomba törekszik, az igazság és a szeretet nevében tegye! Ne bizonyos egyének vagy csoportok egoista hasznára törekedjen, kárt okozva más egyéneknek vagy csoportoknak, esetleg a jövő generációnak.
Bósza János - Commora Aula Felvidék
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum