2008.11.12. Kitekintő - Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására november 10-e és 13-a között a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-Tanács (KMAT) küldöttsége Brüsszelben tesz látogatást, az Európai Parlamentben, Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyettes elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke (VMDP), Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Szövetségének (HMSZ) alelnöke részvételével.
Tőkés László házigazdai minőségében a KMAT által célul kitűzött közös autonómia-képviselet fontosságát hangsúlyozta, egy egységes kárpát-medencei magyar nemzetpolitika összefüggésében. Rámutatott, hogy az Autonómia-Tanácsban képviselt, különböző országokban élő magyar közösségeket – kisebbségi helyzetükön túlmenően – közös nemzeti és keresztény önazonosságuk, közép-európai, kárpát-medencei – regionális – identitásuk és az egyetemes közös értékekben testet öltő európaiságuk kapcsolja össze.
A kárpát-medencei magyar nemzetrészek számára többszörösen hátrányos, elnyomott – kisebbségi – helyzetükben a közösségi önrendelkezés – az autonómia – jelentheti az egyetlen életképes alternatívát és megoldást – mondta európai parlamenti képviselőnk, őszinte sajnálatát fejezve ki ugyanakkor amiatt, hogy a küldöttségből kimaradtak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának képviselői.
Jakab Sándor a Horvátországban törvény által biztosított kisebbségi kulturális autonómia alkalmazásának a hiányosságairól számolt be, az eszéki Magyar Központ és a benne működő tanintézet viszontagságos helyzetének tükrében.
Ágoston András pártelnök jó hírekkel szolgált arról, hogy a háború sújtotta Szerbiában a magyar pártok összefogásával sikerült elérni a Vajdaság tartományi autonómia-statútumának, valamint a kisebbségi személyi elvű autonómiáról szóló szövetségi törvénytervezetnek az előzetes elfogadtatását. Mindemellett Délvidéken továbbra is napirenden vannak a magyarverések, és a politikai, nemzetiségi helyzet igen ingatag.
Kovács Miklós a kétes értékű „bársonyos forradalom” utáni ukrajnai közállapotokat elemezve az európai jogállamiság teljes hiányáról számolt be, ami a kárpátaljai magyarság helyzetét már-már elviselhetetlenné teszi. A szovjet utódállamban nemhogy az autonómiára nem lehet gondolni, de még a meglévő jogokkal is alig lehet élni, s a magyar oktatást és kultúrát újabban is diszkriminatív rendelkezések sújtják. Ukrajna még nagyon távol esik Európától, Kelet és Nyugat háborúja folyik az országban – állapította meg a pártelnök.
Fodor Imre, hasonló európai jószolgálati utak többszöri résztvevőjeként annak jelentőségét emelte ki, hogy kilenc évtizeddel a nemzet szétszabdalása után végre közösen képviselhetik a különböző országokban élő magyar közösségeket. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki az RMDSZ és az MKP képviselőinek távolmaradásáért. A Székelyföld területi autonómiájáért folytatott küzdelem fontosabb eseményeit átfogó visszatekintés után az SZNT volt elnöke bejelentette, hogy az SZNT újból a román törvényhozás elé kívánja terjeszteni Székelyföld autonómia-statútumát, továbbá kezdeményezni fogja a magyar–román államközi alapszerződés felülvizsgálatát.
Felszólalásában Henrik Lax finnországi svéd EP-képviselő európai szempontból is rendkívül fontos kérdésnek ítélte a Kárpát-medencei magyar közösségek kérdését. „A kisebbségek ügyének még az Európai Parlamentben sem könnyű politikai támogatást szerezni” – mondta Lax képviselő, kifejezve továbbá azon meggyőződését, hogy az EU-ba való felvétel előtt álló országok esetében a kisebbségi jogérvényesítés egyik leghatásosabb eszköze: a csatlakozási tárgyalások.
Záró szavaiban Tőkés László összegezte az elhangzottakat, és annak a reményének adott hangot, hogy a kisebbségi önvédelem mostani állapotából előbb-utóbb eljutnak a kisebbségi autonómiák megvalósulásának európai színvonaláig.
Kitekintő / Brüsszeli közlemény
Kiemelés tőlem: Papesz - nemzetidal.gportal.hu