Csáky Pál értetlenül áll a Felvidéken zajló események előtt. Elmondása szerint a helyzet már-már a paranoia szintjét súrolja, és ő, magyar politikustársaival együtt, szégyenkezik amiatt, ami a szlovák politikában folyik. "Az elmúlt tíz hónap eseményei egyértelműen arról tesznek tanúbizonyságot, hogy Szlovákiában még nem alakult ki 'európai szellem' a politikában, a felvidéki magyar politikusok pedig hiába próbálnak kommunikálni a szlovákokkal, a helyzetből egyelőre nem látunk kiutat."

"Fejétől bűzlik a hal"

Csáky szerint két évi vetés ért be, hiszen Jan Slota pártja (SNS) 2006 óta van jelen kormányzati erőként a szlovák politikában, ezért meri kijelenteni azt, hogy amit ma a két ország viszonyában tapasztalunk, az leginkább a szlovák politika által felülről generált, nem pedig a két nemzet közti valós feszültség.

Ezt a véleményt Jeszenszky Géza is osztotta, hozzátéve: a szlovák társadalom fiatal nemzet, amely fogékony a rossz vezetés kreálta "hamis mesékre". A volt külügyminiszter azonban bizakodó, és lát esélyt arra, hogy a szlovák társadalom "felébred", és megindulhat egy tisztulási folyamat, amely a politikát is áthatja majd. Ehhez alapul szolgálhat a jelenlegi pénzügyi válság, amely lassan a szlovákokhoz is begyűrűzik, és megrengetheti a parlament stabilitását is.

Az MKP elnöke úgy érzi, hogy a szlovák politikusok azért támadják a magyarokat, mert szeretnék elterelni három fenyegető problémáról a lakosság figyelmét. Az egyik a Jeszenszky Géza által is említett pénzügyi válság, amely jövőre súlyos problémákat okozhat a szlovákoknak, hiszen a gazdaság javarészt az autóiparra épít, és szakértők szerint ez az ágazat jövőre nehéz év elé néz. A másik az a társadalmi nyomás, amely a januári Euró-bevezetést fogja követni, hiszen az új valuta megjelenése komoly anyagi gondokat fog okozni a szociálisan érzékeny rétegek számára. Nem utolsó sorban pedig a szlovák parlament is robbanhat (belülről), hiszen az utóbbi időben két miniszter ellen is vizsgálatot kezdeményezett az ellenzék, azok kétes pénzügyi intézkedései miatt.

"A felvidékii magyarok helyzete nem belügy"

Arra a felvetésre, hogy belügyként kell-e kezelni a szlovák magyarellenességet, mindegyik meghívott egyértelmű "nem"-mel válaszolt. Jeszenszky Géza úgy fogalmazott, hogy noha az Európai Uniónak nincs hivatalos kisebbségpolitikája, az Európa Tanács kisebbségi jogokról szóló elveit és ajánlásait magára nézve kötelezőnek tekinti. Ezért a felvidéki magyarságot ért diszkriminációt mindenképpen érdemes lenne nemzetközi fórumokon is tárgyalni.

Ennek ellenére jelenleg az európai politikusok nem akarnak beleavatkozni a két ország problémájába, már csak azért sem, mert nem rendelkeznek kellő ismerettel a probléma gyökereiről. A volt külügyminiszter szerint azonban Magyarországnak "hangosabban" kellene képviselnie a határon túl élő magyar kisebbségek érdekeit. '"Ez alkotmányos kötelességünk" - mondta. Azt is hozzátette: a kezdetektől fogva vissza kellett volna utasítanunk a magyarságot sértő intézkedéseket, Budapest azonban "sok magas labdát nem csapott le". 

Csáky Pál hangsúlyozta: méltatlan a szlovák politikusok részéről, hogy azok után, hogy az MKP több ízben is bizonyította Szlovákiához való lojalitását, és olyan ügyeket segített végigvinni a szlovák belpolitikában, mint az Európai Uniós vagy a NATO-csatlakozás, most sárba tiporják a magyar kisebbség jogait. "Sem Magyarország, sem mi nem követelünk határmódosítást. Semmi mást nem akarunk, csak azt, hogy a Szlovákiához való hűségünkért cserébe fogadják el a magyarság kettős kötődését, és engedjék, hogy szülőföldünkön éljük meg nemzetiségünket és kultúránkat."

Mi lehet a megoldás?

Jeszenszky Géza szerint nagyon fontos, hogy a magyarországi vezetés egységesen lépjen fel az ügyben, azonban mindenekelőtt Szlovákián múlik az, hogy lesz-e megbékélés a két ország között. Ha Szlovákia betartaná azon kötelezettségeit, amelyeket szerződésekben vállalt, semmi gond nem lenne a két ország között. "A magyar-szlovák viszony hasonlóan jó lehetne, mint a magyar-horvát."

Kiss Gy. Csaba többször is kritizálta a magyar politikát, amiért nincs egyértelmű stratégiája a magyar-szlovák viszony javítására. "Teljes mértékben hiányzik a kultúrdiplomácia, a szlovákiai nagykövetek nem tudnak szlovákul, a közös intézmények, mint például a Szlovák-Magyar Vegyes Bizottság, anyagi gondokkal küszködnek."

Csáky Pál szerint egyelőre türelmesnek kell lenni, amíg a szlovák társadalom feleszmél, amíg a sovinizmus heve alábbhagy. Addig is köszöni a magyar alkotmányos szerveknek, a parlamenti öt pártnak, a köztársasági elnöknek, és nem utolsó sorban a civil társadalomnak, hogy kiálltak és kiállnak a felvidéki magyarok mellett.

kitekintő.hu

Oldal tetejére

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.