Hírek : 2008-ban, Európában... |
2008-ban, Európában...
2008.11.22. 09:19
2008.11.21.www.nemnemsoha.gportal.hu -
Miközben a hazai balliberális oldal intenzíven törekszik úgy beállítani az eseményeket, hogy a szlovák-magyar konflktus okozói az ún. „fasiszták”, hadd tegyek néhány észrevételt atekintetben, hogy a környező országokban mennyire érvényesülnek a kisebbségi jogok.
Hirtelen ennyi jutott eszembe:
1. Szlovákia, Románia alkotmányai nemzetállamként határozzák meg önmagukat, ezzel már alkotmányos szinten különbséget téve állampolgárai között
2. Szlovákia mind a mai napig hatályban tartja a diszkriminatív Beneą-dekrétumokat. 2007. szeptember 20-án a soviniszta, szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére a szlovák parlament összes pártja (a Magyar Koalíció Pártja kivételével) megszavazta a Beneą-dekrétumok sérthetetlenségét. Semmiféle kárpótlás nem történt a második világháborút követő kitelepítésekért, az ún. "reszlovakizációért" stb. (mindez igaz az erdélyi, kárpátaljai, vajdasági magyarüldözésekre is)
3. Szlovákia törvényei értelmében az egyes önkormányzatok támogatását a tengerszint feletti magasság függvényében állapítják meg. Mivel a felvidéki magyarok az ország déli területén élnek, amely javarészt sík vidék, ezért a magyarlakta települések jóval kevesebb állami támogatásra tarthatnak igényt. Szlovákia déli része az ország gazdaságilag egyik legelmaradottabb régiójának számít.
4. Míg Magyarországon minden kisebbség a saját nyelvének helyesírása szerint viselheti nevét, addig ez határainkon túl nem igaz. Szlovákiában például a magyar nők kötelesek viselni vezetéknevük után az -ová képzőt. Az anyakönyvvezetőkkel gyakran ma is konfliktusba kerülnek a szülők a többi volt kisantant államban is. Hogy elkerülhessék azt, hogy gyermekük nevét az államnyelv szerint írják át, gyakorlat, hogy olyan neveket adnak, amelynek nincs szlovák/ukrán/román/szerb megfelelője (pl. Ildikó, Emese stb.)
5. Míg Magyarországon van német nyelvű egyetem (holott Magyarországon a német nyelvű kisebbség számaránya alacsonynak mondható), addig egyik szomszédos országban sincsen önálló magyar egyetem, a szlovákiai Selye János Egyetemet leszámítva. Utóbbit többször kíséreltek meg bezárni illetve ellehetetleníteni. Nem csak a felsőoktatás, de még a közoktatás sem megoldott - rengeteg magyar gyermek köteles a többségi osztályba járni, arra hivatkozva, hogy betelt az osztálylétszám. Arról, hogy az állam meg akarja mondani a magyar lakosságnak, hogy hogyan nevezhesse szülőföldjét, arról ne is beszéljünk.
6. Szlovákiában a megyehatárokat és a választási körzeteket észak-dél irányban húzták meg, így biztosítva, hogy a magyarok egyetlen közigazgatási egységben se lehessenek többségben.
7. Még a színmagyar Székelyföldön sem tárgyalhat magyar nyelven a bíróság, ügyvédek már évtizedek óta nem szólaltak meg magyarul a román bíróságokon. Ez a többi országra is igaz. Magyar nem állhat ki az igazságáért saját anyenyelvén.
8. Még az olyan legelemibb jogszabályok, mint a polgári törvénykönyvek sincsenek lefordítva magyar nyelvre, senki sem köthet például magyarul adásvételi szerződést.
9. Míg Magyarországon működik a kisebbségi ombudsman intézménye, határos országainkban ilyen nem létezik. Fico kifejezetten visszautasította Magyarország ilyen irányú kezdeményezését.
10. Határainkon túl a magyarok anyanyelvi istentiszteletei is korlátozottak.
11. A több európai országban sikerrel működő kisebbségi autonómia intézménye szóba se jöhet 2008-ban, Európában.
12. Szlovákiában a soviniszta Szlovák Nemzeti Párt kormányon van. Ezt és Slota magyarellenes megnyilvánulásait Barroso, az Európai Bizottság elnöke szlovák belügynek nevezte. Vajon mit mondana, ha egyéb kisebbséggel (gondoljunk a kritikus körökre) kerülne hasonló helyzetbe?
12. A határon túli magyarok által lakott területen gyakran képtelenség, hogy magyar nyelvű tévéadásokat nézni.
13. A szlovák 1000 koronáson Andrej Hlinka látható, aki 1936-ban egy nagygyűlésen kijelentette: "Én vagyok a szlovák Hitler, olyan rendet csinálok itt, mint Hitler Németországban." A baloldali pártokat csak "zsidó-bolsevik csőcselékként" szokta emlegetni. Az 1991-ben megjelent Szlovák Nemzeti Életrajzok-ban (Slovak National Biography) már a következőképpen jelölik meg személyét: „a modern Szlovákia történetének egyik legfontosabb személyisége, nemzeti keresztény politikus és a szlovák autonóm törekvések képviselője”
14. Romániában december 1-je nemzeti ünnep. Ezen a napon ünnepli az ország Erdély elfoglalását, ezzel arcon köpve az elfoglalt terület minden ötödik lakosát.
(magyarkodo.blog.hu)
|