Ma már nem kell farkast kiáltani, itt van az előszobánkban. Úgy érzem, hogy egyre erősebb a felháborodás az eddig érzéketlen bel-magyar társadalomban is, különösen azután, ami a felvidéki Dunaszerdahelyen történt. Az ott már évek óta, kormányszinten is támogatott, magyar-ellenes uszítás egyértelműen azt bizonyítja, hogy a média fősodra szerint tájékozódó, a körülményeket nem ismerő, nem mérlegelő tömegeket bármilyen ellenségkép ellen fel lehet heccelni.

Emlékezzünk csak arra, hogy a nácizmus, de néhány évvel később, a kommunisták mögé is milliók sorakoztak fel. Ez utóbbiak alkották 1957. május elsején, Budapesten, a felvonulók tízezreit is, amikor hat hónappal az erkölcsi győztes forradalom után a pesti srácok gyilkosait éltették. Ugyanezek az emberek a rendszerváltásnak nevezett bohózat után egyszerűen sarkon fordultak, mintha semmi sem történt volna, s ma lelkes demokraták, anélkül, hogy ismernék a demokrácia természetét.

Szabad-e közömbösen elmennünk a fenyegető jelek sokasodása után? Sokan gondoljuk úgy, hogy tovább már nem lehet, nem szabad! Nevén kell nevezni a magyargyűlöletet, bármilyen irányból is érkezzen, fenyegessen. Az államnak meg kell védenie magyarajkú honfitársainkat, bárhol is éljenek a történelmi hazában. Minden kétséget kizáróan, bel-Magyarország kormányát, tétlen mulasztásaik miatt, súlyos felelősség terheli. Hasonló helyzet ugyanis, soha, sehol másutt nem fordulhatna elő, Európában. S mindazok a határon túli magyar vezetők, akik az anyaország egyes politikusaival vállvetve, bagatellizálják az egyre szaporodó baljós jeleket, felelősséget viselnek közösségeink fenyegetettségének megállíthatatlannak tűnő növekedésében.

Ami a magyarsággal immár évtizedek óta történik, szöges ellentétben áll az európai és az amerikai demokrácia felfogásával. Csak az az érdekes, hogy ezek a nemzetközi reakciók mintha a más népeket érő atrocitásoknál jóval lassabban és gyengébb hatékonysággal működnek, ha magyarokról van szó. Jót tesz-e bármely, egyre rosszabbodó helyzetbe kerülő közösségnek, ha egy önmagát európai demokratának nevező német, vagy holland politikus (rapportőr) egy 2000-ben készült jelentésre hivatkozva azt állítja, hogy a szerbiai Délvidéken, továbbra is minden rendben van? Végre a dolgok mélyére kell néznünk: elemezni kell a helyzetet, hogyan jutottunk idáig, hogy ne váljunk Európa pária nemzetévé, a gyáva, politikailag „korrekt”, örökösen hátráló, választott képviselőinknek köszönhetően.

VMDP hírlevél

(commora.hu)

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.