Kapcsolódó archív anyag:

A szlovák alkotmány bevezetője
a HUNSOR online cikke, 2001., február 23-án

A pozsonyi parlamentben véget ért a vita az alkotmány módosításáról. Ma lesz a szavazás. A vita eddig a leghosszabb volt a pozsonyi parlamentben és nagyon jól jellemzi a patológiás szlovákiai politikai állapotokat.

Valóban Szlovákiának egy új alkotmányra lenne szüksége, mert a jelenlegi nem igazán EU szalonképes. Érdekes módon, nem is olyan könnyű hozzájutni a szlovák alkotmány magyar szövegéhez. Egyik barátom szíveskedett az alkotmány bevezetőjét lefordítani.

A Szlovák Köztársaság alkotmányának preambuluma:

"Mi, a szlovák nemzet, emlékezve elődeink politikai és kulturális örökségére és a nemzeti létért és saját államiságunkért folytatott harcok több százéves tapasztalataira, a cyrili és metódi szellemi örökség és a Nagy Morávia történelmi üzenete értelmében, kiindulva a nemzetek természetes önrendelkezési jogából, együtt a Szlovák Köztársaság területén élő nemzetiségi kisebbségekkel és etnikai csoportokkal, a többi demokratikus állammal való tartós békés együttműködés érdekében, igyekezve a demokratikus kormányzás formájának, a szabad élet biztosítékainak, a szellemi élet fejlődése és a gazdasági fejlődés érvényesítésében, tehát mi, a Szlovák Köztársaság polgárai képviselőink által elfogadjuk a jelen alkotmányt" ....

Szlovákia és a szlovák államiság tehát hivatkozik a Nagy Morva hagyományra, valamint a cirill-metódi örökségre. Mindez nem más, mint egy romantikus fikció.( ND megjegyzés: az úgynevezett Nagy Morva Birodalom nem volt sem nagy, sem szlovák, sem birodalom, összesen alig két évtizedig létezett és a mai kb. megyényi területet felölelő morva régiónak felelt meg, frank vazallus fejedelemség volt Árpád népének honvisszatérésekor ,Svatopluk gyermekkorában a frank udvarban nevelkedett). Hasonlóképpen vitatható a több százéves küzdelem a nemzeti létért ( a tótok lojálisak voltak a Magyar Királysághoz az I. világháború idején is, a stúri pánszlávista kiabálást a IX.században a szlovákság nem támogatta és 1848-ban Kossuth oldalán harcolt a polgári elvekért Stúrék ellen,szemben a pánszláv eszmékkel, melyet Stúr és néhány társa képviselt  - az ismert Kossuth nóta, a  Kossuth Lajos azt üzente tót nyelven is fennmaradt számunkra, nem beszélve a Szent Istvánhoz szóló tót imákról.)

Nem tudom, miként fogadná a szlovák és európai közvélemény, ha a magyar alkotmány a bevezetőjében a Szent-Istváni örökségre hivatkozna ( Miért ne lehetne erre hivatkozni??! ND megjegyzés)
Ez az örökség azért annyiban kötelez, hogy valóban több évszázadon át egy multikulturális államnak volt az alapja, amely (1000 évig a tótok számára oltalmat nyújtva ND szerk. megj) működőképesnek bizonyult.

A szlovák alkotmány abból indul ki, hogy a nemzetek természetes önrendelkezési jogából kifolyólag létezik a "Mi a szlovák nemzet", és léteznek "ők" a "nemzetiségek és etnikai csoportok", akik mint az alkotmányból kiderül, ki vannak zárva az önrendelkezés jogából ( mert a félmilliós felvidéki magyar nemzetrész nincs nemzetként elismerve, ezáltal önrendelkezési joga sincs, ugyanis saját maguk számára a hivatkozási alapul szolgáló nemzetközi jog szerint csak nemzetnek lehet önrendelkezési joga, nemzetiségnek vagy etnikai csoportnak nem, bár az ENSZ alapokmánya népről beszél: "Minden népnek joga van az önrendelkezésre..." ND ). és csak másod- illetve harmadrendű állampolgárnak minősülnek.

Figyelemmel fogjuk olvasni az új, a demokrata és európai Szlovák Köztársaság alkotmányát.
Vajon hogyan fogják megfogalmazni az új alkotmány bevezetőjét.( azóta nem sok minden változott ND szerk.)



Liege, 2000 február 23.


Nádasdi István (Liége-Lüttich)
a HUNSOR Belgiumi tudósítója

Kapcsolódó: 

Bósza alkotmánymódosítást javasol 2007.09.03. www.commora.hu Bósza János, a Dél-Fölvidéki Önrendelkezési Tanács előkészítő bizottságának tagja levélben fordult a köztársasági elnökhöz, melyben az alkotmány preambulumában szereplő, kizárólag a szlovák nemzetre történő hivatkozást kifogásolja. Bósza szerint módosítani kellene az alkotmányt, mégpedig úgy, hogy abban megjelenjen a felvidéki magyarság is, mint államalkotó tényező, de legalább a „mi, a Szlovák Köztársaság polgárai” kitétel szerepeljen az ünnepélyes bevezetőben. A Szlovákia területén élő magyarság ugyanis nem nemzetiségi vagy etnikai csoport, hanem a magyar nemzetnek a Szlovák Köztársaság területén élő része. Az alkotmánynak éppen ezért az ország minden polgárára tekintettel kéne lennie. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke Bósza kijelentését egy újabb „ostoba provokációnak” tartja a többi mellett. Szerinte ugyanis csupán kitaláció, hogy a szlovákokon, illetőleg a szlávokon kívül e földön a magyarok valaha is államalkotó nemzet lettek volna. „Talán még a kelták ilyenek lehettek, de ők ma már nem találhatók meg Európában. Ha Bósza a nemzete után sóvárog, felhívom rá a figyelmét, hogy az Európai Unióban nyitottak a határok. Tehát jó utat kívánok neki a déli végekre, de nem Szlovákiába, hanem Magyarországra” – reagált Slota Bósza levelére. (felvidek.ma)

 Liechtenstein nem ismeri el a csinált államokat >> 

A Benes-dekrétumokat megerősítették! Ön elismeri a szlovák állam létezését?

---

Nem (453)

Igen (60)

Szavazatok száma: 513

Az alkotmány kezdi elérni a célját:  pozsonyi Nyitott Társadalom Alapítvány (CVEK) szociológusai a korcsoporthoz tartozó 955 személy válaszai alapján megállapították: a tizenöt éves szlovákok 57,7 százaléka úgy gondolja, hogy „Szlovákia a szlovákok országa, és ennek így is kell maradnia". A megkérdezettek 63,3 százaléka ráadásul elvárja, hogy a magyarok a nyilvánosság előtt kizárólag szlovákul szólaljanak meg, és csak otthon legyen szabad magyarul beszélniük.

 

Magyarfóbia
Erdély Ma, 2008. augusztus 21.

 

illusztráció

Minden kisebbség közül a magyarokat tekinti legellenszenvesebbnek a szlovák iskolák kilencedikes diákjainak 37,7 százaléka – derül ki egy felmérésből, amelynek a jelenség hátterét is feltáró részletei arra hagynak következtetni, hogy a „hungarofóbiás és gyűlölködő" szemlélet a jelenkori szlovák kormánypolitikusok magyarellenes megnyilatkozásaiban gyökerezik.

A pozsonyi Nyitott Társadalom Alapítvány (CVEK) szociológusai a korcsoporthoz tartozó 955 személy válaszai alapján megállapították: a tizenöt éves szlovákok 57,7 százaléka úgy gondolja, hogy „Szlovákia a szlovákok országa, és ennek így is kell maradnia". A megkérdezettek 63,3 százaléka ráadásul elvárja, hogy a magyarok a nyilvánosság előtt kizárólag szlovákul szólaljanak meg, és csak otthon legyen szabad magyarul beszélniük.

A „magyar és a magyarok" szavakról sokuknak elsőre (a magyar beszéde miatt Nyitrán megtámadott) Malina Hedvig vagy a gyakori „Madari za Dunaj!" (Magyarok takarodjatok a Duna túloldalára!) és az a Ján Slotától származó „tanítás" jut az eszébe, hogy „a magyarok pónilovak hátán jöttek" a térségbe, és „megszállják Szlovákiát".

A felmérés készítőit nyugtalanítja, hogy a vizsgált korosztály egyre gyakrabban él a politikusok idevágó szóhasználatával, mégpedig azóta, hogy Robert Fico a magyarellenes Ján Slota pártjával (SNS) koalícióban kormányoz. A megkérdezettek ellenségképében, – mint azt a felmérést ismertető SME című liberális szlovák polgári napilap írta – második helyen vannak a romák, mögöttük pedig a muzulmánok.

A felmérés alapján íródott tanulmány egyik szerzőjét, Elena Gallová Kriglerovát – szavai szerint – igen csak meglepte „ez a hihetetlenül nyíltan felvállalt, érzelmi indíttatású rasszizmus". A lap szerint szeptembertől a szlovák iskolákban "a más kultúrák iránti tűrőképességet fejlesztő tantárgyat" is oktatni fognak. A szlovák oktatási tárca oktatási reformért felelős miniszteri tanácsadója, Miron Zelina azonban a lapnak nyilatkozva elismerte, hogy a tantárgy oktatására maguk a pedagógusok sem eléggé felkészültek, őket is iskolázni kell, és „a legtöbbjének előbb a saját előítéleteitől is meg kell szabadulnia".

A felmérés alapján készült tanulmány egyik szerzője emlékeztette a lapot arra, hogy az oktatási tárca éppen a Slota vezette SNS kezében van, s hogy a multikulturális nevelést segítő tananyagba a minisztérium igen durván beavatkozhat, hiszen minden „tananyag 70 százalékát az állam szabja meg".

Lukás Fila, a SME munkatársa csütörtökön kommentárt is szentelt a témának. Rámutatott: a felmérést készítők szerencsére tételesen nem vizsgálták, hogy a megkérdezettek miként viszonyulnak a zsidókhoz vagy a homoszexuálisokhoz, mert félő, hogy ha megteszik, azzal „tovább szaporítják az elszomorító leleplezések sorát."

„A felmérés megállapításai nyilván sokkolóak, de mégsem annyira meglepőek és újszerűek abban az országban, ahol Ján Slota a harmadik legnépszerűbb politikus, ahol Ján Sokol érsek emlékmisét pontifikál Jozef Tisónak (az 1939-1945 között fennállt szlovák fasiszta bábállam vezetőjének), s ott, ahol Malina Hedvig ügye már hosszú ideje ily mértékben megosztja a társadalmat" – írta Fila, aki szerint abban az országban, amelynek kormánykoalíciójában Ján Slotát megtűrik, „még maga a nagy tanító, Comenius sem tudná toleranciára nevelni a gyerekeket".

DunaTv 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.