Hírek : Koszovó kinevezte első tíz diplomatáját -Az EU tagországok közül már csak a tótok nem fogadják el a koszovói útlevelet |
Koszovó kinevezte első tíz diplomatáját -Az EU tagországok közül már csak a tótok nem fogadják el a koszovói útlevelet
2008.08.28. 16:49
Koszovó kinevezte első tíz diplomatáját
2008.08.28. ,Duna TV.
A tíz diplomata közül kettőt az Egyesült Államokban akkreditálnak majd, a további nyolc egy-egy európai országban képviseli hazáját.
Koszovó kinevezte első tíz diplomatáját, akik az Egyesült Államokban és európai országokban fogják képviselni az új balkáni államot - közölték csütörtökön pristinai tisztségviselők.
Elmondásuk szerint a tíz diplomata közül kettőt az Egyesült Államokban akkreditálnak majd, a további nyolc egy-egy európai országban képviseli hazáját: Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Olaszországban, Ausztriában, Törökországban és Albániában.
Koszovó február 17-én kiáltotta ki Szerbiától való függetlenségét, amelyet azóta több mint negyven ország - köztük az Egyesült Államok és az európai uniós tagállamok többsége - elismert. Szerbia és pártfogója, Oroszország elutasítja a volt dél-szerbiai tartomány függetlenségét.
Belgrád ENSZ-támogatást igyekszik szerezni ahhoz, hogy a hágai Nemzetközi Bíróságon megkérdőjelezhesse Koszovó függetlenségét, arra hivatkozva, hogy az sérti a nemzetközi jogot.
(MTI)
Tót tolerancia: Nem fogadják el a koszovói útlevelet
2008.08.28. 12:48 nemnemsoha.gportal.hu
A szlovákok az egyetlenek az EU-tagországai közül, akik nem ismerik el a július vége óta kiadott új koszovói útleveleket. Ez azt jelenti, hogy - az EU egységes szabályozása ellenére - az új úti okmánnyal még akkor sem lehet Felvidékre látogatni, ha abban schengeni vízum van.
"Az a tény, hogy az ENSZ tagállamai közül mindössze negyven állam ismerte el Koszovó szuverenitását, Szlovákia álláspontját támasztja alá; mi mindig is elleneztük a volt szerb tartomány önállóságát. Koszovó függetlenségének kikiáltása nem más, mint a nagyhatalmak és az Európai Unió kampányának következménye" - vallja Jan Kubią, a pozsonyi kormány külügyminisztere.
Mindez egy EU-tagország diplomáciai vezetőjének száját hagyta el - mintha nekik semmi köze nem lenne az európai közösséghez. Koszovó el nem ismerésének azonban gyakorlati következményei is vannak. A szlovákok uralta Felvidék jelenleg az unió egyetlen tagállama, melynek területére elméletileg nem lehet belépni a július 30. után kiadott új koszovói útlevéllel. Brüsszel a koszovói úti okmányok elismerésére szólította fel tagállamait. A kérésnek Ciprus, Görögország, Málta, Portugália, Spanyolország és Románia is eleget tett, annak ellenére, hogy ezek az államok megtagadták Koszovó elismerését.
A szlovákok azonban erre nem voltak hajlandóak, sőt kül- és belügyminisztériumuk tudatta: minden Pristinából származó hivatalos dokumentumot elutasítanak, továbbá, hogy koszovói útlevéllel akkor sem lehet az ország területére belépni, ha azt egy másik EUtagállam schengeni vízummal látta el. Pedig a schengeni egyezmény aláírói arra kötelezték magukat, hogy összehangolják vízumpolitikájukat, és kölcsönösen elfogadják a más tagországok hatóságai által kibocsátott belépési engedélyeket.
A gyakorlatban nehéz lesz megakadályozni, hogy ha valaki koszovói útlevéllel a schengeni határok mögé kerül, ne lépjen be a Felvidékre. A szlovák határokon ugyanis tilos az ellenőrzés, így például Párkánynál bárki átsétálhat a Duna egyik oldaláról a másikra. Más kérdés, hogy ha valahol meg kíván szállni és a hotelban kérik az útlevelét, vagy netán közúti ellenőrzésnek vetik alá. A koszovói beutazó orvosi ellátásban sem részesülhet. Ilyen esetekben - a dolgok jelenlegi állása szerint - kiutasítással zárul a történet.
A Koszovóban élő szerb kisebbséget sem ez, sem a volt szerb tartományt sújtó egyéb hátrányos megkülönböztetés nem érinti. A koszovói alkotmány ugyanis megengedi a kettős állampolgárságot, így ők rendszerint szerb útleveleiket használják.
A történtek ismét felvetik az egységes EU-külpolitika hiányából adódó visszás helyzet tarthatatlanságát. Pozsony egyszerűen a nemzeti törvényeit alkalmazza, amelyeket azonban alá kellene rendelnie a közösségi szabályozásnak. Brüsszelnek viszont nincs eszköze a szankcionálásra. Gazdasági ügyekben van mód bizonyos támogatások megvonására, de az egységes külpolitika hiánya miatt nem lehetséges a büntetés.
A másik, most már szembeötlő jelenség az a bensőséges viszony, amely a háttérben Pozsony és Belgrád között alakult ki. A szlovákok fejlesztési segélyéből a legnagyobb összeget a Délvidéken élő ötvenezer fős szlovák közösség kapja, de ezen kívül külön támogatást nyújtanak a szerbek köztársaságának is.
hetiválasz.hu
|