„Régi adósságot törleszt az alapításának 70. évfordulójához érkező Magyarok Világszövetsége, amikor a fordulat jegyében ülésező Magyarok VII. Világkongresszusa alkalmára kiadja az Amerikai Egyesült Államokban élő dr. Balogh Sándor professzor angol nyelven írott könyvét, amelynek címe: Autonómia és az új világrend. A VII. Világkongresszus keretében zajló nemzetstratégiai konferencia – Államiság nélküli nemzetek és népek az Európai Unióban – megfelelő alkalom a magyar nyelvű kiadás útra bocsátásához.” Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke a 2008. augusztus 4-e, hétfői, rendkívüli sajtótájékoztatót, amelyen három, az MVSZ támogatásával- segítségével napvilágot látott könyvet mutattak be.

Balogh Sándor professzor könyvét Patrubány Miklós ismertette. A könyvnek az ad aktualitást – mondotta az MVSZ elnöke –, hogy Koszovó nemrégiben vált függetlenné, s a baszkok, katalánok kinyilvánították önrendelkezési szándékukat, a skótok önálló államiságra törekednek; a déltiroliak Észak-Tirollal szeretnének új egységet alkotni. Véleménye szerint azok a nemzeti közösségek, amelyek önrendelkezésre törekednek, hasznos kézikönyvként használhatják ezt a kötetet. Bár ezt a formációt lassan túllépjük – fogalmazott az elnök –, de az erdélyi magyarok még egy autonómiának is örülnének.

Csémy Tamás közgazdász, szakíró, Rudolf Kučera: Közép-Európa története egy cseh politológus szemével című könyv magyar nyelvű kiadásának szerkesztője. A tájékoztatón elmesélte, hogy az ő figyelmét e könyvre Erdélyi Géza felvidéki református püspök irányította rá: reálisan beszél Kelet-Európa történelméről. A könyvben nagyon rövid fejezetek vannak. Kučera véleménye szerint Közép-Európa tragédiájának okozói a nemzetállamok: nem lett volna szabad felszámolni az Osztrák Magyar Monarchiát. Magyarországnak inkább a nemzetiségekkel kellett volna megegyezni. A szerkesztő szerint rokonszenvesek Kučera magyarokra vonatkozó megállapításai. Rövid feljegyezései eredetileg esszé formájában jelentek meg az általa alapított Kelet-Európai Szemle című folyóiratban. Megdöbbentő viszont, hogy a szerző úgy látja: Magyarországtól azért kellett elcsatolni a Felvidéket, mert különben nem hozhatták volna létre Csehszlovákiát.

Szentkatolnai Bálint Gábor munkássága még a kutatók előtt sem ismert igazán, pedig hatalmas tudományos munkásságot fejtett ki élete során. Az egyik tanulmánya: „A tamil nyelv a turáni nyelvek sanszkritja vagy van-e a magyarnak testvére?” – amelyet 1878-ban írt – jóformán a vesztét okozta – mondotta a sajtótájékoztatón Varga Csaba kutató, a könyv mostani kiadója. Másfél évtizedre száműzték Magyarországról, mert megtörte a finnugor rokonság elméletét. A magyar nyelv Dél-Indiában címmel most napvilágot látott tudományos kötetet Varga Csaba inkább „gyöknyomozó” szótárnak nevezné – közérthetőbben: szóegyeztető szótárnak. Bálint Gábor tisztában volt azzal, hogy a gyököket kell figyelni, érettségiző korában már 12 nyelvet beszélt, később ez a szám már elérte a harmincat. A tudós Bálint Gábor világjárása és kutatásai során megállapította, hogy a délindiai tamil nyelv közeli rokona a magyarnak, könyvében háromezer szógyökkel igazolja állítását. Az eredeti kötet tele volt francia nyelven írt példákkal, ezeket Tharan-Trieb Mariann tolmács és műfordító ültette át magyarra.

Mindhárom kötet szorosan kapcsolódik a Magyarok VII. Világkongresszusának konferenciáihoz.

Vennes Aranka

Kapcsolódó információ:

„az autonómiánál többet kell követelni”

Erdély Ma, 2008. augusztus 09. „Basescu elnök maga igazolta szavaimat, melyek szerint többet kell kérni ahhoz, hogy a kevesebbet megkapjunk, mikor Koszovó esetében azt mondta: autonómiát kell adni, hogy megakadályozhassuk Koszovó függetlenné válását" – mondta Eva Maria Barki a IV. EMI-táborban. Szombat este a szervezők több mint tízezer napi látogatót tartottak számon.

 

 

A nemzetközi jogász nagy csalódásnak nevezte azt, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök tusnádi ígérete ellenére pártja megszavazta Románia feltétel nélküli EU-csatlakozását – ezzel szerinte az autonómia ügye meghalt, és el lehet felejteni, hogy az eddigi politikával bármit is el lehet érni, hiszen nincs már lehetőség a nyomásgyakorlásra, az EU pedig soha nem fog segíteni nekünk közösségi jogok kivívásában. Barki emlékeztetett: minden esetben önállóságot követeltek Európában azok, akik végül autonómiát kaptak. Ezt maga Basescu elnök is igazolta, aki autonómiát javasolt Koszovónak, hogy az elszakadást elkerüljék, tette hozzá a bécsi jogász. Emlékeztetett: Erdély és a történelmi Magyarország az önrendelkezés bölcsője, s erre az útra kell nekünk is rátérnünk. Olyan politikusokra van szükség, akik ezt vállalni merik, s élére állnak egy, a függetlenségért rendezett népszavazásnak vagy aláírásgyűjtésnek, és az ENSZ elé viszik az ügyet. A Székely Nemzeti Tanács belső önrendelkezésről szervezett népszavazása nem elégséges, hiszen a román hatalom nem fog autonómiatörvényt megszavazni, csak a nemzetközi fórumok segíthetnek a szabadság kivívásában, az autonómia ügye pedig csak belügy, magyarázta Eva Maria Barki.

( erdely.ma)

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.