Hány ismerőse volt Corvin Mátyásnak? Hol találkozhatott egymással Luther Márton és Bornemissza Péter? Milyen külhoni kódexekkel mérhetők össze a Corvinák? Május óta mindezekre és még sok hasonló kérdésre választ kaphat a kíváncsiskodó, ha belép a reneszánsz iWiW közösségi oldalára. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai hosszú ideje gondolkodtak azon, hogyan tudnák a széles közönségnek, az érdeklődő laikusoknak közérthető formában, mégis pontosan, tudományos igényességgel bemutatni a reneszánsz korát és alkotóművészeit, gondolkodóit, az akkor született alkotásokat és a köztük levő kapcsolatokat. Az európai művészet és élet kimagasló értékeket felmutató korszakának történetét manapság ugyanis csupán apró részletekből tudjuk összerakni, noha a szakemberek folyamatosan kutatják, melyik szerző mely műve mikor és milyen hatással volt a kortársakra. Ám ez a rengeteg hasznos és érdekes információ eddig többnyire tudományos könyvek, tanulmányok lábjegyzeteiben bújt meg, pedig gyakran az aprónak látszó felfedezések színezik, gazdagítják a száraz tudományos tényeket, évszámokat. A reneszánsz iWiW ötlete 2006 őszén született meg Várkonyi Péter művészettörténész fejében, mely szerint a népszerű közösségi oldal mintájára lehetne a legegyszerűbb módon bemutatni a kor kapcsolati hálóját, a többrétegű, a kor művészeinek országhatárokon átívelő egymásra hatását. Az ötletet örömmel fogadó Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai a reneszánsz év Gondold újra jelmondatának megfelelően, az iWiW Kft.-vel és a Reneszánsz Programirodával együttműködve kezdtek el dolgozni. A közösségi oldal tulajdonosa 2009-ig ingyen biztosítja a portál szerkezeti és névhasználati jogát, az iWiW programozói pedig szakmai kihívásnak érezték, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyekkel az eddigi tartalmaktól eltérő, más módszert igénylő anyagokat az eredeti honlaphoz hasonló, azzal majdnem teljesen megegyező felületen jelentessenek meg.

Ez a 21. századi módszer annyiban különbözik az eddig megszokott vizsgálati technikától, hogy a rétegképét is meg tudja mutatni egy kornak. Nem kíván versenytársa lenni a tudományos folyóiratoknak, bár szerkesztői jórészt tudományos fokozattal rendelkező egyetemi oktatók vagy doktorandusz hallgatók. A honlapon található szövegeket nem egyszerűen kimásolták a lexikonból, hanem a legújabb saját kutatási eredményeiket is közzétették. Az adatlapokon található bemutatkozó szövegeket úgy szerkesztették meg, hogy azok a széles közönség, iskolások, érdeklődők számára érthetőek legyenek, de közben akár szakembereknek is szolgáljanak újdonsággal. Az ilyen ismereteket eddig csak lineárisan, nagy energiával és jelentős időráfordítással lehetett feltérképezni. A közösségi portál kapcsolati hálója segítségével olyan érdekes összefonódások is felfedezhetők, amelyek korábban csak több tudományos mű alapos tanulmányozása vagy hosszas kutatás után válhattak nyilvánvalóvá.

Az adatbázis továbbfejleszthető, s a portálon arra buzdítják a használókat, hogy maguk is bővítsék a reneszánsz közösségi oldalt. A www.reneszansziwiw.hu magas szakmai színvonalat képvisel, a honlapra hamis információ nem kerülhet fel. A látogatók jelöléseit és javaslatait folyamatosan várják, de azokat szakértő bizottság véleményezi, ők döntenek a bővítés létjogosultságáról. Az elfogadott tippek beküldőit név szerint is megemlítik a közösségi oldalon.

— A reneszánsz honlap gyorsan népszerűvé vált, volt olyan nap, amikor több mint négyezer egyéni letöltést regisztráltunk — mondta Bánki Zsolt István, a Petőfi Irodalmi Múzeum Könyv- és Médiatárának vezetője, aki a projektet irányítja. — Öt állandó szerkesztő dolgozik az adatlapokon, szakmájuk szerint történész, illetve irodalom-, művelődés-, művészet- és zenetörténész kollégák, akik folyamatosan bővítik a tartalmat.

Május végén 250—300 adatlappal indultak, mára 1200—1300 a rögzített kapcsolatok, képek, ikonok száma. Új ötlet nyomán került a honlapra például II. Rudolf, Ákosházi Sárkány Ambrus, Pietro Bembo, Philiph Melanchton, valamint a Vénusz születése című kép. Most tárgyalnak arról a javaslatról, amely egy reneszánsz vízgép esztergomi rekonstrukcióját ajánlja felvenni az illusztris ,,társaságba". A reneszánsz iWiW legfiatalabb tagja Balassi Bálint, aki 1590-ben halt meg, tehát többen megkérdőjelezik, hogy egyáltalán a reneszánsz személyiségek közé sorolható-e. A korszak azonban, amelynek feltérképezésére az új honlap is vállalkozott, messze túlmutatott a maga időhatárain, hatása későbbi korokban is könnyűszerrel felfedezhető. Ez a biztató jel alapozza meg a véleményt, miszerint nem végesek a reneszánsz iWiW lehetőségei. E hihetetlenül gazdag korszak ma is számos felderítetlen érdekességet rejt magában.

A nyár második felétől az oktatási minisztériummal közösen diákoknak szánt játékot készítenek elő a honlap szervezői. A történelem és az irodalom tanításában szerepelnének olyan feladatok, amelyeket e közösségi háló böngészése segítene megoldani. A jutalom pedig nem csak az lenne, hogy a reneszánsz iWiW-en történő kutatás által érdekes időutazásba kapcsolódnának be a tanulók. A fődíj elnyerője valóságos, térbeli utazáson is részt vehet majd, amelyet a programba bekapcsolódó utazási iroda fog felajánlani.

Mátraházi Zsuzsa
Háromszék