Szerinte az emberek korábban örültek annak, hogy eltűntek a határok, ma pedig sokan már visszakívánják azokat. A polgárokat nyíltan meg kell kérdezni arról, hogy a tagsággal járó előnyök fejében hajlandók-e lemondani bizonyos igényekről, illetve hatáskörökről – jelentette ki.
A luxemburgi kormányfő ugyanakkor a leghatározottabban állást foglalt a Lisszaboni Szerződés mellett. Meggyőződése szerint a reformszerződés életbe lép, de hogy mikor, erről nem kívánt jóslatokba bocsátkozni. „Ha a szerződés nem lép hatályba, az Európai Unió teljes mértékben működésképtelenné válik” – jelentette ki Juncker.
A miniszterelnök egyetértett Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Angela Merkel német kancellárral abban, hogy az Unió bővítése a nizzai szerződés alapján nem folytatható.
A luxemburgi miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kialakult válság megoldásának kulcsa most elsősorban az írek kezében van. Írországra azonban nem szabad nyomást gyakorolni, így egy esetleges újabb népszavazást sem tanácsos kikényszeríteni – tette hozzá.

Közérthetőbb Európát szeretne Strasbourg

Erdélyi Napló, 2008.06.25.

Az ír referendum okának és következményeinek elemzése módosította a havi rendszerességgel ülésező Európai Parlamenti Egyesület (European Parliamentary Association – EPA) múlt heti találkozóját. Az ülésen az Európai Unió intézményes jelenlétének közérthetőbb kommunikálásáról esett szó mintegy jelzésként arra, hogy az Unió állampolgárainak zöme a kelleténél kevesebbet tud az EU működéséről.
Határmenti projekteket: közös helyi vonat- és villamosjáratokat, regionális kórház és repülőtér közös francia–német működtetési módját ismertették a helyi döntéshozók a meghívott EP-képviselőkkel.
A német és francia oldalon egyaránt sikeresnek elkönyvelt együttműködési területekre utalva Roland Ries, Strasbourg polgármestere kifejtette: „Csak koordináció kérdése az egész, de a cél az, hogy ennél többé, regionális kormányzási gesztussá minősüljenek a hasonló megvalósítások, és minél több területen érvényesülhessenek.”
A német–francia megbékélési modellből kiinduló kezdeményezések soráról Sógor Csaba elismerően nyilatkozott felszólalásában, de hangsúlyozta, hogy erdélyi magyarként az elzászi modellt nem tartja teljes egészében követendőnek, mert riasztó a francia nyelvi asszimiláció foka és az elzászi német identitásvesztés mértéke.
Sógor felszólalásában azt is elmondta: lenyűgöző, hogy milyen sokoldalú és gyakorlatias jellegű Európa-koncepcióval találkozhattak a résztvevők. Úgy vélte, az erdélyi fiatalok figyelmét hasonlóan meghatározó européer gesztusokra kell irányítani.

Az emberek nem érzékelik az EU veszélyeit

Erdélyi Napló, 2008.06.25.

Prof. dr. Maciej Giertych 1936-ban született Varsóban. A világháború után emigrált és Oxfordban tette le vizsgáit, majd diplomáját és doktori fokozatát To-rontóban szerezte. Emigrációs időszakában a Torontói Egyetemen, visszatérve hazájába a Lengyel Tudományos Akadémia Dendrológiai Intézetében dolgozott. Az Érseki Tanács alelnöke volt 1986 és 1990 között. A Lengyel Családok Ligájának alelnöke, 2001 és 2004 között parlamenti képviselő, küldött az Európa Tanácsban és a Közép-Európai Kezdeményezésben. Maciej Giertych 2004 óta független európai parlamenti képviselő. Több tudományos kiadványa miatt támadták a liberálisok a konzervatív, nemzeti és keresztény politikust, aki legutóbb az ír népszavazás kapcsán hívta fel magára a figyelmet brit társaival.
– Nemrég láthattuk Önt, amint más euroszkeptikus képviselőkkel – Respect the Irish No (Vegyék figyelembe az ír nemeket) – feliratú pólóban jelent meg az Európai Parlamentben. Mit gondol a Lisszaboni Szerződés jövőjéről?
– A Lisszaboni Szerződés lényegében megegyezik az Alkotmányos Szerződéssel, amelyet elutasított Franciaország és Hollandia. A kozmetikai változtatások csak azt a célt szolgálták, hogy a népszavazások kiírását megelőzzék.
Kizárólag Írország alkotmánya tette kötelezővé a népszavazás kiírását. Tehát az ír szavazás helyettünk jelenítette meg azt az ellenvéleményt, amelyet mi is képviselünk. Az eszmét, amely a szerződés mögött van, elutasította a francia, holland és ír szavazók többsége által. Ezeket az eredményeket figyelembe kell venni. Ezt mutattuk meg demonstrációnkkal az Európai Parlamentben.
– A két legnagyobb magyar párt a végletekig támogatja a Lisszaboni Szerződést. Önöknél Lengyelországban mi a helyzet? Milyen erőt képviselnek az euroszkeptikusok?
– A magyar parlament ratifikálta a szerződést, mielőtt a végleges verzió elérhető lett volna, tehát olyan emberek szavazták meg, akik nem olvasták azt, és még csak esélyük se volt arra, hogy megértsék. Mielőtt a végleges verzió elérhetővé vált cseh követelésre, a dokumentum olvashatatlan volt, éppen azért, hogy az emberek (és a politikusok) ne tudják, hogy mit tartalmaz.
Lengyelországban a kormányzó párt, a Polgári Platform támogatja a szerződést. Az ellenzéki Jog és Igazságosság (ők adják az államfőt is) megosztott a kérdésben. De az utóbbi pártnak van egy erős csoportja, amely ellenzi a szerződést, és nyomást tudott gyakorolni a köztársasági elnökre, hogy ne írja alá. Eddig a Szejm és a Szenátus fogadta el a Lisszaboni Szerződést. Az elnök megígérte, hogy aláírja a szerződést, de csak miután a parlament megszavazza azt a törvénytervezetet, amely az elnök és a kormány hatáskörét tisztázza.
Jelenleg ez nincs igazán szétosztva az alkotmányunkban. A kormány kész volt engedményeket tenni a szerződés aláírásáért cserébe. Most azonban, hogy a szerződés halott, a kormány kevésbé hajlandó miatta engedni. Az én pártom, a Lengyel Családok Ligája és az Önvédelem el lett távolítva a szejmből a 2007-es előrehozott választásokon annak a tervnek megfelelően, amelynek célja, hogy megszabadítsák a törvényhozást azoktól, akik képesek lehetnek megakadályozni a Lisszaboni Szerződést. Azonban, ha most Lengyelországban is referendumot tartanának, akkor az „igenek” nálunk is többségben lennének. Az emberek örülnek annak, hogy az EU tagjai lettünk, és nem tudják, milyen veszélyei vannak ennek.
– Miért van szükség arra, hogy az Európai Unió a kereszténység örökségét is felvállalja?
– Európa olyan kontinens, amely a görög kultúrán, a római jogon és a keresztény erkölcsön alapul. Aki Európát egy világi, multikulturális helynek kiáltja ki, az Európa-ellenes cselekedetet hajt végre. Meg kell őriznünk keresztény identitásunkat és biztosítani kell törvényeinkben a keresztény megértést, hogy tudjuk mi a jó, és mi a rossz, hogy mi az igaz és mi a hamis.
Nekünk katolikus politikusoknak kötelességünk, hogy megpróbáljuk biztosítani államaink működését úgy, hogy az a katolikus egyház tanításaival összhangban legyen.

Rück Tamás
barikád.hu

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.