| Hírek : A XX. század legelvetemültebb magyargyűlölője |
A XX. század legelvetemültebb magyargyűlölője
2008.06.17. 19:57
Összefoglaló Edvárd Benes magyarellenes tevékenységéről
Benes azon minden hájjal megkent politikusok közé tartozott, akik a háttérhatalom segítségével tevékenységükkel befolyásolták egész Közép-Európa sorsát. Ügyködésének állomásai szinte minden esetben keresztezték a magyar történelem útjait. A magyar nemzet 20.századi tragikus történelme szempontjából Benes volt az egyik legmeghatározóbb személyiség a magyar nemzet hazájának szétverésében. A két nagy sorsfordulóban - Versaillesben és Jaltában - igen fontos szerepet játszott a magyarellenes, kifejezetten magyargyűlölő és pánszlávista beállítottságával.
Az első világháború alatt és közvetlenül utána is ott bábáskodott az Osztrák-Magyar Monarchia - s vele együtt a történelmi Magyarország szétverésében, az új közép-európai határok meghúzásánál. A versailles-i békediktátum megalkotói Clemenceau,Lloyd George, Wilson fogadták és tárgyaltak vele, hazugságokra épülő a történelmi Magyarországot szétcincálni hivatott javaslatait beépítették a versailles-i rendszerbe, a magyar területeken történő népszavazások szintén hamis etnikai adatokra épülő elszabotálásában, a wilsoni elvek kisiklatásában jelentős szerepet játszott.
Benes a cseh maszonikus szabadkőművesség első embere, oszlopos tagja volt. Háttérhatalmi segítségnek köszönhetően mindig úgy lavírozott a nemzetközi politikai életben, mintha "örökös csehszlovák külügyminiszter" lenne. Ott tolakodott a korszak minden fontos politikai eseményénél a Népszövetségben és a fontosabb diplomáciai történéseknél. Briand ,Bartou,Streseman,Sztálin és Litvinov tárgyalópartnere volt, emellett a kisantant nevű magyarellenes szövetség kiötlője, megalkotója és legfőbb mozgatója valamint a revízióra törekvő Magyarország legádázabb ellensége volt.
A második világháború előtt, Csehszlovákia jogos megszüntetése után, gyáván menekült hazájából "emigrációba", de ravaszságának és valószínűleg szabadkőműves befolyásának köszönhetően Roosevelt, Sztálin és Churchill, a "Nagy Szövetség" vezetői ismét partnernek tekintették, így 1945-ben diadalittasan, győztesen tért vissza Prágába, bevonulását a Vencel térre benzinnel leöntött, lángban égő akasztott szudétanémet emberekkel fogadták.
A háború után, 1945 és 1948 között az általa kilobbizott és a pánszlávista elképzelések hatására Sztálin által neki koncként újra odadobott második csehszlovák csinált ország elnökeként ő vezényelte le a német és magyar nemzet elűzését, kitelepítését szülőföldjéről.
Benes Magyarországot tartotta fő ellenségének. A két világháború között a magyar revíziós veszély csökkentése érdekében négy irányba fejtett ki intenzív tevékenységet:
1. Létrehozta a kisantantot, mert úgy gondolta, a kisantant alkalmas arra,hogy a térséget magánállama számára biztonságosan megszervezze. A kisantantot olyan fontosnak tartotta, hogy létrehozásának kérdésében élesen szembekerült Franciaországgal is.
2.Különféle kétoldali szerződéseket kötött, ezek közül a legfontosabb az Ausztriával kötött szerződés volt.Elszigetelő politikát folytatott Magyarországgal szemben, ami sikeres is volt, hiszen 1921-ben a kisantant-szerződésekkel és az Ausztriával megkötött lanyi egyezménnyel bezárta a gyűrűt Magyarország körül.
3. Aktív tevékenységet fejtett ki a nemzetközi politika színpadán. A Népszövetség volt az a terep, ahol Benes és az általa fő ellenségnek tartott Magyarország politikusai a legtöbbször összecsaptak. A magyar fél fő törekvése az volt, hogy folyamatosan napirenden tartsa a kisebbségi kérdést és tökéletesítse a kisebbségi panasz-eljárást,melyet a Népszövetség (a mai ENSZ) a magyar jogsértések és panaszok vonatkozásában rendre elszabotált.
A magyar politikának kettős célja volt a Népszövetség irányában: egyrészt a határon túli magyar kisebbség helyzetének javítása, másrészt a Csehszlovákia elleni morális, jogi és politikai fellépés. A Csehszlovákiát ért magyar vádakkal szemben Benes igyekezett a lehető legpozitívabb képet kialakítani magánállamáról. A Lord Rothemere a Daily Mail-ben megjelent cikkeiben a benesi politika céljai leleplezőzdtek különösen az Európa puskaporos hordója című cikke bírálja élesen Benest. Ezek a folymatok elindították a Justice For Hungary mozgalmat, az angol parlamentben Justice For Hungary bizottság alakult, és a többi békediktáló hatalom diplomáciája is kezdett nyitni Magyarország felé. A végkifejletben , az első Bécsi döntés megvalósulásában ez is jelentős szerepet játszott.
4. Benes ápolta a csehszlovák-francia szövetséget, úgy vélte,Csehszlovákia biztonságának legfontosabb záloga Franciaország.
Benes politikai ámokfutásának szintén 4 koncepciója volt:
1. " A Habszburg Birodalmat, ha nem létezne már régóta,Európa és az egész emberiség érdekében létre kellene hozni..."
Ezt a Monarchia -barát koncepciót 1908-ban Dijonban doktori disszertációként Le probleme autrichien et la question tchégue címmel publikálta , és gyakorlatilag 1914-ig ezt az álláspontot képviselte
2. "Zúzzátok szét Ausztria -Magyarországot "
Ezt a koncepciót első emigrációja idején dolgozta ki és 1916-ban Párizsban publikálta (Détriuisez...).Gyakorlatilag ez volt a vezérfonala emigrációs politikai tevékenségének, sőt, Versailles-tól egészen Münchenig meghatározta az általa irányított csehszlovák külpolitikai irányvonalat.
3. "Lengyelország és Csehszlovákia(...) eltökélték: e háború után valamiféle szűkebb politikai és gazdasági társulásba lépnek..."
Ezt a koncepciót 1942 januárban publikálta The Organization of Postwar Europe címmel a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai folyóiratban, és ez gyakorlatilag a második emigráció első szakaszának ( 1938-1943) cselekedeteit determinálta.
4. "Fontosnak tartjuk,hogy Oroszország Európában, Közép-Európában és az egész Kelet-Európában döntő befolyásra tegyen szert "
Ez a koncepció valamikor az 1943-as év során született meg , és gyakorlatilag Benes politikai kártevésének utolsó öt évét ( 1943-1948) teljes mértékben meghatározta.
Magabiztos arcátlanságára jellemző, hogy emlékiarataiban kárörvendően ír arról, hogy szinte mindenkit átvert Trianonban az improvizatív összezavaró beszédeivel.
Idézzük Benest : "Mivel láttam a veszélyeket,Párizsban egyedül láttam hozzá a jövő békéjének megalkotásához.Majdnem mindent improvizálva források és bibliográfia nélkül készítettem " (részlet az emlékiratokból).
Masaryk emlékirataiból tudjuk, hogy Párizsban szemérmetlenül kijelentette,hogy "Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése vagy a népszavazás között"
Az is kiderül ,hogy Masaryk szerint az Osztrák-Magyar Monarchiát az antant eredetileg nem szándékozott szétrombolni ( ez nyilvánvaló Wilson Trianon előtti nyilatkozataiból is), de az ő improvizációi és az "osztrák-magyar kegyetlenkedésekről" szólő rémhírei hatásosan befolyásolták az amerikai közvéleményt.
Tehát az egész trianoni tárgyalás úgy tünik csak szánalmas, tragikomikus színjáték volt, ezzel magyarázható az is, hogy meg sem hallgatták a magyarok érveit, meg sem nézték az Apponyiék által átadott dokumentumokat. Ezt nevezk praejuditiumnak, azaz tárgyalás előtt előre eldöntött határozatnak,mely jogszerűtlen és érvénytelen tárgyalást jelent.
Az előre eldöntött tény mellett szól az is, hogy 3 évvel a Trianoni tárgyalás előtt, még jóval a háború befejezése előtt, 1917.június 28-30-án a Szabadkomuves Világkongresszus megrajzolta Magyarország trianoni határait.
Edvárd Benes a cseh szabadkőművességet kévpiselve feltehetően itt is latba vetette befolyását vágyálmainak megvalósítása érdekében. Megálmodott országának határait már itt , ezen a kongresszuson kijelölték és 3 év múlva ezeket a határokat húzták meg Trianonban is. Ez nem más,mint a praejuditium, előre eldöntött tény. A jogi gyakorlat az így lefolytatott színlelt tárgyalás határozatát semmisnek nyilvánítja,de ez mégsem történt meg.
Nem valószínű,hogy véletlen egybeesésről van szó a határokat illetően, ugyanis ugyanazokat a határokat húzták meg 1917.június 28-30-án a szabadkőművesek kongresszusán, mint 1919.december 2-án Tempsben és 1921.június 4-én Trianonban - mindenütt ott volt Benes !
Robert Grower az angol alsóház tagja írja ,hogy a csehek követeléseit a nagyhatalmak titkos tárgyalásokon már 1918 nyarán eldöntötték.Hiába készült tanulmány a francia külügyminisztériumban,melyben 1918.november 20-án a szakemberek figyelmeztették : " Szlovákia létezése nem egyéb, mint mítosz.Észak-Magyarország szlovák törzsei soha nem alkottak államot.. Az általuk meghúzott etnikai vonal sehol nem érinti a Dunát, nem foglalja magába Pozsonyt sem, ahol 14 szlovákra 86 magyar és 86 német jut...ha lehet szlovák főváros, úgy az csak Túrócszentmárton lehet ". Az 1916.augusztus 16-i titkos szerződésben a nagyhatalmak Romániának ígérték egész Erdélyt, sőt a magyar Alföld nagy részét is egészen a Tiszáig "
A francia Yves de Daruvar szerint: "Az amerikai segítséggel győzelemre segített antant hatalmak gyűlöletet és kisebbrendűségi érzést éreztek a legyőzöttekkel szemben...Benes már 1919.december 2-án közölte Tempsben,hogy majdan az összeülő konferencia határozata a magyar állam határaira végleges, azon semmmit nem fognak változtatni "
(ND nemzetidal.gportal.hu szerk.)
Felhasznált irodalom:
Rubicon történelmi magazin, 2008.05. szám, 4-15.oldal,Gulyás László: Ki volt Benes?
Bencsik Gábor: Horthy Miklós
Bencsik Gábor: Igazságot Magyarországnak
Ádám Sándor: Európa bűne
Ádám Sándor: Trianon jogszerűsége
Kiszely Gábor: A szabadkőművesség
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum