Fodor Gábor 3 feltétele Orbán Viktor felé alighanem bevonul a nagyot mondók nagy mondásai történelmi panoptikumába. Még sokáig emlékezni fogunk rá, hogy milyen jókat mondott az a Fodor 2008 nyarán…

Abból a téves feltételezésből kiindulva, hogy a Fidesz már alig várja az előrehozott választásokat, az újsütetű elnök már onnan, a pulpitusról üzent esküdt ellenségének, egykori kollégiumi szobatársának, hogy belemegy az előrehozott választásokba, ha a Fidesz teljesíti néhány aprócska elvárását. A Fidesz kétharmados többséggel való kormányra kerülése esetén már csak három kívánsága lenne – mint a mesében.

Nem változtatja meg az Alkotmányt!
Nem változtatja meg az állampolgársági törvényt!
Nem változtatja meg a választási törvényt!

És még mit nem? – tessék mondani!

Valami elképesztő arrogancia kell ahhoz, hogy egy 1%-os törpepárt ilyen feltételeket merjen megfogalmazni egy jelenleg 66%-on álló, minden bizonnyal kormányváltó párt felé az együttműködéshez. Eltekintve attól, hogy ehhez azért arc kell, azért ne menjünk el amellett sem, hogy mindebben a nép, azaz a választópolgár mélységes lenézése is kifejezésre kerül. Azé a népé, melynek bizalmából ők parlamenti képviselők lehetnek és amely többek között éppen saját sorsának jobbulásáért választja meg őket. Micsoda aljas dolog a nép háta mögött a nép érdekei ellenében titkos paktumokat kötni! Hogy képzelik, hogy ők csak úgy egyszerűen felülírják a mindenkori választói akaratot?

A Sátán csábítása

Az SZDSZ – mint mindig – most is teljes szereptévesztésben és önértékelési zavarban szenved. Úgy tűnik, hogy még mindig fogták fel, hogy valójában már a túlélésért küzdenek. Nincsenek ők már régen abban a helyzetben, hogy egy ilyen paktummal zsarolják bármelyik pártot is.

A Fidesz nem töri magát az előrehozott választásért. Minden megnyilatkozása világosan láttatja, hogy nagyon is jól tudja, hogy az előrehozott választások neki csak púpot jelentenének a hátára – hogy a nagybajuszú vezetőjük elhíresült mondását idézzem a kettős állampolgársági népszavazással kapcsolatban. Figyeljük csak jól meg, hogy hogyan tologatja Orbán Viktor az előrehozott választások várható időpontját ide-oda, amikor ilyeneket mond: „bármikor megtörténhet, akár szeptemberben is, de a legvalószínűbb jövő tavasszal lenne, bár nem lehet kizárni azt sem, csak 2010-ben lesznek új választások”.

Nem mondhatják ki, hogy a legjobban annak örülnének, ha Gyurcsányék kitöltenék a teljes ciklust, mert akkor mit szólnának ehhez a választók! Két nagy előnye lehetne eszerint a gondolatmenet szerint ennek a kiváró politikának. Egyrészt addig az MSZP oly mértékben leamortizálná már magát, hogy egyhamar aligha tudna lábrakapni, másrészt a Fidesznek is meglenne a teljes 4 éve a kibontakozáshoz. Lehetne erőteljesen hátrafelé is mutogatni, hogy minden nyomorúság oka maga Gyurcsány és az MSZP. Ami természetesen igaz, de akkor már csak részben, ha a nagy bajt a Fidesz még azzal is tetézi, hogy látványosan és mesterségesen a lehető leghosszabbra nyújtja az MSZP agóniáját, kevésbé törődve ez esetben azzal, hogy közben az ország is még mélyebben süllyed a mocsárba.

Rossz időben kopogtat tehát Fodor a Fidesz ajtaján. Az az áru (mondjuk pl. a magyar haza), melyet éppen felkínál a kiszemelt kedves vevőnek, most éppen nem keresett cikk a másik fél részéről.

Azért megkérdezném mégis, mert a kisördög nem hagy nyugodni, hogy mégis hogyan képzeli azt el Fodor Gábor, hogy ha majd a Fidesz kétharmados győzelmet arat, és a tömeg a szovjet típusú Alkotmány régóta esedékes hatályon kívül helyezését követeli, akkor Orbán Viktor majd odaáll a nép elé, és azt mondja: „nem tehetem, mert megígértem az SZDSZ-nek”?

Az Állampolgársági törvény

Egy kétharmados győzelem esetén végre győzedelmeskedhetne az elvetélt kettős állampolgársági törvény, melynek megakadályozásáért olyan odaadóan küzdöttek magyarul beszélő honfitársaink. A Magyarok Világszövetsége bebizonyította, hogy csak a számcserékkel (tehát csalással) lett eredménytelen a 2004-es népszavazás, ám a számtalan csalási lehetőséggel teleépített választási törvény nem tette lehetővé a korrekciót. Hát ezt az állampolgársági törvényt ne legyen szabad egy új kormánynak megváltoztatnia? Egy egyszerű parlamenti szavazással megadhatná a kettős állampolgárságot a Fidesz a külhoni magyaroknak – az a Fidesz, amely Orbán Viktorral az élen annak idején intenzíven kampányolt és hitet tett mellette (ez tévedés, valójában csak a kórházprivatizáció ellen kampányolt komolyabb erővel – Kuruc.info szerk.). Így megtörténhetne a trianoni országdarabolás 2 nagy következményéből legalább az egyiknek a korrekciója. Ha már a határrevízióért nem szállnak síkra, legalább jöjjön létre a határokon átívelő nemzetegyesítés!

A magyar nemzet túléléséről van itt szó. Nap mint nap halljuk a televízióban, hogy milyen nagy „teher” az ország költségvetésében a nyugdíjak hatalmas összege. Hát igen, ezt mi, magyarok saját magunk idéztük elő. Sok az időskorú, és kevés az aktív korú. 7 millió magyar magzatot ölt meg a saját édesanyja, és a magyar társadalom úgy tesz, mintha ez az égvilágon a legjobb rendben lenne. Ha megszülettek volna, akkor most működne a generációs szerződés, ahol mindig az ifjabb generáció tartja el az idős generációt. Nem illik így fogalmazni persze, mert aki ma nyugdíjas, az egy egész életen át fizette be előre a nyugdíjjárulékot.

Fogy a magyar, fogy a magyar… A kettős állampolgársági népszavazás kudarca után a határon túl élő magyarjaink a nemzetbe, a magyarságba vetett hitüket veszítették el. Egyre többen választják az asszimilálódást, vagy vándorolnak ki nyugatra (nem ám Magyarországra), és a számítások szerint kb. 200 év múlva megszületik az utolsó magyar! Na akkor majd nem lesz a nyugdíjakkal már probléma. Örüljünk a kettős állampolgársággal létrehozott nemzetegyesítésnek, mert az hitet és életerőt fog adni ennek a pusztulás szélére sodort népnek.

A magyarság megmaradása – most már teljesen világos – a szülőszobákban fog eldőlni. Legyen a múlté az egyke, az „egyse”, de még a két gyermek sem hoz népességnövekedést. A megoldás a minimum három gyermek családonként. Ezt támogatni az állam részéről – a legjobb befektetés!

A választási rendszer

A választási törvény is ezer sebből vérzik; úgy rossz, ahogy van. Nem igaz, hogy csak ez az egy választási rendszer van, és nem igaz az sem, hogy csak ez az egy fajta demokrácia és társadalmi rendszer lenne a világon.

Alapjaiban kellene átdolgozni az egészet. A pártokra semmi szükség nincsen, ne legyenek tehát listák, hanem csak egyéni, független (és visszahívható) képviselők. Legyen egy Alsóház és egy Felsőház; ez egy jól bevált konstrukció, és a világ számos részén sikerrel alkalmazzák.

Lehetetlen állapot, hogy egy írni-olvasni sem tudó analfabéta szavazata ugyanannyit érjen, mint egy professzoré. Ne a buták tömege, hanem a kiművelt emberfők irányítsák ezt az országot! Legyen a teljes választási rendszer ellenőrizhető, legyen tilos a szavazólapok megsemmisítése, és legyenek bármikor újra ellenőrizhetők!

Megértem persze, hogy akik a zavarosban szeretnek halászni, és tömegbázisukat az írni-olvasni is alig tudó, buta emberek tömegére építik, azok itt minden változástól félnek. De hát egyszer végre ennek a népnek magára kellene találnia!

Amit leírtam, leírtam, mert így gondolom. És én hiszek a mi emberünkben. Bár annyi csalódás után nem tudok nem gondolni arra, hogy az élet ezeket a történeteket egészen másképp fogja megírni. Lehet, hogy túl naiv és jóhiszemű vagyok, és a nagyfőnök követe a néhány napos kisfőnöknek majd egy egészen más tartalmú üzenetet fog vinni. Adja a Jóisten, hogy ne úgy legyen. De ha mégis – tanulni fogunk belőle.

Dobos Attila

(Nemzetőr)

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.