Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja

A megemlékezés a református templomban, dr. Erdélyi Géza felvidéki püspök igehirdetésével kezdődött. A helyszínen dr. Tóth Albert lelkipásztor, a Kárpát-Medencei Magyar Református Lelkészértekezleti Szövetség elnöke is beszédet mondott.

Június 8-án, vasárnap délután Tőkés László püspök Pécsre látogatott. De Blasio Antonio európai parlamenti képviselő meghívására a pécs-vasasi emlékünnepélyen vett részt, és tartott beszédet. A Vasasi Szent Borbála Egyesület szervezésében megtartott rendezvénysorozat keretében, a vasasi katolikus templomban Kövesi Ferenc plébános mondott szentmisét a hazáért. Az emlékműnél beszédet mondott még Harrach Péter országgyűlési alelnök, az MKDSZ elnöke.

Európai parlamenti képviselőnk a délután folyamán tisztelgő látogatást tett Mayer Mihály pécsi püspöknél, és meglátogatta az újan épült pécs-hirdi református imaházat, valamint a vasasi lutheránus gyülekezet kicsiny templomát.

Alkalmi emlékbeszédeiben Tőkés László – egyebek mellett – rámutatott a Trianoni békediktátum hazug és igazságtalan voltára. Az aláírása óta eltelt közel száz esztendőben újkori történelmünk eme katasztrofális eseményét ugyanez a történelmi hazugság és igazságtalanság övezi. Azon különösképpen nem kell csodálkoznunk, hogy az ország- és nemzetcsonkításban érdekeltek elhallgatják az igazságot, és hogy az utódállamok nacionalista politikusai Trianon puszta emlegetését is hisztérikus felháborodással fogadják. Az viszont méltán kifogásolható, hogy Trianon valóságáról az áldozat maga is cinkos módon hallgat. „A múltat be kell vallani" – idézte európai képviselőnk József Attilát. „Hazugsággal gyógyítgatják az én népem leányának romlását, mondván: Békesség, békesség, és nincs békesség" – idézte ugyanakkor Jeremiás prófétát (Jer. 6,14).

A kádári történelmi amnézia korszaka, másfelől pedig a szomszédos országokban érvényesülő hivatalos történelemhamisítás továbbra is legfőbb akadályát képezi a gyógyulásnak. Márpedig Trianon tragikus következményeinek a felszámolására addig nem kerülhet sor, amíg szembe nem nézünk a valósággal. Ehhez járulnak hozzá azok az emlékművek és megemlékezések, melyek az országos hivatalos politikai hagyományokkal, valamint a 2004. december 5-i, fájdalmas kimenetelű népszavazás szellemével szakítva – a helyes nemzeti önismeret, a nemzeti összefogás és ébredés ügyét szolgálják.

Tőkés László beszédeiben keményen bírálta azokat, akik az országban zajló trianoni rendezvényeket, illetve azok polgári és nemzeti elkötelezettségű szervezőit és résztvevőit a „szélsőjobbal" próbálják megbélyegezni és lejáratni. „Magyar az, akinek Trianon fáj" – idézte Illyés Gyulát. Szakítani kell a trianoni tragédiát elhallgató vagy iránta cinkos hazugsággal viszonyuló kommunista, posztkommunista politikai hagyománnyal. Méltó, hogy a Trianoni békediktátum kérdését szervesen beillesszük nemzeti történelmünk egészébe, és hogy ez az évforduló akár „a nemzeti összetartozás napjaként" történelmi köztudatunkban az őt megillető helyre kerüljön. Azért van szükség erre, mert csak ezután kezdődhet el „közös dolgaink rendezése" (József Attila). Az egyesült Európában ez mind Magyarországnak, mind az elszakított magyar nemzetrészeknek, nem kevésbé a szomszédos országoknak – az utódállamoknak – elemi érdeke.

Európai parlamenti képviselőnk Trianon sebeinek a gyógyítása és a békediktátum máig ható, nemzetpusztító következményeinek a felszámolása érdekében egy egységes Kárpát-medencei magyar nemzetstratégia kidolgozását sürgette – mely a határok feletti nemzetegyesítés (1), valamint egy Kárpát-medencei, átfogó autonómia-rendszer kialakításának (2) politikájában ölthetne testet. Addig is viszont alapvető követelmény kellene, hogy legyen a trianoni – majd a párizsi – békeszerződésekben, valamint a kapcsolatos kisebbségvédelmi szerződésekben, nem utolsósorban pedig az ún. gyulafehérvári pontokban szereplő előírások és vállalások maradéktalan végrehajtása.

Tőkés: Trianonról az áldozat is cinkos módon hallgat