A magyar vidékek elrománosítása nem új keletű, hiszen a trianoni békediktátum óta minden eszközzel segítették, gyorsították e folyamatot. Módszeresen, először a magyar határ közelében lévő kb. 200 kilométer szélességű, a hajdan még magyar többségű, Szamártól Aradig húzódó zónában sikerült megfordítaniuk az etnikai számarányokat, majd fokozatosan kelet felé haladtak.

A kommunista diktatúra évei alatt az erőszakos iparosítással, a munkaerő-telepítéssel történt az elrománosítás, olyannyira sikeresen, hogy például Marosvásárhelyen elérte az ötven százalékot, és a jövőt tekintve sajnos, az idő nem a mi javunkra dolgozik. A rendszerváltás után korántsem állt le a folyamat, csak lelassult.

Most új eljárásokkal, cégek telepítésével, ingatlanok és területek felvásárlásával, nagy létszámú csendőrség, katonaság beköltöztetésével, püspökség és apácarendek létesítésével próbálják felborítani az etnikai arányokat, és sajnálatos módon erre nincs hatékony magyar „ellenszer”.

Székelyföld két megyéje még valahogyan kiállta a történelmi sorscsapások tragédiáit, de most már nyílt célpontjává vált a román nacionalizmusnak, ennek példája az említett kezdeményezés. A románok betelepedését szolgáló törvénytervezet bejelentői nem közölték, hogy milyen pézforrásokból fedeznék a betelepedésért járó jutalmat. Erről nem is érdemes elmélkedni, mert valószínű, hogy e kezdeményezés csak néhány soviniszta politikus torz agyszüleménye marad.

Az RMDSZ 18 évi erdélyi egyeduralma alatt nem foglalkozott e közösségünket érintő súlyos problémával, a székelyföldi autonómia témakörét is a választási szlogenek szintjére süllyesztette. Lepaktáltak az összes román párttal hatalmuk megőrzése érdekében, a román kormányokat szolgálva tulajdonképpen saját közösségük sorvadásához járultak hozzá. A mostani nagy kampányhadjáratot figyelve elmondható, hogy az RMDSZ újból úgynevezett régiórendezésről beszél, és nem nyíltan a székelyföldi területi autonómiáról.

A Magyar Polgári Párt viszont felvállalta az autonómiáért való küzdelmet és határozott kiállást ígér ez ügy érdekében. A Székely Nemzeti Tanács arra kérte fel az RMDSZ-t és az MPP-t is, hogy olyan jelölteket állítsanak, akik felvállalják az autonómia-igény kinyilvánítását. Azért lenne szükség a felelős nemzeti érzésű önkormányzatok megalakulására, mert akkor ki lehetne írni a hivatalos népszavazást a területi autonómia kérdéséről. E felkérésre csak az MPP válaszolt egyértelműen. Például Csinta Samu, Sepsiszentgyörgy MPP-és polgármesterjelöltje bejelentette: megválasztása esetén a harmadik önkormányzati rendes havi ülésen napirendre tűzi a népszavazási határozati javaslatot. Reméljük, hogy a 18 évi rendszeres butítás ellenére június elsején nem az idegen érdekeket kiszolgáló, hanem a nemzeti-keresztény értékrendet és az autonómia ügyét felvállaló jelöltekre adja szavazatát a székelyföldi lakosság többsége.

(Fülöp D. Dénes, Polgári Élet )

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.