A dolog jelenlegi interpretációjából úgy tűnik, ha sikerre viszi a Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány, tehát összegyűlik 50 000 aláírás, akkor az országgyűlésnek fel kell oszlatnia magát. Sajnos, ez így nem igaz. Amit az alapítvány kezdeményezett azt „népi kezdeményezésnek” hívjuk és az alkotmányban lefektetett alapjog. Mely van, hogy legyen, de nem jó semmire. Lássuk a vonatkozó részt a Házszabályban.

A Házbizottság a Házszabály 23. §-ának n) pontjában foglalt jogköre alapján az alábbiakat javasolja az Országgyűlésnek: Az Országgyűlés a népi kezdeményezések tárgyalása során – a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) rendelkezéseinek végrehajtása érdekében, figyelemmel az Ügyrendi bizottság 42/1998-2002. ÜB. állásfoglalására – az alábbiak szerint térjen el a Házszabálytól: A szabályszerű népi kezdeményezés az Országos Választási Bizottság elnökének – az Nsztv. 4. § (3) bekezdése szerint – tájékoztatásával az Országgyűlés tárgysorozatába kerül. Ezt követően az Országgyűlés elnöke a népi kezdeményezés érdemében vélemény kialakítására kijelöli a hatáskörrel rendelkező bizottságot, amely érdemi véleményéről ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek. Az Nsztv. 7. § (1) bekezdésében előírt tárgyalási kötelezettségének az Országgyűlés a törvényjavaslat általános vitájának lefolytatására vonatkozó szabályok szerinti vita formájában tesz eleget az alábbi eltérésekkel: A vitának előterjesztője nincs, így előterjesztői expozéra és viszontválaszra nem kerül sor. A vita során elsőként a kijelölt bizottság előadója, illetve – ha van kisebbségi vélemény, a kisebbségi állásfoglalás előadója – ismerteti véleményét. A népi kezdeményezéshez módosító javaslatot benyújtani nem lehet. A Házszabály 102-104. §-ai nem alkalmazhatók. Az Országgyűlés a vitát követően dönt arról, hogy a népi kezdeményezéssel egyetért vagy sem.

Lefordítva a következőt jelenti: miután a megfelelő számú aláírás összegyűlt az országgyűlés köteles napirendre venni a kérdést. Ugyan elvileg a megtárgyalásra is kötelezve lennének, azonban ez nem feltétlenül történik meg. A bizottságoknál, stb. annyi ideig időzik a dolog, hogy egyszerűen nem kerül a OGY elé. Eljátszották már ezt, nem egyszer. Tehát már lehet, hogy itt elsikkad a dolog. Ezek után, ha meg is tárgyalják, vajon mi lesz? Netán azt gondoljuk, hogy az az országgyűlés, amely most van és amelynek egyetlen tagja sem kívánja valójában a feloszlatást meg fogja szavazni a kezdeményezést? Az ellenzék persze meg fogja tenni – már ha eljut a kérdés odáig -, a látszat kedvéért, annak tudatában, hogy a többség biztos nem lesz meg. Hiszen ha van is olyan képviselő az MSZP soraiban, vagy ne legyünk előítéletesek, antiszemiták és nácik, az SZDSZ soraiban, aki megszavazná, nyílt szavazás esetén bizonyosan nem fogja megtenni, hiszen érvényesül a frakciófegyelem. Értsd: nem kapsz fizetést, kicsináljuk a családodat, bármi. Ezért teljesen röhejes a konstruktív bizalmatlansági intézmény rendszere is (nem magyar talány, a német alkotmányból vettük, pont a nácik ellen találták ki): pontosan ugyanezekkel a buktatókkal rendelkezik. A bizalmi szavazáson nem is menesztették Gyurcsányt... Összegezve mondandómat: sajnos a jelenlegi kezdeményezés nem érheti el a célját, figyelemfelkeltésnek nem rossz, de semmire sem elég.

www.szentkoronaradio.com

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.