A Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) – mint közleményükben írják – már évek óta küzdött azért, hogy a rendőrség változtasson a nemzetközi jogi normákkal ellentétes eddigi gyakorlatán, és ne oszlassa fel a békés jellegű, de előzetesen be nem jelentett tüntetéseket. Többször követelték: gondoskodjanak a megfelelő rendőrségi gyakorlat meghonosításáról, továbbá az érintett jogszabályok módosításáról. A Civil Jogász Bizottság 2006. őszi történésekről készített emberi jogi jelentése is ilyen értelmű ajánlást tett, szemben a kormány által létrehozott Gönczöl-bizottsággal, amely ráadásul a rendőri jogsértések egyik okaként többek között a jogvédő szervezetek folyamatos bírálatát jelölte meg.

Az alapítvány azt reméli, hogy az igazságügyi és rendészeti miniszter irányításával működő rendőrség a minisztériumi állásfoglalásnak megfelelően ezt az elvet a gyakorlatban is alkalmazni fogja, és a jövőben nem lép fel a spontán tüntetések békés résztvevőivel szemben, ahogy azt eddig tette. 2006 őszén és tavaly is több alkalommal így oszlatott a rendőrség – például március 15-én a Kossuth térnél, október 26-án a Ferenciek terén és november 19-én a Batthyány-örökmécsesnél tartott – ilyen békés demonstrációk résztvevőivel szemben, sokakat előállítva, eljárás alá vonva. Közülük sokakat megbüntettek, de születtek felmentések is. Az alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei sok ilyen ügyben jártak-járnak el.

Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 11. cikkének az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga fényében történő helyes értelmezése alapján a belső jogi szabályok szerint bejelentésköteles tüntetés bejelentésének elmaradása még önmagában nem teszi feloszlathatóvá a tüntetést, ha a tüntetés a békés jellegét megtartja, és egyéb feloszlatási ok nem merül fel – emlékeztet az NJA közleménye. Ezt az alapelvet a rendőrség azért nem alkalmazta eddig, mert korábbi téves álláspontja szerint a Magyar Köztársaságban azt közvetlenül alkalmazni nem kell, mivel a hazai jogszabályok ezzel ellentétes szabályokat tartalmaztak. Az Alkotmánybíróság azonban leszögezte: az Alkotmányt és a belső jogot úgy kell értelmezni, hogy a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai valóban érvényesüljenek.

Az alapítvány korábban azt is felvetette, hogy a feloszlatott spontán tüntetések szervezői, résztvevői, akiknek békés tüntetését pusztán a bejelentettség hiányára hivatkozással oszlatják fel, éljenek alkotmányjogi panasszal. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a Rendőrségi törvény 19. § (1) bekezdése szerint a rendőri intézkedés során annak jogszerűsége kétségbe vonható, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható. Mivel a Római egyezmény 11. cikke a spontán, de békés tüntetés feloszlatását nem teszi lehetővé, ezért erre hivatkozva felvethető az is, hogy az ilyen jogalapon feloszlatás alá kerülő tüntetés résztvevői jogszerűen tagadhatják meg a rendőri intézkedésnek való engedelmességet – áll az alapítvány közleményében. Amennyiben emiatt velük szemben passzív engedetlenség miatt szabálysértési eljárás indul, akkor nekik azzal lehet védekezniük, hogy egyrészt nem volt jogszerű a rendőri intézkedés, másrészt jogszerűen tagadták meg az engedelmességet a nemzetközi egyezményben foglalt előírást megsértő rendőri intézkedéssel szemben.

Az NJA szerint a rendőrségi gyakorlat helyes irányba történő megváltoztatása mellett a szükséges jogszabály-módosításoknak is mielőbb meg kell születniük. Fontos rögzíteni, hogy az emberi jogok, ezen belül a politikai szabadságjogok érvényesülésének biztosítása és ennek keretében a mostani jogelismerés nem az állam és a kormány kegyúri adománya, hanem az emberek nemzetközi egyezmények és hazai jogszabályok által garantált jogainak gyakorlásához nélkülözhetetlen állami kötelezettségnek megfelelő, magától értetődő, de jelen esetben jogvédők, illetve a civil ellenállási mozgalmak által kikényszerített lépés. Ezúttal elmondható: működött az állami szervezetek civil társadalom által gyakorolt szükséges kontrollja. Önkényes elfogás és fogva tartás miatt indított kártérítési perekben az utóbbi években meghurcolt tüntetők javára a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által elért jelentős kártérítési összegekkel járó sikerek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a minisztérium belátta: a jogsértések jelentős pénzügyi következményekkel is járnak – írják.

A közlemény szerint a folytatásnak most már annak kell lennie, hogy a kormány saját maga helyezi hatályon kívül a gyülekezési jogot önkényesen korlátozó, tüntetőkkel szemben „jogi gumibot”-ként alkalmazott, tavaly márciusban életbe léptetett „passzív engedetlenség” büntető szabálysértést. A norma alkotmányellenességének megállapítását a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kérte egy éve az Alkotmánybíróságtól, eddig még döntés nem született. Szükséges továbbá az összes eddigi, spontán és békés, de mégis feloszlatott tüntetéseken eljárás alá vontakkal szembeni eljárások megszüntetése is, illetve a megbírságoltakat mentesíteni kell a jogkövetkezmények alól.

Az alapítvány leszögezi: a 2006 őszi rendőri jogsértések nagyszámú áldozatainak mielőbbi és mindeddig elmaradt jóvátétele is elengedhetetlen lépés. Bár már több, Nemzeti Jogvédő Szolgálat által képviselt károsult első fokon kártérítési pereket nyert rendőri szervekkel szemben, a benyújtott kárigények peren kívül egyezséggel történő rendezése elől a felelős szervek eddig elzárkóztak az ENSZ Kínzás Elleni Bizottságának ezirányú ajánlása és a jogállami elvek követelményei ellenére.

(MNO)

IRM: azért, mert spontán, nem kell feloszlatni a tüntetést
2008. május 2. 10:23

MNO
Csak azért, mert egy demonstráció spontán, még nem oszlatják fel – tartalmazza az a válaszlevél, amelyet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) sajtóosztálya küldött az MTI megkeresésére. Az elmúlt időszakban elszaporodott, úgynevezett flashmobokkal, vagyis villámgyülekezésekkel összefüggésben az MTI azt kérdezte a tárcától, hogy mennyire jogszerűek ezek a spontán demonstrációk, illetve a hatóságoknak van-e, és ha igen, milyen lehetőségük fellépni velük szemben.

A flashmob előre eltervezett, általában az interneten keresztül megszervezett akció, amelyet olyan emberek hajtanak végre, akik korábban nem ismerték egymást, s csak egyetlen alkalommal találkoznak, hogy véghezvigyék, amit kitaláltak, és ezután különváljanak. Magyarországon az első flashmobot, vagyis villámgyülekezést 2003. augusztus 19-én tartották Budapesten, a Deák téren: akkor az evangélikus templomban megszólaló harangjáték hangjaira minden résztvevő kinyitotta a magával hozott esernyőt, majd a harangszó abbamaradtával összezárták az ernyőket és távoztak. (mti)

Az IRM sajtóosztálya írásos válaszában kifejtette: ha a gyülekezés a gyülekezési törvényben rögzített követelményeknek megfelel, tehát békés, és nem valósít meg bűncselekményt vagy bűncselekményre való felhívást, nem jár mások jogainak és szabadságának sérelmével, és nem valósul meg a népképviseleti szervek vagy bíróságok zavartalan működésének súlyos veszélyeztetése, valamint a közlekedés más útvonalon biztosítható, a spontán rendezvény alkotmányosan nem oszlatható fel.

Mint írták, a gyülekezési jog biztosításával összefüggésben az állam feladata kettős, mert lehetőséget kell teremtenie a jog szabad gyakorlására, de konkrét védelmet is kell nyújtania az azt veszélyeztető emberek, csoportok magatartásával szemben.

A gyülekezésről szóló törvény ugyan rendelkezik arról, hogy a tervezett közterületi rendezvényt be kell jelenteni, s ha ez nem történik meg, a rendőrségnek mérlegelés nélkül fel kell oszlatnia a demonstrációt, de a tárca szerint az 1989-ben született jogszabály esetében a jogalkotó nem számolt a spontán demonstrációk lehetőségével. A minisztérium válaszlevelében hosszú távú megoldásként elkerülhetetlennek nevezte a gyülekezésről szóló törvény reformját, melynek előkészítése megkezdődött. A tárca álláspontja szerint a gyülekezési törvény szabályait többek között az Emberi Jogok Európai Egyezményével és az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseivel együtt kell értelmezni.

A minisztérium utal egy döntésre, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága hozott: eszerint a békés gyülekezés szabadságának aránytalan korlátozása, ha egy politikai eseményre azonnal reagáló békés tüntetést kizárólag azért oszlatnak fel, mert arról a rendőrséget nem értesítették előzetesen. A bíróság egy másik eset vizsgálatánál 2007 júliusában hozott döntésével ezt megerősítette, és megállapította, hogy a spontán tüntetés rendőrség által történt feloszlatása az Emberi Jogok Európai Egyezménye véleménynyilvánítási szabadságot védő és a gyülekezés szabadságát biztosító cikkeibe ütközött.

Az alkotmány rendelkezik arról, hogy a Magyar Köztársaság elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi kötelezettségek és a belső jog összhangját – olvasható a válaszlevélben. Emellett utalnak a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló törvényre is, amely többi között arról rendelkezik, hogy a nemzetközi szerződés értelmezésénél az adott nemzetközi szerződéssel kapcsolatos jogviták eldöntésére joghatósággal rendelkező szerv korábbi döntéseit is figyelembe kell venni.

A tárca szerint a rendőrség e következtetések alapján alkalmazza a jogszabályokat. „A rendőrség által alkalmazott eljárás ugyan konfliktuskerülő, de a szervezet megfelelően felkészült az ilyen jellegű problémák kezelésére” – írta a tárca. Megjegyezték ugyanakkor, hogy a rendőrség a gyülekezésekkel összefüggésben fokozott ellenőrzéseket tarthat, területet zárhat le, közlekedésrendészeti intézkedéseket tehet, a rendezvények biztosítására pedig csapaterőt alkalmazhat. (mti) 

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.