– Néhány napja az Európai Szabad Szövetség nevű frakció tagja lett az Európai Parlamentben, miután néppárti tagsága december óta húzódik. Úgy tűnik, a román delegáció győzött…
– Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a román demokrata-liberális küldöttségnek Brüsszelbe is sikerült exportálnia magyarellenes előítéleteit, a magyar–román konfliktusokat. Ide is árnyékként követ bennünket a posztkommunista, nacionalista örökség, amelytől nemcsak odahaza, de itt sem tudunk szabadulni. A jelek szerint az európai politika sem tudja megfelelően kezelni a hasonló etnikai ellentéteket, a kommunista múlt örökségét. Amikor azt láttam, hogy tovább halogatják néppárti tagfelvételem elbírálását, hosszú hónapok után visszavontam felvételi kérelmemet, és átigazoltam az Európai Szabad Szövetségnek a Zöldekkel együtt létrehozott közös parlamenti csoportjába, az EFA-ba. Már nem volt időm a halasztásra, mert a frakción kívüli helyzetem a hatékony munkában akadályozott volna. Másfelől az EFA parlamenti csoport jobban megfelel erdélyi magyarságunk célkitűzéseinek, saját erdélyi politikámnak, mint a néppárti frakció.
– Összehasonlítva a két frakció kínálatát, az EFA-tagság helyzetének megnyugtató rendezését jelenti?
– A néppártiból való kimaradásnak és az EFA-frakcióba való belépésnek egyaránt vannak előnyei és hátrányai, ahogyan az életben minden választás esetében történik.        A néppárti tagságnak azért lett volna előnye, mert az Európai Parlamentben a legnagyobb politikai erőt képviselik. Az EFA-csoport ugyanakkor azért jobb, mert az autonómia és a kisebbségi jogok tekintetében teljes nézet- és politikai azonosság van közöttünk. A néppárti frakcióban állandóan mérlegelni kellett, hogy a Néppárt mit tud, és mit nem akar támogatni. Az EFA-frakció nagy előnye, hogy nincsenek benne román képviselők, míg a néppárti frakcióban mindig keresztbe tudtak tenni. Egyetlen komoly hátránya, hogy kis létszámú csoport, ezt viszont ellensúlyozza a népes Zöldekkel összehozott közös frakció.        A zöldek liberális, balos megnyilvánulásaival, nézeteivel fenntartásaink lehetnek, amiben viszont nem értünk egyet, ott nem szükséges együtt szavaznunk vagy együtt haladnunk. Az EFA-tagoknak teljes a függetlensége a zöldekkel olyan kérdésekben, amelyekkel nem értünk egyet. Új tagságom másik előnye, hogy nyertem egy fontos munkaterületet, a környezetvédelmet. Ezt nagyon fontosnak tartom: Romániában több komoly környezetvédelmi kérdés van napirenden – gondoljunk a verespataki ügyre vagy az erdők irtására. Ezekben az ügyekben számíthatok a zöldekkel való együttműködésre. Mindent egybevetve, a mérleg kedvezőbb, mintsem veszteségként élném meg az EFA-ba való belépésem.
– A néppárti frakció magyar tagjai egyezséget kötöttek önnel a további együttműködésről. Közös terveik ezek szerint megmaradnak?
– Az EFA-ba való belépésemmel immár két frakcióval tudok közvetlenül együttműködni. Tudni kell, hogy a román demokrata-liberális párti obstrukcióban a néppártiak többsége nem osztozik. A frakció jelentős részében nagy visszatetszést keltett ez az Európától idegen román nacionalista magatartás.
A Néppárt részéről komoly szimpátiára és együttműködési lehetőségekre számíthatok. Ez nem csupán a magyar küldöttségre érvényes: sok barátra tettem szert a Néppárt tagjai között. Elmondhatom, hogy mindezt megtetézve a néppárti magyar delegációval kötött együttműködési megállapodással, olyan egyetemes kérdésekben lesz zavartalan a kapcsolatunk, mint a kisebbségi ügyek, a keresztény értékek, vagy a kommunista múlttal való szembenézés kérdése. Ezek a kérdések mindkét frakcióban napirenden vannak. Külön hálás vagyok a Smidt Pál és a Szájer József vezette magyar delegációnak, amelyben olyan elkötelezett barátaink vannak, mint Gál Kinga, Surján László, Shöpflin György, Becsey Zsolt, de akár a teljes névsort felmondhatnám. Hálával tartozunk nekik, hogy kisebbségi küzdelmeinkben számíthatunk reájuk. A magyar néppárti delegáció európai viszonylatban is meghatározó szerepet játszik a kisebbségi kérdések ügyében. Ehhez a csapathoz sorolhatnám Tabajdi Csabát, Szentiványi Istvánt és néhány barátjukat. A magyar képviseletnek oroszlánrésze van abban, hogy a mai Európában a magyar üggyel együtt a többi kisebbség ügye is reflektorfénybe kerül, így elnyerheti az őt megillető helyet az európai politikában.
– Gáll Kingával tartott közös sajtóértekezletén Koszovó ügyét pozitív példaként említette az erdélyi autonómiatörekvések megvalósításához. Hogyan látja, mekkora esély van lényegi elmozdulásra az erdélyi magyar autonómiatörekvések ügyében?
– Nézze, a nagy ügyek mindig az értől indultak el, és így jutottak el az óceánig. A dolgok fejlődéstörténetének ez a logikája. Gondoljunk az 1975-ös Helsinki Záróokmánynak az emberi jogokra vonatkozó kitételére. Az elmúlt 30–40 esztendőben mekkora pályát futottak be az emberi jogok? Ennek analógiájára a kisebbségek ügye is felszálló pályán szalad. Igaz, hogy az Európai Unió egyes tagországai ma is belügyként kezelik a kisebbségi kérdések rendezését, ezzel szemben a koszovói helyzet, vagy a volt Jugoszlávia területén élő nemzetek, nemzeti közösségek ügye nemzetközi egyezmények rendjén oldódott meg. A tibeti válságot ritkán tapasztalható, széleskörű nemzetközi érdeklődés övezi, és nemzetközi erőfeszítések történnek Tibet autonómiájának a biztosításáért. Számíthatunk rá, hogy ezek hasonlatosságára a kisebbségi ügy ki fog törni leszorítottságából, és a perifériáról a politika középpontjába kerülhet. Számunkra egyértelmű, hogy a még mindig belügynek számító kisebbségi kérdést nemzetközi szintre kell emelnünk.
– A budapesti Kárpát-medencei magyar autonómiatanácskozást ilyen téren fontos előrelépésnek tartja?
– Kezdettől fogva az volt a törekvésem, hogy szövetségeseinkkel tegyünk meg mindent a Kárpát-medencei kisebbségi magyarság kérdésének nemzetköziesítése érdekében. A romániai magyarság autonómiájának kivívása csak nemzetközi összefüggésben képzelhető el. Küzdelmünk csak úgy lehet hatékony és eredményes, ha össze tudunk fogni az erdélyi magyarság többszintű autonómiájának a megvalósítása érdekében. Újraélesztettük a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanácsot, mert törekvéseink túl kell terjedjenek Románia határain. Ahhoz, hogy autonómia-elképzeléseink megvalósuljanak, szükség van a határon túli magyar közösség összefogására, és az anyaország támogatására.
– Néhány héttel ezelőtt párbeszédet kezdeményezett Markó Béla és Szász Jenő között, aminek keretét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács biztosította volna. Úgy tűnik, a helyhatósági választások előtt ez már nem jön össze. Ilyen előzmények után mire számíthatunk?
– Miközben a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanácsot előzmény nélküli teljes létszámban sikerült összehívnunk, és újraalakítanunk, s az európai parlamentben a magyar képviselőknek párthovatartozástól függetlenül sikerül összefogniuk, az erdélyi magyar összefogás nem jár sikerrel. Hiába ismétlem én magam is 2006 októbere óta, hogy nemzeti összefogásra van szükség, az RMDSZ csúcsvezetősége sajnos nem tud szakítani eddigi szűkkeblű pártpolitikai nézeteivel, és nem tud nemzetben gondolkodva politizálni. Legutóbbi felhívásomra, amikor az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt vezetői közötti megegyezésre tettem javaslatot, miszerint az EMNT elnökeként szívesen vállalom a közvetítést, nem kaptam választ. Azóta a Magyar Polgári Pártot bejegyezték, így most már az a kétsége is eloszolhatott Markó Bélának, hogy a román hatóságok megmenthetik az RMDSZ-t a megméretkezés demokratikus versenyétől. Mindezek ellenére nem adtam fel az összefogásra irányuló reményeimet. Abban reménykedem, hogy legalább részleges összefogást és egyeztetést sikerül megvalósítani egyes megyékben, egyes területeken. Az őszi, parlamenti választásokon ez mindenképpen sikerülni fog.

Makkay József

Kapcsolódó:

Felháborító: Csáky szerint a Kárpát-medencei Autonómia Tanács magánszemélyek önfényezése		2008.04.19. 10:04
2008.4.18- Csáky nem akar tagja lenni a Kárpát-medencei Autonómia Tanácsnak. Ellensége lett a közös magyar fellépésnek az autonómiáért. Csáky Brüsszelben akarja a felvidéki autonómia ügyet képviselni Tőkés nélkül, egyedül, de autonómia-tervezete nincs. Zavaros gondolkodás. Mondhatnánk globalista, az EU-nak és a szlovákoknak kedvező simulékony politizálás, melynek hatékonysága a magyarság helyzetének jobbítása szempontjából és az autonómia kiharcolásának vonatkozásában tapasztalatok szerint majdnem a nullával egyenlő. Az MKP részéről a felvidéki magyarság érdekképviselete ismét a háttérbe szorult. Csáky Pál nem képes az egyetlen és összetartozó, a mindenkori politikai határoktól függetlenül létező kárpát-medencei magyar nemzetben gondolkodni. Nem képes felmérni az elszakított részeken élő magyarság közös problémáinak hasonlóságát és nem képes felismerni a közös fellépés szükségességét a magyar nemzetrészekért. Nem képes felismerni, hogy az autonómia kiharcolása létfontosságú. Nem képes felismerni, hogy a KMAT fellépése közös érdek. A magyarság érdeke. Az összmagyarságé, nemcsak a felvidéki magyarságé. A közös problémára, a magyarság jogainak érvényesítésére egy közös fellépés lehetőségét nyitotta a KMAT . Magyar összefogással, nemzetközi porondon, magyar ügyért, magyar érdekképviseleti fórum segítségével. Számos példa utal arra,hogy az EU nem óhajt autonómia ügyekel foglalkozni, sőt emberjogi kérdésekkel sem igazán ( a Bolyai Egyetem tábla ügye csak egy példa a sok közül, nem is beszélve a kollektív emberi jogok deklarálásának kérdéséről,ennek elutasításáról, az ENSZ önrendelkezésre vonatkozó határozatok betartásának számon kéréséről és még tovább sorolhatnánk az alkotmányos hiányosságokat) . Az EU-nak a tőke szabad áramlása a fontos és az olcsó munkaerő kahasználása. Ugyanaz a behódoló Bugár-féle politizálás folytatódik az MKP-ban ,mint azelőtt. Tulajdonképpen az autonómia ügyének ismételt tabutémába szorítása a cél a bársonyszékek megtartása reményében. Csáky Pál nem képes vagy nem akarja felismerni az újabb történelmi lehetőséget egy radikálisabb, közös magyar fellépésre a Kárpát - medencében élő magyarság összefogásával, miközben Felvidéken az MKP a magyar egypártrendszer kizárólagos létjogosultságáról beszél. Az alábbiakban olvasható az interjú Csáky Pállal. (ND szerk.megjegyzés) Tovább >>

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.