Hírek : Századvég-Forsense: Újabb mélyponton az MSZP |
Századvég-Forsense: Újabb mélyponton az MSZP
2008.04.23. 10:22
MNO
Tovább csökkent az MSZP támogatottsága, a megkérdezettek mindössze 10 százaléka voksolna a szocialistákra, míg a Fidesz 32 százalékon áll – állapítja meg a Századvég-Forsense. A közvélemény-kutatásból kiderül az is, hogy Orbán Viktort a megkérdezettek 4 százalékkal többen (41 százalék) látnák szívesebben miniszterelnökként, mint egy hónappal korábban. Gyurcsány a korábbi értékhez képest bukott 3 százalékot (24 százalék). Egyébként növekedett azok aránya is, akik rossznak ítélik meg a kormány tevékenységét.
A népszavazási kampány aktivizáló hatásának lecsengésével párhuzamosan csökkent a magukat biztos szavazóknak vallók aránya – állapítja meg a Századvég-Forsense legfrissebb közvélemény-kutatása. Ha most vasárnap rendeznének választásokat, akkor a megkérdezettek 61 százaléka járulna biztosan az urnákhoz. Ez az érték hat százalékponttal marad el a márciusi adattól, de néggyel magasabb a februári értéknél. Lényeges: a pártválasztók aránya gyakorlatilag nem változott, a megkérdezettek 48 százaléka biztosan tudja, hogy kire szavazna, ha most vasárnap lennének a választások.
MDF–SZDSZ: 2 százalék
A két nagy párt támogatottsága közti különbség tovább nőtt, jelenleg a megkérdezettek 32 százaléka szavazna a Fideszre (+2 százalalék), és mindössze 10 százalék választaná az MSZP-t (-2 százalék). Az MSZP esetében ez az érték az eddig mért legszűkebb támogatói bázist mutatja – jelzi a kutatás, s felveti a kérdést, vajon csökkenhet-e még tovább a kormánypárt társadalmi támogatottsága. A Fidesz esetében a jövő nagy kérdése, hogy huzamosan 30 százalék felett tudja-e tartani támogatói körét, vagy a korábbi példákhoz hasonlóan csak átmeneti kitörésről van szó. A teljes felnőtt lakosságot tekintve jelenleg mind az MDF, mind az SZDSZ támogatottsága 2 százalékos.
A biztos szavazó és pártot is választó személyek köre némileg csökkent március óta, jelenleg a teljes válaszadói kör 38 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. Körükben csak kisebb mértékű, statisztikai értelemben nem szignifikáns változást regisztrálhatunk márciushoz képest: a biztos szavazó pártválasztók 69 százaléka voksolna a Fideszre, ha most vasárnap választásokat rendeznének (+1 százalék) és 19 százalék az MSZP-re (-1 százalékpont). A két kisebb parlamenti párt alulról közelíti a parlamenti küszöböt, az MDF éppen hogy elérné azt 5 százalékkal, az SZDSZ némileg elmarad attól (4 százalék).
Tovább nőtt a kormány munkáját negatívan megítélők aránya
A kormány tevékenységét negatívan értékelők aránya 72 százalék, ez február óta 12 százalékpontos emelkedést jelent. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor nem változott az ellenzék munkájáról alkotott általános kép sem: továbbra is minden második megkérdezett negatív véleményt fogalmazott meg. A mindkét oldallal elégedetlenek aránya alig változott (30 százalék). A csak a kormánnyal elégedetleneké négy ponttal emelkedett (43 százalék), viszont a csak az ellenzéket elmarasztalóké szintén nem változott, jelenleg is 20 százalék. A korábbi trendekkel szemben jelentősen nagyobb arányban elégedetlenek a saját oldalukhoz tartozó politikusok munkájával az MSZP szavazói (19 százalék), mint a Fidesz szimpatizánsai (10 százalék).
Egyre többen a kormány leváltása mellett
Változás történt a kormány maradásának megítélésével kapcsolatban is. Márciushoz képest hét százalékponttal emelkedett, s most már a megkérdezettek többsége (55 százalék) támogatná a kormány leváltását, s csupán feleannyian (28 százalék) vannak a kormány maradását támogatók. A Fidesz szavazóin túl a bizonytalan vagy ismeretlen pártválasztásúak között is a kormányváltást pártolók vannak többségben. A politikai klíma változásának egyértelmű jele, hogy két hónap alatt közel 15 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint közvetlen környezetükben a kormányváltást támogatók vannak többségben (58 százalék), s mindössze 19 százalék szerint annak ellenzői (-2 százalék).
A Fidesz támogatottságának erősödése abban az esetben is megmutatkozik, ha öt opció közül választhatták ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP- vagy Fidesz- kormány, a jelenlegi vezetővel, Gyurcsány, illetve Orbán vagy nélkül, s ötödik opcióként egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése). A legnagyobb ellenzéki párt számára kedvező két opció együttes támogatottsága 5 pontos emelkedés után jelenleg 33 százalék a teljes mintán belül. Az MSZP-nek kedvező két kategória valamelyikét együttesen 23 százalék választotta, ami – a pártpreferenciával ellentétes trendet mutatva – 4 százalékpontos emelkedésről tanúskodik. Ez azt jelenti, hogy az MSZP-tábor pártpreferenciákban tapasztalható csökkenése nem feltétlenül a támogatottság apadását jelenti, sok esetben inkább csak a preferencia nyílt vállalásától történő tartózkodást. A jelenlegi pártoktól független harmadik erő támogatottsága változatlanul körülbelül egyharmados támogatottsággal rendelkezik.
Orbán a jobb
Tovább nőtt a távolság a két nagy párt vezető politikusának támogatottságában is, mivel a múlt havi hat százalékpont után áprilisban újabb négy százalékponttal emelkedett a teljes mintán belül azok aránya, akik Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc közül a volt miniszterelnököt tartják alkalmasabbnak a kormányfői poszt betöltésére (41 százalék). Gyurcsány Ferencet jelenleg csupán a válaszadók 24 százaléka (-3 százalék) tartja alkalmasabbnak az ország vezetésére. A kockázat felől vizsgálva a belpolitikai helyzetet szintén tovább romlott a kormány megítélése az elmúlt hónap folyamán. Ennek következtében a jelenlegi kormány hatalmon maradását a megkérdezettek jelentősen nagyobb arányban tartják kockázatosabbnak az ország jövője szempontjából (45 százalék, +6 százalék), mint az ellenzék hatalomra kerülését (26 százalék, -4 százalék).
(Századvég)
Megjegyzés:
A honlap szerkesztői mindennemű közvéleménykutatás eredményét fenntartásokkal fogadják, ugyanis az eredmények megrendelhetőségét ellenőrizni nem tudjuk, ezen kívül a statisztikai elemzés eredménye a mintavételre kiválasztott csoporton múlik. A legfontosabb, hogy reprezentatív csoport legyen,mely a társadalom minden rétegét lefedi valamint az ,hogy minél nagyobb legyen - azaz, minél nagyobb a megkérdezett ek száma statisztikailag annál pontosabb eredményt kapunk. Lefordítva: annál hihetőbb az eredmény ,minél jobban teljesül e két szempont.. Ezt a közvéleménykutató cégek nagyon jól tudják. (Itt mennyi volt a megkérdezettek száma?). Ennek fényében a mi honlapunkon történő szavazások is többnyire "csak" a nemzeti érzelmű olvasók véleményét tükrözik, nem feltételezzük azt, hogy ezt az oldalt fele-fele arányban olvasnák az egyébként balliberális sajtón nevelkedő emberek. Sajnos a szavazók száma is elég kevés. Tehát a mi szavazásaink is csak tájékoztató jellegűek, a honlap olvasóinak véleményét mutatják és nem általánosíthatók.Ennek ellenére fontosak számunkra a honlap belső szavazásai. Fontos, hogy tudjuk azt 254 szavazóból 219-en csatlakoznak Liechtenstein vezetőinek állásfoglalásához a szlovák állam el nem ismerésével kapcsolatban a Benes-dekrétumok miatt. Itt továbbra is nyitva tartjuk a szavazás lehetőségét a még kevés szavazó miatt,hogy minél nagyobb legyen a szavazók csoportja.
A statisztikai elemzés eredménye szempontjából a fent említett csoport reprezentatív jellegén és nagyságán kívül a feltett kérdések is fontosak. Érdekes módon mindig csak a négy parlamenti pártról szólnak az elemzések, a többi egyébnek minősül ,még a parlamenti küszöböt elérő százalék esetén is. Ez felveti a vizsgálat objektivitásának kérdését. A Jobbikról hallgatnak, pedig lehet ,hogy a népszerűsége meghaladja az SZDSZ -ét és az MDF-ét. Több mint valószínű, hogy voltak a megkérdezettek között, akik a Jobbikra szavaztak, csak éppen ezeket a szavazatokat kihagyták az értékelésből vagy értékelték, csak nem tették közzé.
A második grafikonon látható biztos pártválasztók számaránya egyéb pártra 4%-ot mutat. Ez közelíti a parlamenti küszöböt. Ezen belül milyen az eloszlás? Erre miért nincs válasz? Ha az MDF és az SZDSZ 2 %-áról kell beszélni, akkor a Jobbik feltehetően 2-4 %-áról miért nem?
(ND)
|