Hírek : Hősök és áldozatok: egyedülálló kiállítás a Székely Hadosztályról |
Hősök és áldozatok: egyedülálló kiállítás a Székely Hadosztályról
2008.04.21. 20:58
Erdély Ma, 2008. április 21. Szombaton a várpalotai Trianon Múzeum két termében állították ki azokat az adatokat, fényképeket, amelyek a Székely Hadosztály eddig nem dokumentál történetét mutatják be. A hiánypótló kiállítást Nagy Szabolcs történész, levéltáros állította össze. Raffay Ernő egyetemi tanár a Székely Hadosztály hősies küzdelmét bemutató előadásában elmondta: „olyan volt a katonák helyzete, mintha egy Dávidnak tíz Góliátot kellene legyőznie”. A pár ezer fős alakulat egy százezres román hadsereget tartóztatott fel sikeresen, ugyanakkor a gyenge utánpótlás, a szakszerűtlen kormányzati lépések megpecsételték a sorsukat – közölte Raffay.
A Trianon Múzeum homlokzata Várpalotán
Miközben tört előre az ellenség, Károlyi szélnek eresztette a magyar hadsereget
Felavatják az Apponyi ligetet (jobb-
ra a gróf unokája, Pálffy István)
A Székely Hadosztály 1919 áprilisában tette le a fegyvert amikor két tűz közé szorult, keletről a románok, Budapestről a Kun Béla kommunistái, a proletárdiktatúra tette lehetetlenné a harcot. Raffay Ernő azt is elmondta, hogy a történelmi Magyarország széteséséhez hozzájárult Károlyi Mihály miniszterelnök, aki 1918-as őszirózsás forradalom után jutott hatalomra. „Miközben minden irányból ellenséges hadseregek kerülgették Magyarországot, Károlyi ahelyett, hogy a haderőt fejlesztette volna, úgynevezett leszerelő bizottságokat hozott létre, vagyis szélnek eresztette a hadsereget” – tette hozzá. Emiatt az ellenséges csapatok mindenféle ellenállás nélkül foglalták el a magyar területeket. A felvidéki Pozsonyt nótaszóval vették birtokba az idegenek, ott ugyanis egyetlen fegyveres magyar katona nem volt. Ez az áldatlan állapot vezetett a Székely Hadosztály önálló megalakulásához is – közölte a történész.
Tisztelgés a Fekete-körös völgyi áldozatok előtt
Kratochvil Károly ezredes, a
Székely Hadosztály parancsnoka
Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeumot működtető alapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette: azért időzítették április 19.-re a bemutatót, mivel külön meg szeretnének emlékezni a 89 évvel azelőtt történt tárkányi és kisnyégerfalvai vérengzésről. A romániai Bihar megyei faluk civil lakosságának egy részét azután mészároltak le a román szabadcsapatok, hogy a Székely Hadosztály kényszerűen feladta a falu határában a frontvonalat. Az eseményeket kiemelten mutatja be a tárlat, egy falrészt csak a Fekete-Körös völgyi tragédiának szenteltek a szervezők. Szakács Zoltán református lelkipásztor vezetésével tárkányi küldöttség is részt vett a rendezvényen. „A vérengzés 91 áldozata után 204 árva maradt, de a következő évben több mint 100 gyermeket kereszteltek meg faluban” – érzékeltette „a kis magyar közösség akkori élni akarását” Szakács Zoltán. A mostani általános demográfia helyzetre utalva a lelkipásztor elmondta: Tárkányban tavaly a 900 fős református egyház a születéseknek köszönhetően 8 fővel gyarapodott. Nem nagy szám, de nekünk ez létfontosságú - tette hozzá.
A magyarok nem őshonosak Erdélyben?
A leszíjazott Turul madár,
háttérben a Trianon Múzeum
Becsey Zsolt az Európai Parlament képviselője úgy fogalmazott: a trianoni magyar tragédiával kapcsolatban óriási tudatlanság van Nyugat-Európában. Személyes tapasztalatai alapján elmondta: rangos politikusok is úgy tudják, hogy a magyarok nem őshonosak Erdélyben, hanem bevándorlás útján kerültek oda.
A magyarság, mint Leláncolt Turulmadár
Az Egyetértés Napja címen meghirdetett rendezvénysorozaton megnyitották a Turul-szobrok a Kárpát-medencében című kiállítást is, összesen 131 település emlékműve látható a képeken. A Trianon Múzeum előtti teret szombaton a béketárgyalásokat vezető gróf Apponyi Albertről nevezték el. Az eseményen megjelent Apponyi unokája gróf Pálffy István. Ezt követően felavatták a múzeum előtt Simor Márton, a Leszíjazott Turulmadár című alkotását. A művész ezzel a magyarság jelenlegi helyzetét akarja szemléltetni.
S.K.
|