Jelenleg tizenkilenc faluban nyílik lehetőség a magyar nyelv tanulására, ebből 15 faluban állami iskolában is tartanak órákat. A tanulók egy része az állami oktatás mellett az iskolán kívüli magyarórákat is látogatja, hogy jobban elmélyíthesse tudását.
A csángómagyar oktatási program nyolc éve indult Klézsén, az első pedagógusok egyike Hegyeli Attila és felesége volt. Ma már 36 pedagógus tanítja a magyar nyelvet Moldvában. Az oktatási program vezetője szerint bővíteni lehet még a magyarul tanulók számát. Egyrészt azokon a településeken, ahol már meghonosodott a magyar oktatás, nem kapcsolódott be valamennyi gyermek a programba, másrészt pedig körülbelül húsz olyan település létezik még Csángóföldön, ahol a gyermekek beszélik a magyar nyelvet. A terjeszkedéshez azonban további pedagógusok jelenlétére lenne szükség - fogalmazott Hegyeli Attila.
Az oktatás elősegítése érdekében többek között a Duna Televízió is tankönyvadományt juttatott a csángó gyermekeknek, akik a televízió és a csíkszeredai Hargita Népe című napilap munkatársai révén kapták meg vasárnap a könyvcsomagot.
A szövetség törekvéseit a helyi pedagógusok és egyes, a bákói püspökség alárendeltségébe tartozó római katolikus papok még mindig igyekeznek gátolni. Legutóbb például Diószegen és Nagypatakon megszégyenítették a magyarul tanuló diákokat román társaik előtt, és lerontották magaviseleti jegyüket. Az is többször előfordult, hogy a vasárnapi misén kiprédikálták a magyar szertartási nyelvet kérelmezőket, szektássággal vádolva meg őket
Pozitív irányú elmozdulást jelent viszont az, hogy a központi hatóságok, illetve a Bákó megyei tanfelügyelőség nem segíti ugyan, de nem is gátolja munkánkat - fogalmazott Hegyeli Attila.
(mti, MNO)