Hírek : Szerb lap: ne akarjon jogokat a magyarság, mert "csak kisebbség "- Eva Maria Barki véleménye mellékelve |
Szerb lap: ne akarjon jogokat a magyarság, mert "csak kisebbség "- Eva Maria Barki véleménye mellékelve
2008.03.31. 17:40
2008.03.31.kuruc.info nyomán.
A koszovói szerbek és albánok szétválasztásáról folyik a kampányvita Belgrádban. A magyarok választási programjában vázolt autonómiaelképzeléseket is bírálják.
Éles szócsatát váltott ki a vezető pártok között a Koszovó szerb és albán lakosságának úgynevezett funkcionális szétválasztásáról szóló terv, amelyet Szlobodan Szamardzics Koszovó-ügyi miniszter a koalíciós partnerek tudta nélkül terjesztett a múlt héten az ideiglenes pristinai ENSZ-közigazgatás, az UNMIK elé.
Borisz Tadics államfő azt állítja, hogy a párhuzamos szerb intézményrendszer megteremését előirányzó terv lényegében a tartomány kettéosztását célozza, és szöges ellentétben áll az egységes Koszovóra vonatkozó hivatalos politikával. Az elképzelésről – amelyet mellesleg Pristina is azonnal elutasított – még nem érkezett válasz az ENSZ-től. Tadics elvetette választási szövetségesének, Mladjan Dinkics (G17 Plusz) iparügyi miniszternek azt a javaslatát is, hogy szüntessék meg Koszovó külföldi hiteleinek törlesztését, mert ezzel azt vetítenék előre, hogy a tartomány többé nem tartozik az országhoz. Szerinte ehelyett a hiteltörlesztés befagyasztását kellene elérni.
Időközben a jobboldali belgrádi sajtó megtámadta a Magyar Koalíció választási programját, amely a többi között területi autonómiát irányoz elő a magyar többségű körzeteknek. A Glas javnosti című lap felrója, hogy "a magyar kisebbség" arra tart igényt, amit a Szamardzics-terv követel a koszovói szerbeknek, vagyis saját adminisztrációt. A lap idézi Páll Sándornak, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elnökének ilyen értelmű kijelentését, majd megállapítja: végre lehullottak az álarcok, hamis volt a magyar pártvezetők fogadkozása, hogy törekvéseik nem szeparatista jellegűek. A lap honlapján a hozzászólók kioktatják a magyarokat, hogy ők csak kisebbség, így nem illetik meg őket a koszovói szerbek jogai. Olyan vélemény is olvasható, hogy ha nem tetszik nekik Szerbiában, "költözzenek Magyarországra".
(Magyar Hírlap)
Eva Maria Barki: A kárpát-medencei magyarság nem kisebbség, hanem államalkotó nép
|
|
2008.03.18. 12:05 |
|
"Jogi és politikai szempontból csak a teljes önrendelkezés követelése lehet a megoldás.
Ehhez jogi alapot jelentenek az alábbi egyezmények: „A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya“ ; és a „A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya“ A nemzetközi jog szerint „minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket, és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket!“
Egységes jogvélemény szerint (amit a román jogászok is, jelesül Aurelio Cristescu elismer) ez egy „kötelező jog“ (ius cogens), erről a jogról nem lehet lemondani. Minden jogalkotás, szerződés, ami ezt a jogot megszegi, semmis. (Lásd: Spanyolország álláspontja Gibraltár kérdésében).
Ez a jog csak népnek jár, nem nemzetrésznek és nem kisebbségnek. Azok, akik tagadják a kollektív és az önrendelkezési jogokat, emiatt a „kisebbség“ terminológiát használják.
A kárpát-medencei magyarság nem kisebbség, hanem államalkotó nép, közös történelemmel, közös kultúrával és közös hagyománnyal. Az elcsatolás jogilag nem jelenti azt, hogy a nép kisebbséggé vált. Népcsoportnak vagy nemzeti kisebbségnek csak olyan nemzetiségeket lehet nevezni, amelyek a történelmi adottság alapján mindig kisebbségben éltek, mint pl. a csángók vagy a németek Erdélyben. Hangsúlyozni kell, hogy a magyarság egy nép: a dél-tiroliak mindig úgy definiálták magukat, mint a „dél-tiroli nép“, vagy Koszovóban a „koszovói albán nép“. Ezek a népek soha nem használták a „kisebbség“ fogalmát!
Az ENSZ-határozatokban a „nép“ fogalom és a nép önrendelkezési joga mellett a territoriális komponens is mérvadó. (ENSZ Rezolúció, 1514 (XV „A nemzeti egység szétrombolása(!) és a territoriális sértetlensége a charta céljaival összeegyeztethetetlen“ Ez a határozat Gibraltár kérdésében született meg: az ENSZ Spanyolország nemzeti egységének visszaállítását és Gibraltár visszaadását követelte, 300 évre az Utrechti békeszerződés után!
A magyarság helyzetében tehát a nép önrendelkezési joga és a nemzeti egység visszaállítása (ENSZ rezolúciók) a mérvadó! (A koszovói albánok mellett csak az önrendelkezési jog és nem a történelmi territoriális helyzet szólt!!)" Tovább >>
|
|