A küzdelmet nehezíti az a tény, hogy nem világos, milyen irányban folytatja kisebbségi politikáját az anyaország. Egyértelmű, hogy a magyar diplomáciának határozottabban kellene fellépnie a határon túli magyarok autonómiáját illetően – mind bilaterális, mind nemzetközi szintén. Az Európai Unióban ugyanis egyáltalán nem ismeretlen a nemzeti kisebbségek képviselete. Hibás az a budapesti nézet, hogy az autonómia helyi elitektől függ. A kisebbségi önrendelkezés kérdésének nemzetközi megjelenítését Budapestnek kellene magára vállalnia, mondta Ágoston, majd hozzáfűzte, hogy az európai parlamenti képviselők jelentős segítséget nyújthatnak a Magyar Koalíció autonómia-koncepciójának elfogadtatásában.
A VMDP elnöke szerint a koalíció legnagyobb ellenfelei azok a szerb pártok, amelyek magyar szavazatokra ácsingóznak. Ilyenek például a Demokrata Párt (DS), a G17 Plusz vagy a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV). Ezek a pártok nem fogadják el a nemzeti kisebbségek autonómiájának ötletét, és ennélfogva nem szolgálják az itteni magyarság érdekeit.
Ágoston András kifejezte reményét, hogy a három párt összefogása újabb kedvező választási eredményhez vezet.
Tőkés László református püspök és az EP képviselője szerint a Magyar Koalíció példaértékű lehet az erdélyi magyar politikai szereplők számára. Mint mondta, jó hogy megszűnt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyeduralma. Ami viszont aggasztó: mélypontra jutottak az anyaország és a határon túli magyar pártok kapcsolatai. A posztkommunista politizálás azonban végéhez közeledik és ez pozitív változásokhoz vezethet.
A magyar ügy és a magyar autonómia „nemzetköziesítése” a magyar kormány feladata. A határon túli magyar pártok ehhez csak részben tudnak hozzájárulni.
A fájdalmas koszovói helyzet ráirányíthatja a nemzetközi közvélemény figyelemét az itteni magyarság helyzetére is. Ezt a körülményt ki kellene használni, mondta Tőkés László.
Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő felszólalásában kiemelte, hogy a Magyar Koalíció példája bizonyítja: a vajdasági magyarság csak akkor érhet el sikert, ha a pluralizumus fenntartása mellett összefog. Szerinte az itteni magyar szavazók mintegy 50 százaléka azelőtt szerb pártokra voksolt, de a koalíció létrejötte utan sokan visszatértek. Mint mondta, nagyon fontos, hogy a magyar civil szféra és a magyar politika is összhangban legyen.
A schengeni vízum bevezetése után a délvidéki és a kárpátaljai magyarok hátrányos helyzetbe kerültek, amire a kettős állampolgárság megadása lenne a gyógyír.
Beszedében Becsey utalt rá, hogy a vajdasági magyarságot ugyanazok a jogok kellene, hogy megillessék, mint a koszovói szerbeket. Erről a napokban beszélni fog Oliver Dulićtyal, a szerb parlament elnökével.
Pásztor István, a VMSZ elnöke felszólalásában elmondta, hogy egy évvel ezelőtt rajta kívül senki sem hitte, hogy a VMSZ és a VMDP közös autonómia-koncepció kialakításáról fog tárgyalni. Túl kellett lépni az egy évtizedig tartó állapoton, és rádöbenni, hogy a széthuzás a politikai ellenfelek malmára hajtja a vizet. A három párt összefogása jelentős energiát mozgatott meg és már a kezdetben várakozáson felüli sikert eredményezett. A Magyar Koalíció pártjai eltökélt harcosai lesznek az európai orientáltságú Szerbiának, hiszen ez a vajdasági magyarság érdeke is. Ugyanakkor az itteni magyarság súlya attól függ majd, hogy május 11. után hány köztársasági és a tartományi képviselője lesz, valamint hány községben sikerül megtartani, illetve visszaszerezni a hatalmat. Ha jelentős eredményt érünk el, attól még nem fognak bennünket szeretni, de egyszerűen megkerülhetetlenek leszünk, szögezte le a VMSZ elnöke.
Mécs László, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) parlamenti képviselője hangsúlyozta: Koszovó esete valóban precedens, de olyan értelemben, hogy megmutatta: ha egy népcsoport valamit nagyon akar, azt megvalósítja. Ehhez nagy elszántságra és következetességre van szükség, mondta Mécs.
Serfőző Károly, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) topolyai tisztségviselője üdvözölte a régi és az új barátokat. Mint mondta, az egységes fellépésnek nincs alternatívája. Elégedettséggel nyugtázta, hogy Topolyán egy nap allatt sikerült összegyűjteni a választási listához szükséges aláírásokat.
Morován Zsolt konzul az összmagyarság kiapadhatatlan szellemi erejéről beszélt, amely a vajdasági magyarság esetében az annyira áhított önrendelkezés kiküzdését eredményezheti.
Csorba Béla, a VMDP alelnöke beszédében felidézte a múlt egyes jelenségeit. Miután Belgrád és Budapest segítségével megszűnt a történelmi VMDK, az azt követő tíz évben a VMDP lassú politikiai éhhalálra volt ítélve, míg a VMSZ hegemón helyzetbe került, mondta Csorba. A pénz, a sajtó a VMSZ kézi vezérlése alá került. Abban az időszakban a szolgalelkűséget sokan összekeverték a párthűséggel. Mindez passzívvá tette a vajdasági magyar közösséget. Szerencsére a Magyar Koalíció vezetői érzik az idő szavát. Ügyelni kell azonban arra, hogy a közös fellépésben rejlő tőke nehogy megkopjon, mert akor nehéz lesz talpraállítani az itteni magyarságot. Senkinek sem lehet monopóliuma. Átláthatóvá kell tenni a pénzosztást.
Csorba szerint külön problémát jelent az, hogy a potenciális szavazók nagy része szegény, és mint ilyen, könnyen manipulálható a szerb pártok részéről. A hivatalos Budapest ugyanakkor vagy nem foglalkozik a határon túli magyarok autonómiájával, vagy megpróbálja átruházni a felelősséget. Márpedig a kisebbségi politizálás csak akkor erősödik meg, ha maga mögött tudja Magyarország támogatását.
Új eszmékre, új emberekre van szükség – it is, ott is, mondta Csorba.
Kiss Igor, a VMDP Ifjúsági Tagozatának alelnöke az oktatási rendszer hiányosságairól szólva efogadhatatlannak minősítette, hogy az itteni magyar fiatalok a tantárgyak felét nem a saját anyanyelvükön tanulják. A magyarverések problémájára is kitért. Attól még, hogy a szerbek azt hajtogatják “Koszovó Szerbia”, az itteni magyaroknak jogukban áll saját nyelvükön beszélni – éppen ott és éppen úgy, ahogy tetszik. Kiss felhívott minden vajdasági magyart, hogy május 11-én szavazzon a Magyar Koalícióra.
Varga László, a VMSZ parlamenti képviselője a Magyar Koalíció sokszínűségét emelte ki, amely szerinte arányos a vajdasági magyarság sokrétűségével. Van akinek az autonómia, van akinek a gazdaság, az oktatás, vagy éppen az infrastruktúra a legfontosabb. A Magyar Koalíció mindezzel aktívan foglalkozik és az újabb választási siker esetén még többet tud tenni a magyarság folyamatos előrehaladásáért.
Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője szerint az összefogás és az autonómia nem cél, hanem eszköz, mely arra szolgál, hogy az itteni magyarság ne csak megmaradjon, hanem tovább fejlődjön. A Magyar Koalíció nem ígérget felelőtlenül, mint például a DS vagy a G17 Plusz, de amit megígér, azt betartja.
Pásztor Bálint kijelentette, hogy a VMSZ és a VMDP fiataljai között, konkrétan közötte és Kiss Igor, László Bálint és László Paulina között nem volt és nincs lényeges különbség, valamint örvendetes, hogy az idősebb korosztályhoz tartozó vajdasági magyar politikusok is végre közös nevezőre jutottak.
Sepsey Csaba, a VMDP alelnöke utalt rá, hogy a VMDP szabadkai szervezete tíz évig nem tudott fiatalítani, mert azok a fiatalok, akik beléptek ebbe a pártba, általában felmondást kaptak a munkahelyükön, s ezek után szinte nem mert senkit sem biztatni arra, hogy csatlakozzon a VMDP-hez. Sepsey köszönetet mondott azoknak a nyugdíjasoknak, akik jelenlétükkel hozzájárultak, hogy megmaradjon a párt szellemisége.
Mögöttünk az az idő, amikor a VMSZ ellenség volt, hangsúlyzta Sepsey, majd aggodalmát fejezte ki, hogy megszűnik a magyar többségű szabadkai önkormányzat. Ezért nagyon fontos, hogy a szabadkai magyarok is tömegesen szavazzanak a Magyar Koalícióra, szögezte le Sepsey.

Setyerov Zorán

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.