A Vereckei emlékmű, majd a munkácsi várba visszahelyezett turul emlékmű miatt szabadultak el az indulatok. Az Ungvári Megyei Tanács emellett egy sor olyan döntést hozott, melyek egyes ukrán politikusok szerint a kárpátaljai autonóm törekvések felerősödését jelenthetik. Az ungvári politikusok megszavazták a ruszin nemzetiség elismerését, mely Kijevben még mindig égető problémát jelent, mivel az ukrán állam a mai napig nem ismeri el a ruszinokat, mint külön nemzetiséget Ukrajnában. Emellett a kárpátaljai megyei törvényhozás megszavazta a hágón megölt szics gárdisták emlékére állítandó emlékmű tervezetét, mely a készülő Vereckei emlékműtől nem messze foglalna helyet. Ezzel kívántak megoldást adni a már évek óta húzódó vitára. Az eredetileg március 14-ére kitűzött emlékmű avatáson való részvételt lemondta Sólyom László, magyar köztársasági elnök, ami külön diplomáciai problémát okozott. Ráadásul a tervezett átadás napja pont a szics gárdisták megölésének évfordulójára esett volna.
Az Ungváron tüntető ukrán nacionalisták a Kárpátalja-szerte állított magyar emlékművek megszaporodása ellen tiltakoztak. Az ukrán szélsőjobb pártok véleménye szerint a régió „imperialista Magyarországgal" ápolt kapcsolata elszakadásra biztatja a megye politikusait és lakosságát. A demonstrálók többsége „importtüntető” volt, mivel javarészt a szomszédos megyékből érkeztek (forrás: Kárpátalja). A megyei és más ukrajnai politikusok többsége is leginkább figyelemfelkeltő megmozdulásnak tartja a nacionalista kispártok magyar- és ruszinellenes tüntetését, melynek egyedüli célja, hogy ezek a parlamenten kívüli pártok nagyobb népszerűségre tegyenek szert a Legfelsőbb Tanácsba való későbbi bejutáshoz.
Kárpátalja autonómiára való törekvése mindössze ezen csoportok kitalált rémálma? A megye történetében azonban már egyszer előfordult ilyen kísérlet. Közvetlenül az ukrán rendszerváltás után, 1991-ben népszavazást tartottak Kárpátalja autonómiájának kérdéséről, mely eredményes volt, ám az ukrán törvényhozás akkor figyelmen kívül hagyta a referendum eredményét. A kárpátaljai politikusok a Krími Autonóm Köztársaság mintájára szerettek volna létrehozni egy autonóm területet. A kezdeményezés legnagyobb támogatója a kárpátaljai magyarság volt, akik azóta is sérelmezik a megyei népszavazás semmibe vételét. Az autonóm törekvéseket indokolná a megye gazdasági fejlettsége és politikai elitjének (Viktor Baloga volt kárpátaljai kormányzó, mint egykori katasztrófavédelmi miniszter, Nesztor Szufrics, környezetvédelmi miniszter) meghatározó szerepe az ország döntéshozatalában. Emellett négy határos országgal ápol intenzív gazdasági és politikai kapcsolatot.
Az események hatására a kárpátaljai magyarságszervezetek vezetői próbálják megnyugtatni a magyar lakosságot, mivel csekély méretű csoportról van szó, amely magyarellenes megmozdulásokat tart. A magyarokban azért kelt aggodalmat az esetleg ellenük irányuló ukrán nacionalista mozgalom, mert például az utóbbi egy évben megszaporodtak a beregszászi magyar emlékművek ismeretlen tettesek által elkövetett megrongálásai is.

(Kitekintő)

Kapcsolódó korábbi hír:

Újra szoborrongálások Kárpátalján		2007.04.19. 16:44
2007.04.18.kuruc.info- Sajnos Beregszászon lassan már „hagyománnyá” válik a magyar vonatkozású szobrok és emléktáblák rongálása. Eddig mindössze egy elkövetőt sikerült felelőségre vonni, aki a ’90-es években az Arany Páva Étterem előtt álló Petőfi-szobor karját törte le egy vasrúddal. Tovább >>

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.