Hírek : Eva Maria Barki: A kárpát-medencei magyarság nem kisebbség, hanem államalkotó nép |
Eva Maria Barki: A kárpát-medencei magyarság nem kisebbség, hanem államalkotó nép
2008.03.18. 12:05
"Jogi és politikai szempontból csak a teljes önrendelkezés követelése lehet a megoldás.
Ehhez jogi alapot jelentenek az alábbi egyezmények: „A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya“ ; és a „A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya“ A nemzetközi jog szerint „minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket, és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket!“
Egységes jogvélemény szerint (amit a román jogászok is, jelesül Aurelio Cristescu elismer) ez egy „kötelező jog“ (ius cogens), erről a jogról nem lehet lemondani. Minden jogalkotás, szerződés, ami ezt a jogot megszegi, semmis. (Lásd: Spanyolország álláspontja Gibraltár kérdésében).
Ez a jog csak népnek jár, nem nemzetrésznek és nem kisebbségnek. Azok, akik tagadják a kollektív és az önrendelkezési jogokat, emiatt a „kisebbség“ terminológiát használják.
A kárpát-medencei magyarság nem kisebbség, hanem államalkotó nép, közös történelemmel, közös kultúrával és közös hagyománnyal. Az elcsatolás jogilag nem jelenti azt, hogy a nép kisebbséggé vált. Népcsoportnak vagy nemzeti kisebbségnek csak olyan nemzetiségeket lehet nevezni, amelyek a történelmi adottság alapján mindig kisebbségben éltek, mint pl. a csángók vagy a németek Erdélyben. Hangsúlyozni kell, hogy a magyarság egy nép: a dél-tiroliak mindig úgy definiálták magukat, mint a „dél-tiroli nép“, vagy Koszovóban a „koszovói albán nép“. Ezek a népek soha nem használták a „kisebbség“ fogalmát!
Az ENSZ-határozatokban a „nép“ fogalom és a nép önrendelkezési joga mellett a territoriális komponens is mérvadó. (ENSZ Rezolúció, 1514 (XV „A nemzeti egység szétrombolása(!) és a territoriális sértetlensége a charta céljaival összeegyeztethetetlen“ Ez a határozat Gibraltár kérdésében született meg: az ENSZ Spanyolország nemzeti egységének visszaállítását és Gibraltár visszaadását követelte, 300 évre az Utrechti békeszerződés után!
A magyarság helyzetében tehát a nép önrendelkezési joga és a nemzeti egység visszaállítása (ENSZ rezolúciók) a mérvadó! (A koszovói albánok mellett csak az önrendelkezési jog és nem a történelmi territoriális helyzet szólt!!)"
A teljes írás:
Dr. Eva Maria Barki nyílt levele az SZNT-hez
|
|
2008.03.10. 21:05 |
|
Erdélyi Napló, 2008.február 27.
Kárpát-medencei keretet a magyar önrendelkezésre !
Tovább >> |
Kapcsolódó
Cossiga: Erdély visszatérhetne Magyarországhoz
2008.02.18.kuruc.info, Magyar Rádió.
Koszovó függetlenségének kikiáltása után el kell ismerni a baszkok és a katalánok önállóságát Spanyolországban – jelentette ki a volt olasz államfő. Francesco Cossiga a fenti példák után Erdély Magyarországhoz való visszatérését is emlegette.
Kolozsvárott szimpátiatüntetés volt Koszovó önállósodása és az önrendelkezés mellett, az EMI pedig közleményben szorgalmazta: jelentsen mérföldkövet Koszovó az erdélyi magyarság szabadságért való küzdelmében.
Francesco Cossiga a Libero című olasz jobboldali lapban megjelent cikkében a dominóelv érvényesülését vetíti előre. Ha a madridi kormány folytatja elnyomó politikáját a baszk tartománnyal, Katalóniával és Galíciával szemben, elkerülhetetlen lesz e népek önrendelkezési jogának elismerése. Ennek fényében miért ne választhatná Erdély is a visszacsatlakozást Magyarországhoz? – teszi fel a kérdést a veterán olasz politikus.
Románia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, de magyarázatot csak az Európai Unió hivatalos álláspontja után hoznak nyilvánosságra – jelentette be tegnap a román külügyminiszter. Elmaradt ugyanakkor az elnöki hivatali és a kormányfői reagálás a koszovói függetlenség kikiáltása után.
(MR)
|