Hírek : Csapás az RMDSZ-nek az új választási törvény |
Csapás az RMDSZ-nek az új választási törvény
2008.03.07. 22:00
2008.03.05.kuruc.info-
Elfogadta kedden a képviselőház az egyéni választókerületes választási rendszer bevezetéséről szóló törvényt. Az új jogszabályt – amely a jelenlegi pártlistás rendszert váltja fel – 231 „igen”, 11 „nem” voks és 18 tartózkodás mellett szavazta meg a törvényhozás alsóháza, amely az alkotmány értelmében a döntéshozó fórum ebben a kérdésben, így a jogszabályt aláírás végett az államfőhöz továbbítják. Többen attól tartanak, hogy az új rendszer továbbra is aránytalan lesz.
Az egyéni választókerületes választási rendszer bevezetését Traian Basescu államfő vetette fel, azzal érvelve, hogy az hozzájárul a politikai osztály megtisztulásához. A kedden megszavazott jogszabály értelmében a képviselőket és szenátorokat egyéni választókerületekben választják meg egyfordulós szavazás során. Amennyiben egy jelölt megszerzi a voksok felét plusz egy szavazatot egy választókerületben, mandátumhoz jut. Arra az esetre, ha nem dőlne el a voksolás során a mandátum sorsa, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt módszert fogadták el a honatyák a betöltetlenül maradt képviselői helyek elosztására. Az Anghel Stanciu képviselő által benyújtott tervezet értelmében a szabad mandátumokat annak függvényében osztják ki a jelöltek között, hogy azok milyen arányban szerezték meg az egy mandátumhoz szükséges szavazatokat. A pártok többsége ugyan ezt elvetette, rámutatva, hogy igazságtalan elosztáshoz vezet, mivel a nagyobb választókerületben induló jelöltek több szavazatot gyűjtenek össze, a Demokrata-Liberális Párt (PD–L) támogatásával végül azonban mégis sikerült elfogadni az indítványt – olvasható az Erdélyi Krónikában.
A PD–L egyúttal azt is szorgalmazta, hogy rögzítsék: a választókerületek mérete közötti eltérés ne haladja meg a 10–15 százalékot, ám ezt procedurális okokra hivatkozva elvetették. Mihai Voicu parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter szerint a választókerületek határvonalait úgy kell megvonni, hogy minél kisebbek legyenek az egyenlőtlenségek, ám hozzátette, ez nem minden esetben lehetséges. A választókerületek kialakítására bizottságot hoznak létre, amelynek 90 napon belül el kell készülnie a munkával. Arról már a korábbi egyeztetéseken megállapodtak a pártok, hogy a képviselőházban 70 ezer, a szenátusban 160 ezer választót képvisel majd egy honatya. A jogszabályban benne maradt az úgynevezett alternatív választási küszöb is, azaz azon párt, amely hat képviselői és három szenátusi választókerületben első helyen végez, bejut a parlamentbe, még akkor is, ha országos szinten nem éri el az öt százalékot – szerepel az erdélyi napilapban.
Anghel Stanciu úgy vélekedett, a jogszabály hozzájárul a politikai osztály megtisztulásához, amely szerinte a PD–L-es honatyákkal kezdődik majd, akik ódzkodtak a kétfordulós választás elfogadásától, amely nehezebbé tette volna az „elnöki párt” számára a parlamenti többség megszerzését. Cristian Radulescu PD–L-es képviselő szintén pozitívumként értékelte a jogszabály megszavazását, ugyanakkor rámutatott: az további tökéletesítésre szorul.
A törvény ellen a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselői szavaztak, míg az RMDSZ-es honatyák tartózkodtak. Márton Árpád, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője az Erdélyi Krónika kérdésére elmondta: azért tartózkodtak, mivel nem kaptak garanciát arra, hogy a törvény nem a magyar képviselet parlamentből történő kiszorítását célozza, ráadásul több alkotmányellenes elemet is észleltek a kedden elfogadott törvényben. „Emellett az Alkotmánybíróság korábban úgy döntött, hogy a képviselőket közvetlenül kell megválasztani – ám az esetek hatvan százalékában ez nem így lesz, mivel a második vagy harmadik helyezettek jutnak mandátumhoz” – mutatott rá. Mint az újságnak elmagyarázta, ez azért történhet meg, mert a leadott voksok alapján kiszámítják, hogy egy párt hány mandátumhoz jut egy megyében. Ezért hiába nyeri meg tíz kerületből az összesben a választást a párt jelöltje, ha megyei szinten csak 35 százalék voksolt rá, akkor három mandátumot kap, a fennálló öt százalék pedig bekerül egy országos kosárba, ahonnan több körből álló eljárás során osztják vissza a mandátumokat. „Az egész rendszer olyan, mint a rulett” – jellemezte a napilapnak a választási rendszert Márton.
(MNO)
|