A szerdán elterjedt hírekkel szemben mégsem minősül idegen nyelvnek a jövőben a felvidéki magyar iskolákban a magyar nyelv és irodalom.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Pék László ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: a magyar iskolákban eddig anyanyelvnek és oktatási nyelvnek számító magyar nyelv- és irodalomórák számát heti nyolcról hatra csökkentenék, ezzel együtt a szlovák nyelvű órák száma négyről hatra emelkedne.

Korábban Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője, az előző szlovák kormány oktatási minisztere úgy vélte: az elfogadott tervezet egyik célja a magyarok asszimilációja.

Ha a javaslatot a jövő héten megszavazza a parlament, és az államfő is aláírja, a jogszabály rendelkezései szeptember elsejétől már életbe is lépnek.

Korábban írtuk: Újult erővel asszimilálnak a tótok - nyelvünk tanítását korlátozzák

Az új tanügyi törvény értelmében idegen nyelvként, kevesebb óraszámban tanítják a magyart, a felvidéki gyerekek pedig csak a hivatalos szlovák ideológusok által írt tankönyvekből tanulhatnak, az iskolák autonómiája vészesen csökken - várjuk a "magyar" kormány határozott lépéseit.

Hiábavaló volt a felvidéki magyar és a szlovák szakmai szervezetek tiltakozása: a tót kormány szerdán jóváhagyta az új oktatási törvény tervezetét. Magyar vélemények szerint a "reformköntösbe öltöztetett" törekvés a felvidéki magyar iskolák ellen irányul, s végső soron a magyarok asszimilációját célozza.

A magyargyűlölő Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó oktatási miniszter, Ján Mikolaj által előterjesztett tervezet nyomán Szlovákiában minden szinten alapjaiban változik meg az oktatási rendszer. A változás számos részletében módosítja az eddigi gyakorlatot. A magyar iskolákban eddig a diákok anyanyelveként oktatott magyar nyelv és irodalom az új törvény értelmében már idegen nyelvnek minősül, ezért az óraszám is csökken: ugyanannyi lesz, mint a tót nyelv- és irodalomórák száma. Ha a tervezetet jövő héten összeülő parlament megszavazza és az államfő is aláírja, a törvény hatályba lép, s szeptember elsejétől már alkalmazzák.

Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) parlamenti képviselője, az előző kormány oktatási tárcájának minisztere az MTI érdeklődésére a döntést így kommentálta: "Az elfogadott tervezet mellőzi a közoktatás reformját szükségessé tevő tényleges indítékokat, erősíti a közoktatás központi irányítását, ugyanakkor gyöngíti az iskolák önkormányzatiságának erejét, a szubszidiaritás elvének érvényesíthetőségét, sajnálatos módon a magyarok asszimilációját felgyorsító szándéknak megfelelően. A törvény korlátozza annak lehetőségét, hogy a magyar iskolák saját pedagógiai programot tudjanak kialakítani, egyszersmind bővíti az államnyelv és szűkíti a magyar nyelv oktatásának lehetőségét."

A jogalkotó szándéka szerint a törvény úgy rendelkezik majd, hogy "a magyar iskolák diákjai kizárólag központilag jóváhagyott és ennek megfelelően kiadott, szlovákból fordított tankönyvekből tanulhatnak. A tervezet igen fondorlatos módon követi, az SNS jelöltje által irányított oktatási tárca törekvéseit, amelyek tudvalevően az asszimiláció felgyorsítására irányulnak" - fogalmazott Szigeti, aki jelezte: az MKP minden képviselője természetesen a jogszabály ellen fog szavazni, de várhatóan a két szlovák ellenzéki partnerpárt is ellene foglal állást. Igaz, ez semmin sem változtat, mert a kormánypártok szavazatai a törvény elfogadásához szükséges egyszerű többséghez bőséggel elegendők."

Az MTI megkérdezte az MKP stratégiai alelnökét, Duray Miklóst is, aki a múlt század hetvenes éveiben a magyar anyanyelvi oktatás leépítésére irányuló törekvések ellenében létrehozta az emlékezetes titkos szervezetet, a Jogvédő Bizottságot.

Ideje lenne ismét felszabadítani a Felvidéket - ha volna mivel...

Az akkori tevékenységéért bebörtönzött Duray emlékeztetett: "A mindenkori Csehszlovákiában, majd jogutódja, Szlovákia nemzetiségi politikájában folyamatos és következetes stratégiai cél volt a magyar anyanyelvi oktatás leépítése. Persze ez sosem az oktatás minőségére, hanem kizárólag arra összpontosított, hogy béklyóba kössék, végül felszámolják a magyar iskolákat. Így volt ez a két világháború között, majd a II. világháborút követő jogfosztások idején, amikor minden magyar iskolát bezártak, majd következett a legdurvább hullám, a hetvenes évek szovjet modellt követő hulláma, amelynek végül a Jogvédő Bizottság sikeresen ellene szegült, s végül a magyar nyelvű oktatást korlátozó terveket a pártállam feladta.

A rendszerváltás után, a kilencvenes évek közepén, amikor Ján Slota pártja kormányzati szerephez jutott, ismét beindult a felvidéki magyarokat ugyanazon szovjet minta szerint asszimilálni hivatott gépezet, amely végül a magyar szülők, pedagógusok ellenállása miatt leállt. Most is ugyanez történik, legfeljebb nem a hagyományos durvasággal, hanem ravaszabb eszközökkel próbálják a magyar iskolák anyanyelvi oktatása fölé helyezni a szlovák nyelvű oktatást. Ez csakis azoknak használ, akik nem tesznek le a felvidéki magyarság beolvasztására irányuló szándékukról" - fogalmazott Duray.

(Kuruc.info - MTI)

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.