Tisztelt Miniszter Asszony!
Alulírottak, Ágoston András és Csorba Béla február 28-án Temerinben hosszabb beszélgetést folytattunk az EBESZ két belgrádi képviselőjével.
A demokratizációs osztály főnöke, Hannelore Valier és Christina Davis főtanácsos megnyilatkozásai két szempontból is fontosak számunkra.
Az egyik, hogy az EBESZ-képviselők egybehangzóan -- az ilyen beszélgetésekben számunkra szokatlan szenvedélyességgel -- jelezték: az Ahtisaari-tervnek a koszovói szerb kisebbségre vonatkozó részei is egyedi megoldások, amelyek nem képezhetnek hivatkozási alapot a vajdasági magyarok számára sem.
Ezzel szemben mi kifejtettük, hogy a Tervezet a kisebbségvédelmi ügyekben nemzetközi tényezők által egyeztetett, tehát széles körben alkalmazható, sőt irányadó elveket rögzít. Mi, Szerbiában élő magyarok indokoltnak tartjuk a követelésünket, hogy a koszovói parlament által meghozott kisebbségvédelmi törvényben vagy törvényekben elfogadott intézmények alkalmazására – amennyiben azok nekünk megfelelnek – az egyidejűség és a reciprocitás elve alapján, Szerbiában is sor kerüljön.
Végül a közöttünk megnyilvánult véleménykülönbséget mindkét oldalról tudomásul vettük.
Eltért a véleményünk akkor is, amikor – az EBESZ-képviselők kezdeményezésére – a VMDP magyar (perszonális) autonómia modellje került szóba. Különösen Valier részlegvezető érvelt szokatlanul keményen. Szerinte irreális a VMDP követelése, hogy a magyar választók névjegyzékének összeállítása -- az általános szavazói névjegyzék részeként -- legyen a szerb hatalmi szervek feladata. Hivatkoztunk Horvátországra, ahol ezt a feladatot a horvát illetékes szervek pont a nemzetközi tényezők segítségével sikeresen megoldották. Valier részlegvezető, megrökönyödésünkre, kijelentette, hogy ez nem igaz.
Amellett, hogy lehetetlennek tartják a kisebbségi szavazók választói névjegyzékének a szerb hatalmi szervek által történő felállítását, vitapartnereink kiálltak a nemzeti tanácsok tagjainak elektorok útján történt megválasztása mellett. Nem találtak semmi kivetnivalót a másik két általunk kifogásolt megoldásban sem: elfogadják azt is, hogy a nemzeti tanácsoknak csupán tanácsadó szerepük van, s nincs jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványuk, sőt, azt sem kifogásolják, hogy a nemzeti tanácsok felett Kostunica elnökkel az élen, egy kézivezérlésre alkalmas köztársasági kisebbségi tanács működjön.
Ez a levelünk nem panasz-leltár, inkább helyzetjelentés.
Szomorú tény, hogy az Ahtisaari-terv kisebbségekre vonatkozó megoldásainak általunk követelt kiterjesztése, különösen a tényleges, nemzeti alapú autonómia (a nemzeti tanácsok tagjainak a magyarok által szabad, többpárti választásokon történő megválasztása, a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványok, az autonómia saját vagyona iránti igény, valamint a nemzeti tanácsok intézményes manipulálásának kiiktatása), az EBESZ belgrádi munkatársai számára elfogadhatatlan törekvések. Számunkra szokatlan volt, jóllehet az indítékokat érteni véljük, hogy az elvi különbségeket az egyik EBESZ-képviselő úgy igyekezett minimalizálni, hogy mintegy útközben ránk kérdezett: beszélő viszonyban vagyunk mi egyáltalán Józsával és Korheczcel? (Akiknél ilyesfajta ellenállás, mint a miénk, ugyebár, nem tapasztalható.)
Tisztelt Miniszter Asszony!
Tudjuk, az EBESZ-nek sem könnyű a dolga: meg kell nyugtatni a szerbeket. Mi, az elmúlt két évtized tapasztalataival a hátunk mögött, türelemmel és jóindulattal fogadtuk a szenvedélyesen érvelő vitapartnereinket. Elmondtuk, hogy véleményünk szerint az öreg Európa számára elérkezett az igazság pillanata. Ha már befogadta a sok kisebbségi problémával küszködő középkelet-európai államot, s a Balkánt is integrálni akarja, a kisebbségi kérdést a kollektív jogok figyelembevételével méltányosan kell rendeznie. Nem egy év múlva, vagy valamikor, hanem itt és most.
Végül barátságban váltunk el.
Van azonban, amit nekünk, magyaroknak kell megoldanunk. Feltételezzük, hogy Ön és Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa a minap, amikor véleményt cseréltek, áttekintették az Ahtisaari-terv megvalósításának folyamatát is.
Hogy továbbléphessünk, s itt a Vajdaságban tudjuk, hányadán állunk a koszovói kisebbségi megoldásokkal, Miniszter Asszonyt arra kérjük, segítsen nekünk. Az EU-tag Magyarország Külügyminisztériuma nyilatkozatban mondja ki, hogy kívánatosnak tartja az Ahtisaari-terv kisebbségvédelmi elveinek széleskörű alkalmazását az EU-ban (Erdély miatt), s azon kívül is (a vajdasági magyarok miatt). Úgy gondoljuk, hogy az elvszerű, megengedő állásfoglalás, Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását, s az azzal összefüggő EU álláspontot nem érintené, a mi ügyünkön viszont sokat lendítene. Magyarország tekintélye pedig tovább növekedne.
Abban a reményben, hogy a külügyminisztériumi állásfoglalás mielőbb megszületik és nyilvánosságra hozzák, tisztelettel:
Temerin, 2008. március 1.

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.