Hírek : Elutasították a román Szlota, Funar magyarellenes törvénytervezetét |
Elutasították a román Szlota, Funar magyarellenes törvénytervezetét
2008.02.20. 21:43
2008.02.20. FH
Elutasította a román képviselőház jogi bizottsága Gheorghe Funar Nagy Románia párti szenátor magyarellenes törvénytervezetét. A "Románia és a románok nyugalmáért" című javaslatban a politikus olyan elképzeléseket fogalmazott meg, mint az etnikai alapon szervezett politikai pártok és alakulatok betiltása.
Funar javaslata szerint a Románia Magyar Demokrata Szövetség tagjai semmilyen kormányzati vagy más köztisztséget nem tölthetnek be. A Nagy Románaia Párt politikusa betiltaná a nemzeti kisebbségi iskolákat; kikötné, hogy az iskolai és egyetemi tankönyvekben csak az állam hivatalos nyelvén legyen szabad leírni a helységek neveit; és betiltaná a magyar televízió- és rádióadásokat.
A törvényjavaslat tartalmazta azt is, hogy a hatálybalépésétől számított 30 napon belül minden magyar vonatkozású emlékművet, szobrot, plakettet, megjelölést azonnal bontsanak le és sújtsák 10-20 ezer lejig (725 ezer forinttól - 1 millió 450 ezer forintig) terjedő pénzbüntetéssel azt, aki a magyar zászlót ki meri tenni.
A jogi bizottság végül elutasította a tervezetet.
(FH)
Kapcsolódó információ:
Részletek Funar tevékenységéből a Wikipédia nyomán a teljesség igénye nélkül:
1992-1997 között a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, 1998 októberétől a Nagy-Románia Párt főtitkára volt. 1992 – 2004 között Kolozsvár polgármestere volt, 2004-től kezdve szenátor a román parlamentben. Szenátorként javasolta a kormánynak, hogy minden állampolgárnak osszanak román nyelvű Bibliát és minden községben állítsák fel Mihai Eminescu szobrát.
Polgármestersége idején, főleg az első ciklusban támogatta Ion Stoica tevékenységét, amely a "Caritas"-nak nevezett pilótajátékban testesült meg. A játék összeomlása volt az egyik első pénzügyi jellegű botrány a rendszerváltás utáni Romániában.
Gheorghe Funar a nacionalista orientációjáról ismert. Ő volt az, aki a Mátyás-szobor talapzatára elhelyeztetett egy feliratot, amely szerint a király román származású.[1] A város közterületein elhelyezett tárgyakat (padok, közlekedési táblák, szeméttartók stb) nemzetiszínűre festette[2], a karácsonyi ünnepek alatti kivilágítást kizárólag piros-sárga-kék égőkkel oldotta meg, ásatásokat kezdeményezett a főtéren.
Egyes cselekedeteivel a magyar kisebbséget provokálta: a magyar személyekről elnevezett utcák nevét megváltoztatta, a magyar-román alapszerződés aláírásakor (1996. szeptember 16.) halottas menetet szervezett Kolozsvár utcáin (a koporsóban egy késsel átszúrt szívű bábu feküdt). Amikor a kolozsvári magyar konzulátusról ellopták a zászlót, Funar azt nyilatkozta, hogy a tolvajokat a város díszpolgárává kell kinevezni.[3]
Maga Funar visszautasítja a magyarellenesség vádját, az állítva, hogy ő valójában az RMDSZ ellen, és nem a magyarság ellen van.
Több pert indított kolozsvári értelmiségiek, újságírók, politikusok ellen rágalmazás miatt. Ellene is indultak büntetőfeljelentések, a leggyakrabban hivatali visszaélés vádjával. Az "Alimentara" ügyben bűnösnek találták és felfüggesztett büntetést kapott. Funart azzal vádolták, hogy a fiának, Sabin Funarnak a cégét részesítette előnyben a polgármesteri hivatal szerződéskötései során. A város egyik piacát szintén a fiának egy cége kapta meg koncesszióba.
A választási kampányait kétes ígéretek jellemezték: például alagút fúrását ígérte a Feleki-domb alatt, függővasutat a Kis-Szamos felett, felvonó építése a Fellegvárra stb.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gheorghe_Funar
|