Hírek : Helyzetjelentés a karen nép szabadságharcáról |
Helyzetjelentés a karen nép szabadságharcáról
2008.02.19. 21:46
2008.02.19. Kitekintő nyomán - Mianmar és Thaiföld határán él a karen népcsoport. 1949 óta küzdenek függetlenségükért, de a héten megölték vezetőjüket. Ki tette? A mianmari junta vagy a belső ellenzék?
A mianmari karenek becsült száma 7 millió, és kevesen tudják, hogy a karenek 1949 óta harcolnak a mianmari hatalommal függetlenségükért.
Csütörtökön lelőtték Mahn Sha Lar Phant (képünkön jobbra), három nappal azután, hogy a Reutersnek adott nyilatkozatában úgy vélte, a májusi népszavazás miatt nőni fognak a feszültségek a mianmari junta és a karenek függetlenségéért harcoló Karen Nemzeti Unió (KNU) között. Úgy gondolta, a népszavazáson nemet kell mondani az új alkotmányra, mert a hadsereg ezzel akarja legitimizálni 46 éves uralmát.
A 64 éves Mahn Sha elleni merénylet csoporton belüli vérbosszút eredményezhet a keresztény többségű, de buddhista kareneket is tömöritő KNU-n belül. Hse Hse, a meggyilkolt vezér fia szerint a Demokratikus Karen Buddhista Hadsereg (DKBA) és a mianmari junta együtt hajtotta végre a merényletet. Egy thaiföldi Mianmar-szakértő szerint lehetetlen megmondani, ki a tettes. Az biztos, hogy a kormánnak kapóra jött a kulcsember eltávolítása. A szakértő hozzátette: ha belső viszály az ok, akkor vérfürdőt válthat ki.
A karenek gerillaharca évtizedek óta folyamatos, nem írtak alá tűzszünetet a mianmari vezetőkkel, sőt, már egy éve semmiféle kapcsolatban nem állnak a hivatalos szervekkel. Mahn Sha hétfőn úgy nyilatkozott, ha a kormány mindenkire érvényes tűzszünetet hirdetne, akkor nem lenne szükség további harcra, de így meg kell védeniük magukat.
Mahn Sha 1966-ban végzett a Rangooni Egyetem történelem szakján, majd részt vett a karen szabadság-mozgalomban. 2000-ben választották főtitkárrá.
Kitekintő - Karácsony Szandra
Akit érdekel a téma, annak ajánljuk Cey-Bert Róbert Gyula: A sólyomember útjai c. könyvét. A szerző többek között a könyvében - mely rendkívül olvasmányos - arról is ír, hogyan harcolt Afganisztánban a szovjetek ellen, de részt vett a shán nép szabadságharcában is, melyet Burma (ma: Mianmar) ellen vívtak és a karén nép oldalán is vezett gerillacsapatokat, szintén a burmai hadsereg ellen. Mindezek közben részletesen megismerhetjük e népek harcának történetét, okait, de a magyar őstörténelem is sűrűn szóba kerül.
Nemzetidal.gportal.hu
|