Ebben persze van is igazság, hiszen egyáltalán nem valószínű, hogy holnap fegyvert ragadnának Dél-Tirol, Flandria vagy a Székelyföld lakói, hogy kivívják önrendelkezési jogukat. A török védnökség alatt álló Észak-Ciprus, vagy a Macedóniai albánok esetében viszont egészen más a helyzet, hogy a boszniai Szerb Köztársaságot már ne is említsük. Ez utóbbi lakosságának például 77%-a nyilatkozta nemrég egy közvélemény-kutatás alkalmával, hogy szeretne elszakadni Bosznia-Hercegovinától. Ez pedig nem csak a daytoni béke-megállapodások rendszerének végét jelentené, hanem e mesterséges államalakulatét is.

A nyugati érdekszférában is lehetnek tehát - sokak számára kényelmetlen - következményei a koszovói precedensnek, az igazi problémák azonban Oroszország befolyási övezetében várhatók. A Kremlt igencsak nehéz helyzetbe hozta Washington és Brüsszel azzal, hogy szabad utat adtak a szerbek bölcsőjeként ismert terület egyoldalú elszakadásának. A látszat ellenére Moszkva számára itt most nem az ortodox szolidaritás eszméje az igazi tét, hanem saját területi egységének és világhatalmi befolyásának megőrzése. Márpedig ezekre az oroszok igencsak érzékenyek tudnak lenni.

Kilőtt örmény tank, mint a Hegyi-Karabahért vívott háború emlékmve

A NATO és az EU számára nem a vöröscsillagos bombázók felújított őrjáratai vagy a hagyományos NATO-felségvizeken végrehajtott hadgyakorlatok fogják az igazi fejfájást okozni, hanem az, hogy hogyan viszonyuljanak az orosz befolyási övezet szakadár területeinek törekvéseihez. Ilyen térségek pedig bőven akadnak arrafelé. Az Észak-Kaukázus muzulmán többségű tagköztársaságai már régóta el szeretnének szakadni Moszkvától, a csecsenföldi háborúk azonban bebizonyították, hogy az oroszok semmilyen áldozatot sem sajnálnak azért, hogy megtartsák ezeket a területek Ebben az esetben tehát a helyzet egyértelmű: Oroszországon kívül senkinek sincs semmi keresnivalója a térségben. Ezt a nyugati országokon kívül még szakadár muzulmánokat kezdetben támogató Iránnak is el kellett fogadnia.

Korántsem ilyen egyértelmű azonban a helyzet a Grúziától Oroszországhoz csatlakozni kívánó Abházia és Dél-Oszétia, az Azerbajdzsán helyett Örményországhoz tartozni kívánó Hegyi-Karabah vagy a Moldáviától elszakadó Dnyeszteren-túli Köztársaság esetében. Jelenleg mind a négy terület de facto függetlenséget élvez, amelyet fegyveres harcok eredményeként vívtak ki a ’90-es évek elején. Az azeri-örmény konfliktust ugyan még beleerőszakolhatjuk a „regionális probléma” fogalma alá, ám a másik három területen könnyedén törésre kerülhet sor Oroszország és a határaihoz egyre közelebb tevékenykedő NATO között. E három szakadár „államban” ugyanis orosz „békefenntartó” erők állomásoznak, ami kimondva-kimondatlanul is jelzi, hogy ezen területek ellenőrzésére Moszkva mindenképpen igényt tart.

Az abház vezetés tegnap már ki is nyilvánította, hogy Abházia a közeli jövőben az orosz parlamenthez és az ENSZ Biztonsági Tanácsához fog fordulni, hogy kérje tőlük függetlenségének az elismerését. Dél-Oszétia képviselői pedig már egyenesen az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétiával való egyesülésről beszélnek. Mindez nem sokkal azután, hogy a nyugatiak által támogatott Mihail Szaakasvili grúz elnök újraválasztásának e két terület fegyverrel való visszaszerzésével kampányolt... Lehetséges, hogy a NATO-nak a nem túl távoli jövőben egy nagyon kellemetlen döntéssel kell szembe néznie: tegyen-e valamit abban az esetben, ha az oroszok által támogatott szakadárok és a grúz kormányerők között esetleg tényleg kitör a háború. A végeredmény persze egy ilyen helyzetben könnyen megjósolható lenne: a Moszkva-pártiak győzelmét a NATO mindössze néhány kemény hangvételűnek szánt diplomáciai jegyzékkel kommentálná.

Kitekintő - Halasi Endre

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.